Losoncon a Tugár patak partján, védett platánfák alatt áll a Szilassy kastély a nagymúltú, de évek óta üres műemléképület. A feltárás 17. századi barokk kúriát feltételez az épület földszinti részében. A klasszicista frízzel, falpillérekkel tagolt utcai homlokzat, zsalugáteres ablakaival épen megmaradt. A főbejárat faragott kőkeretes, címeres portáléja idézi az épület fénykorát. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyos tetejű klasszicista épület legszebb része a keleti homlokzat középrizalitja, neoklasszicista hozzáépítés a 19. sz. 2. feléből. Emeleti része nyitott terasz, 8 jón oszlopával, a rajtuk nyugvó tetőt lezáró tümpanonnal antik portikuszt idéz.
Losonctugár mezővárosban 500 éven át volt jelen a szilasi és pilisi Szilassy család. A 18. sz. végén élt Szilassy Ádám leszármazottai világi és egyházi tisztségeket töltöttek be, a köz érdekében tevékenykedtek. Id. Szilassy József 1755-1835 a Hétszemélyes Tábla bírája, koronaőr, Zemplén és Torna vármegyék főispánja, részt vett a pesti ref. egyház alapításában, 1821-től főgondnoka volt. Ellátta a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoki tisztét is. Emellett gondot fordított losonctugári birtokára, kastélyára is. Ő alakította ki a barokk kúriából a ma is álló klasszicista kastélyt, amit fia és unokája bővített. Ifj. Szilassy József 1792-1854 királyi helytartótanácsos, a pesti ref. egyház presbitere, a drégelypalánki egyházmegye főgondnoka. Felügyelője, patrónusa volt Losonc nevezetes református líceumának. A város 1849-es pusztulása után részt vett a templom és iskola újjáépítésében. Fiai közül ketten, Ferenc 1819-1876 és Béla 1839–1908 a losonci ref. egyház főgondnokai voltak. Aladár fia 1847-ben született Budán, de gyerek- és diákéveit az ősi fészekben Losonctugáron töltötte. Ügyvéd, bíró, a főrendiház tagja, pénzügyi osztályvezető, felváltva tartózkodott Losoncon és Pesten, ahol részt vett a Baár-Madas leánynevelő intézet és a Keresztyén Ifjusági Egyesület megalakításában. Munkásságát tiszteletbeli teológiai doktori címmel értékelték. 1924-ben a losonci családi sírkertbe temették fia, az 1912-ben 33 évesen meghalt ifj. dr. Szilassy Aladár, orvos mellé. Ő a cserkészet hazai megalapításával (1910) írta be nevét a magyar kultúrtörténetbe. A Bpesti Ref. Keresztyén Ifjusági Egyesület 1. számú csapatának első parancsnoka volt. Id. Szilassy Aladár Béla fia 1881-1962 a losonci ref. egyház főgondnoka volt 1914-1944-ig. Bár jogász volt, figyelmét birtokai igazgatásának és aktív politizálásnak szentelte. Részt vett a Magyar Nemzeti Párt megszervezésében, 1920-ban ügyvezető alelnöke lett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának, melynek irodáját 1922-ben a losonci kastélyban rendezték be. 1925-ben és 1929-ben a MNP szenátoraként a magyar kisebbség szószólója volt a prágai parlamentben. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyház Konventjének világi elnöke, a dunáninneni egyházkerület főgondnoka is volt. Részt vett az 1925-ben Losoncon megnyitott Református Theologiai Szeminárium szervezésben, az anyagiak előteremtésében, a intézmény fenntartásában. A csehszlovákiai politikai színtéren utoljára 1937-38-ban mint az Egyesült Magyar Párt szenátora szerepelt. 1938 novembere után a magyar országgyűlés behívott képviselőjeként működött. 1938-40-ben a felvidéki ügyek minisztériumi államtitkára, 1939-44-ben a felvidéki birtokrendezési ügyek kormánybiztosa volt. 1944 végén családjával együtt emigrált. 1948-ban Münchenben alapító elnöke lett a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának. 1950-ben az USA-ban telepedett le, egyik vezetője volt a Magyar Felszabadító Bizottságnak.1962-ben halt meg az Illinois állambeli Pekinben. Vele a család losonci ága kihalt.