A losonci református temető írott története, Ráday Pál 1733-ban történt temetésével kezdődik „Szept. 20. fektettem az édes uram testét a losonci temetőben készített új cryptában“ jegyezte fel özvegye Kajali Klára. A 16. sz. végén református hitre tért szabadalmas mezővárosban a 18. sz. elején tehát már létezett ref. temető, ekkor már nem temettek a templomkertbe. A ref. temető a város legrégibb temetője, a r. katolikus és evangélikus köztemető a 19. sz. elején, a zsidó pedig a század második felében létesült.
A 3 hektár alapterületű temetőkert háromszögletű alaprajzát, úthálózatát, fasorait 1882-ben alakították ki. Az akkori 7 parcella ma is megvan. Nem csak a temetőt átszelő utakat, de a három oldalát övező sétautakat is fasorként alakították ki. A legtöbb vadgesztenye mellett van kőris, tölgy és erdei fenyő is. A magaslaton fekvő temető északi lejtője alatt a 19. sz. 2. felében épült kriptasor van. Az egyház 250 évig bírta háborítatlanul temetőjét, az túlélte Losonc 1849-es oroszok általi elpusztítását, az I. és II. világháborút is. 1946-ban a hatóság a hírhedt 104/1945 sz. rendelet alapján elkobozta a ref. egyház minden „mezőgazdasági birtokát” beleértve a templomot és iskolát. Az elkobzás a temetőre is érvényes volt, de nem nyúltak hozzá, oda továbbra is inkább csak a kitelepítéssel megtizedelt, ref. egyház tagjait temették. Böszörményi László 50 éven át volt lelkész 1939-1989 között 400 református, magyar hívét temette el. A temető nemcsak református, de magyar temetkezési hely volt egészen a 20. század végéig, ezért több más vallású losonci kérte ide temetését. Mivel számos nevezetes személyiség nyugszik itt meglévő, vagy már eltűnt sírban, ma is losonci panteonként ismert országszerte ez a temető.
A legjelentősebb sírok:
• Ráday Pál † 1733, II. Rákóczi Ferenc titkára, Szántói Szabó János † 1771, feliratos kőkoporsója ritkaság
• Kármán József † 1795, író, lapszerkesztő, színházszervező
• Sükey Károly † 1854, költő, műfordító, honvéd
• Kovács Benjámin † 1859, a losonci ref. líceum igazgatója
• Felső Őri Dr. Pongrácz Mihály † 1879, Nógrád megye főorvosa, a császármetszés úttörője
• Losonczi Szígyártó Sámuel † 1895, ügyvéd, városi, egyház- és királyi tanácsos
• Farkas Károly † 1904 jogász, a losonci ref. líceum tanára, egyház- és városi tanácsos, főügyész
• Nagy József † 1908, 1848-as honvéd tüzér, elemi iskolai tanító, a Nógrádi Honvéd Egylet titkára
• micsinyei és beniczei Beniczky Kálmán † 1915, a losonci főgimnázium igazgatója, a Ferenc József Rend lovagja
• id. Dr. szilasi és pilisi Szilassy Aladár † 1924, jogász, a főrendiház tagja, titkos tanácsos, a Baár-Madas leánynevelő intézet alapítója, a Keresztyén Ifjusági Egyesület szervezője, a tolnai ref. egyházmegye főgondnoka
• ifj. Dr. Szilassy Aladár † 1912, orvos, a cserkészet meghonosítója, az 1. sz budapesti cserkészcsapat parancsnoka
• Sörös Béla † 1939 ref. lelkész, püspök, a Losonci Teológia alapító igazgatója, az Országgyűlés Felsőháza tagja
• Szabó Gyula † 1972, festőművész, grafikus, költő
• Winkler Oszkár † 1970, műépítész, tanár a Bauhaus képviselője, a helyi építőipari szakközépiskola névadója