Emlékhelyek a Felvidéken

Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak  a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...Read More

Bodrogszentes, 1949. október 9. – Dunaszerdahely, 2018. március 22., szlovákiai magyar költő, szerkesztő.Read More

2017. június 26-án avatták fel a Dunaszerdahelyi Városháza torony alatti bejáratánál a kétszeres Ybl-díjas és Kossuth-díjas műépítész, Makovecz Imre (1935–2011) emléktábláját, aki 1998-ban lett a város díszpolgára. Az organikus építészet magyarországi mesterének elévülhetetlen érdemei vannak a mai dunaszerdahelyi városkép kialakításában. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, annak igazgatója, Huszár László, és Dunaszerdahely korábbi polgármestere, Pázmány Péter...Read More

A Szent György-templom falán, a torony alatti részen emléktábla őrzi a 20. század egyik legnagyobb hatású katolikus magyar nevelőjének, a Dunaszerdahelyen született Marczell Mihálynak az emlékét.Read More

1971. május 7-én adták át a Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa által kiírt pályázatra elkészült, Nagy János komáromi szobrászművész alkotta Mártíremlékmű (A fasizmus áldozatainak emlékműve vagy Emlékezés a mártírokra néven is ismert) hegesztett vörösréz lemezből készült szoborcsoportot. Az emberi csonkokat, a háború borzalmait ábrázoló alkotás magas talapzaton nyugszik, stilizált öröklánggal az előterében, s egy dátummal: 1939–1945....Read More

A 2. világháború vészkorszakában, 1944. június 15-én – a korábban a városban is életbe léptetett zsidó törvények végkifejleteként – az egykori Fő utcai zsinagóga, a Bacsák utca és a Csillag utca területén már korábban felállított gettóból az ott összezsúfolt mintegy 3000 főnyi zsidó polgárt a vasútállomásra terelték, és hatvan marhavagonba zsúfolva, embertelen körülmények között haláltáborokba...Read More

A dunaszerdahelyi AGROSTAV közös mezőgazdasági vállalat igazgatójának, édesapjának állított emléket fia, a Most-Híd politikusa, parlamenti képviselője, 2010 júniusában.Read More

Az Agrostav, majd a Dunstav építészeti vállalat igazgatója, lelkes támogatója a város és a Csemadok kultúrájának (1984-1985-ös évektől fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskarnak, támogatója a Csemadok városi szervezete klubtevékenységének). A DAC-nak is elnöke volt. 1994. április 13-ától haláláig a Gyurcsó István Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány és a Csemadok első báljának szorgalmazója (1995....Read More

Hegysúron született 1948-ban, a szenci magyar tanítási nyelvű általános középiskolában érettségizett. A Csemadok érsekújvári járási majd a Központi Bizottság szervezési osztályának instruktoraként dolgozott. 1976-1987 között a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ szervezési osztályának vezetője volt, majd vállalkozóként dolgozott. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szólóénekese és furulyása volt.Read More

1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...Read More

Szlovákia másodikként felavatott, a romák holokausztjára emlékező mementóját 2006-ban avatták, nagyszabású ünnepség keretében. A Fő utca Komárom felé haladó szakasza mentén felállított alkotás – amely egy rácsos ablakkal ellátott kőfalat imitál, egy a falakon belül összegörnyedő roma alakjával – a városban működő Romológiai Intézet kezdeményezésére készült.Read More

Pedagógus Dunaszerdahelyen, a Kodály Zoltán Alapiskola igazgató helyettese, a CsMTKÉ pénztárosa (1964 – 1981). A Csemadok KB tagja.Read More

A város legrégibb történelmi és szakrális emléke, amelynek helyén már a korai Árpád-korban is állt egy (valószínűleg) fatemplom. A mai kőtemplom román kori alapja a hagyomány szerinti 1329-es esztendőben épült. Ebből az Anjou-korból származnak a templom egykori gazdag freskóábrázolásainak töredékei is: a szentély Szent Miklós- és Krisztus-ábrázolásai, valamint a főhajó külső falán látható Kálvária-freskó. A...Read More

Államalapító királyunkra, Szent Istvánra, valamint a magyar egységre és államiságra emlékező, Lipcsey György szobrászművész alkotta szobrot 2004. augusztus 20-án avatták fel a dunaszerdahelyi Szent István téren.Read More

A dunaszerdahelyi Szent György-templom mellett álló késő barokk Szentháromság-oszlopot 1777-ben egy a várost ért, komoly nyomot hagyó járvány vagy természeti csapás csillapodása után emelték, hálaképpen a veszély elvonulásáért. Az emléktábla nélküli oszlop Gönczöl György és neje, Lengyel Erzsébet adománya.Read More

Szigeti Anna a Csemadok városi szervezete színjátszó csoportjának tagja, szereplője (Kincseresők, A nagymama, Kulcskeresők – 1980 – 1.díj, Afinogenov: Kisunokám, Érsek Rezső rendezésében). A Jókai napok díjazottja (A bor).Read More

A 2008. november 1-jén leleplezett, a városi játszópark mellett felállított, a nemzeti egységet szimbolizáló kopjafa-emlékmű a várpalotai Trianon Múzeum ajándéka.Read More

A Szent György-templom mellett álló halottas kápolnát az 1781-es Batthyány érsek-féle összeírásból jól ismerjük. 1781-ben az egykori szemlélődő a téglafallal, s benne a régi temetővel körbevett templomot látta maga előtt (vagyis a Szentfundust). A temető falain belül található, írja, „a megholtak nyilvános kápolnája”, amely „jó anyagokból van felépítve” (kő és fa), torony nélküli, s benne...Read More

Tejedben a Bősi út és a Fürdő utca kereszteződésében található az egyik út menti képfülke, képoszlop, kis szakrális emlék, amelyet 1927-ben emeltek. Benne kis vallásos szobrok találhatóak. A Pázmaneum Társulás 2020 decemberében felújította a Bősi úton lévő 1927-ben emelt szoborfülkét. A Segítő Szűzanya szobra került elhelyezésre, amelyet Mons. Szakál László János dunaszerdahelyi esperes és ThDr....Read More

A jeles Kelet-kutató bronz mellszobrát a helyi Vámbéry Polgári Társulás állította fel a városközpontban található Vámbéry téren. Vámbéry (Vamberger) Ármin 1832. március 19-én született Szentgyörgyön, ahonnan kisgyermekként költöztek át Dunaszerdahelyre. Ő maga gyermeki emlékei miatt aztán Dunaszerdahelyt vallotta szülővárosának: „Kedves szülővárosom (…) rokonszenvét többre becsülöm, mint minden kitüntetést, mely eddig ért” – írja a városvezetésnek...Read More