Emlékhelyek a Felvidéken

Maléter Jenő (Ernő) Maléter János megyei törvényszéki ülnök és Zmeskál Teréz fia. Lőcse, 1826. ápr. 4., ker. ápr. 9., evang., nemes. Gimnáziumot és jogot végez. 1845-1847. a Selmeci Akadémia bányász hallgatója. Nőtlen. (Felesége 1850 – okolicsányi Okolicsányi Mária Terézia, meghalt Lőcse, 1875.) 1849 jan. 28. (16.) – őrmester az 1. besztercei önkéntes (a későbbi második...

Vasárnapi Ujság 1901. június 9-én megjelent számának halálozások rovatban olvashatjuk: “Mercz Mátyás, központi főszolgabíró, Lőcsén, 63 éves korában” elhunyt.

A lőcsei Körtér egyik kis házában működik a Pál Mester Múzeum. A hagyomány szerint ebben a 15. században épült házban élt a középkor egyik legtehetségesebb fafaragója. Az ő életének és művének tiszteletére rendeztek be állandó kiállítást az épületben. Lőcsei Pál mester (szül. 1465/1470-1480 – 1537-1542) fafaragó, szobrász (késő gótika). Nevéhez fűződik a lőcsei Szent Jakab-templom...

Pollág (Pollák) Géza született 1829. február 27-én, evangélikus. (Valószínűleg azonos Pollag Krisztian szappankészítő mester és Lumnitzer Anna Rozina 1829. márc. 8-án Lőcsén Adolf Viktor névre keresztelt fiával.) Felesége -1855 – Szennovitz Janka, meghalt Lőcse, 1909.) 1867. volt főhadnagyként a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Lőcse város 12 éven át volt polgármestereként hunyt el, 1883. jan. 31-én.

Merényi Scholtz Carl-Gusztáv (1836–1919) magyar királyi műszaki főtanácsos (merényi bánya és vaskohó tulajdonos Scholtz András és Páter Anna Ludovika fia). 1905. október 6-án kapott Ferenc József császártól nemességet a merényi előnév használatával. Czímer: arany paizsfővel ellátott hasitott paizs, a paizsfőben két csillag között egy stylizált kék liliom; a jobb oldali kék mezőben hármas zöld halmon...

SOLCZ (SCHOLTZ) JÓZSEF Soltz József Lőcsén született 1813 áprílis 6-án Solcz András iparosmester, vagyonos polgár és Mautschin Zsófia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. Kilépett hadnagy (1831-1845. a 10. gyalogezredben szolgált, politikai okokból szerelték le). Nőtlen. (Felesége 1867 – Szépréthy Hermina, meghalt Lőcse, 1912.) 1848. dec. 9 (1.)v- százados az 50. Hunyadi...

Still Pál 26 éven át volt plébánosa a lőcsei katolikus híveknek. Dr. Demkó Kálmán Lőcse város műtörténeti rövid leírása című dolgozatának a Szent Jakab templomot tárgyaló fejezetében így hivatkozik Still Pál egy írására: “Nagy becscsel bír néhai Still Pál lőcsei prépost-plébánosnak “Chronikon seu história parochiae L. ac R. Civitatis Leutschoviensis” czímű, 1861-ig 239 folio oldalra...

Svabóczi és tótfalvi Sváby Frigyes (Tótfalu, Szepes megye), 1834. augusztus 4. – Lőcse, 1904. április 21.) történész, megyei levéltáros és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre. Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte; azután a bécsi egyetemre ment, ahol orvosnak készült; de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1-jén Szepes vármegye közönsége levéltárnoknak választotta...

Putnokon (Gömör megye) született 1808. jan. 9-én Záborszky Lajos és Sziklay (Schmidt) Júlia fiaként. Magyar, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1831 – zászlós, majd hadnagy, 1842 – főhadnagy a 60. Wasa gyalogezredben. Ezrede rozsnyói hadfogadó fiókjának parancsnoka. 1843 – felesége dobai Székely Zsuzsanna (meghalt Lőcse, 1888.), két gyermek apja. 1848. aug. 16 –...

Lőcsei Zsedényi Ede (szül. Pfannschmidt Ede, Lőcse, 1804. március 21. – Budapest, 1879. február 20.) politikus, országgyűlési követ, majd képviselő, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Cipszer családba született, egyik őse még német birodalmi nemesként települt át Magyarországra, az egykori Szepes vármegye területére, ahol hamar a megye egyik legtekintélyesebb protestáns családja lettek. Őse 1649-ben III. Ferdinándtól lőcsei előnévvel...