Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4093 bejegyzés

Szűz Mária Szentséges Nevének tiszteletére emelt római katolikus templom (épület, építmény) (Ipolynagyfalu, Nagyfalu [Veľká Ves nad Ipľom])

„A barokk római katolikus templomot Szűz Mária Szentséges Nevének tiszteletére emelték, a 18. század közepén épült. Később több ízben felújították és javították. Az 1995-ös legutóbbi átalakítások, főleg a hajó eredeti ablakainak érzéketlen kicserélése műanyagokra, káros hatással voltak az épület külsejére. A templom egyhajós épület a szentély félkör alakú lezárásával, hozzáépített sekrestyével és mellékkápolnával. Valamint az...

Szűz Mária szeplőtelen fogantatása – szobor (szakrális kisemlék) (Nagyfödémes [Veľké Úľany])

november 24, 2016
A Puszta felé vezető út elején 1805-ben a Boldogságos Szűz Mária Fogantatása barokk szobor kapott helyet, melyet Renczes János özvegye Sárkány Katalin állíttatott.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-barlang (szakrális kisemlék) (Lukanénye [Nenince])

A 399. számú ház előtti Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-barlangot Orem József és neje szül. Nozdrovicky Mária (harangozóasszony) állíttatta családi házuk kiskertjében. Pintér Zoltán atya szentelte fel 1989 tájékán. Ez tulajdonképpen egy betontalapzaton álló szürkésfehér terméskőből kialakított, félkörívesen végződő barlangszerű kápolnácska. Fehér, horgolt, virágmintás terítővel letakart oltárán egy vaskereszttel ellátott üvegezett ajtó mögött áll a Szűzanya...

Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony) – kápolna (épület, építmény) (Zsigárd [Žihárec])

Temetőben áll a Szűz Mária Születése barokk kápolna, amelyet 1771-ben építtetett Ürge Mihály. Szerencsére még a teljes pusztulás előtt felújították, ezáltal visszanyerte eredeti alakját. A kápolnában Risz Jozefa nyugszik, aki Zsigárdon halt meg 1814. december 27-én, és a királyi-császári komornyik Berényi, később Winchler József király udvari kincstárnok felesége volt. Risz Jozefa férje halála után a...

Szűz Mária születése templom – Nagyhind (épület, építmény) (Nagyhind [Veľké Chyndice])

A falu templomát egy 1332-es oklevél említi először, de építése idejét a legújabb kutatások a 13. század elejére teszik. Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték. A román stílusban épített, eredetileg egyhajós, félköríves szentélyű templomhoz a hajó felőli oldalon 1746-ban egy nagy barokk hajót építettek, ennek nyugati homlokzatához 1968-ban egy magas tornyot emeltek. Ezután az eredeti szentélyt...

Szűz Mária születése templom Trencsénben (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

Trencsén eme temploma a vár alatt kiemelkedő Mária dombon áll. A templomhoz egy 1500-as évekbeli fedett falépcső vezet. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástrom kegyoltárának készítője valószínűleg Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák...

Szűz Mária születésére szentelt római katolikus templom (épület, építmény) (Dacsókeszi, Keszihóc [Kosihovce])

A reneszánsz stílusban, a 16. században épült templomot Szűz Mária születésének szentelték, a 19. században, és a 20. században pedig átalakításokon ment keresztül. A kőfallal körülvett templom homlokzatán három tábla jelzi az építés és felújítások dátumait. A feliratok felett kis fülke látható, valamint körablak. Homlokzata vizesedik, nagy folt látható a torony alatt.

Szűz Mária tiszteletére emelt római katolikus templom (épület, építmény) (Pozsonyboldogfa, Boldogfa [Boldog])

A helység neve a Boldogasszonyfalva szó rövidülésével keletkezett. A XVI. századig élt településnév – amint szlovák megfelelője, Matka Bozia és későbbi német változata, Frauendorf is – a falu ősi Nagyboldogasszony-templomára utal. Egy 660 éve, 1343. május 1-jén a pozsonyi káptalan előtt hitelesített záloglevélben szerepel először a „Szűz Mária tiszteletére emelt kőtemplom”. Keletkezése 1276 körülre tehető,...

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom (épület, építmény) (Feketenyék [Čierna Voda])

A Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom a 20. század elején épült, a hagyományos vidéki klasszicizmus jegyeit viseli. Egyhajós, poligonális záródású épület csúcsíves homlokzatához tornyot emeltek. A templombelső dongaboltíves. A korábbi templomból származó szobrok közül itt kapott helyet néhány – Immaculata (Szeplőtelen fogantatás-szobor) – festett szobor a 18. századból, valamint Krisztus szobra a Szentháromság...

Szűz Mária-kápolna (épület, építmény, szakrális kisemlék) (Nagycsalomja [Veľká Čalomija])

A községben 1845-ben épült fel Gyürky Antal által is emlegetett csekély terjedelmű templom. Valójában a Cseh János földbirtokos özvegye állíttatta Szűz Mária-kápolnáról van szó, melynek oltárképén – a falusi krónika szerint – Szeplőtelen Boldogasszony volt látható. A nagyobb méretű kápolna évtizedeken át a helyiek templomaként is szolgált. Később átalakították és iskola működött benne. A romos...

Szűz Mária-kegyhely Lontó és Szete határában (szakrális kisemlék) (Szete [Kubáňovo])

A Frenko család jóvoltából emeltetett kegyhely az 564-es számú út mellett, a Szete és Ipolyszakállos közötti útszakaszon található.

Szűz Mária-szobor (szobor, emlékmű, emléktábla) (Köbölkút [Gbelce])

Ezt a szobrot Stampay János iskolaigazgató, tanító, kántor és felesége, Szentgyörgyi Ilona állíttatta 1904-ben

Szűz Máriának szentelt kápolna (épület, építmény) (Perbete [Pribeta])

augusztus 11, 2015
A község határában található, a nyilvánosságtól elzárt kálvária barokk-klasszicista Szűz Mária-kápolnája 1762-ben épült egy régi remetelak helyén. A 17. századtól éltek remeték a perbetei erdőben. Az utolsó remete, Sebők Pál, halála után építették a perbetei lakosok a kápolnát. Az 1763-as földrengés megkímélte a kápolnát, amit csodának tartottak. Ekkor ajándékozta Ordódy György a Szűz Máriát ábrázoló oltárképet...

Szűzanya barlang (szakrális kisemlék) (Kőhídgyarmat [Kamenný Most])

„Hálából a Szűzanya tiszteletére” – mondat jegyében építette meg Varga Dezső 1981-ben saját portájának udvarán azt a barlangot, melyet hálájának jeléül emelt abból az alkalomból, hogy az 1980-ban bekövetkezett szívinfarktusából sikeresen felépült.

Szűzanya szobra (szakrális kisemlék) (Bodoló [Budulov])

november 11, 2014
A Szűzanya kőből faragott szobrát 2010-ben helyezték a templom elé az öntvény oszlopra.

Tájház (tájház, kézművesház) (Nagymegyer [Veľký Meder])

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: ”Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” Az épület az utcával...

Tájház (tájház, kézművesház) (Alistál [Dolný Štál])

Megalakulásának éve 1971. Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájház Alistál közepén található parasztház, mely a 70. szám alatt van. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. A község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. június 20-án múzeummá avatta. A Szlovák Műemlékvédelmi Alap nyilvántartásában műemlékként...

Tájház és régészeti múzeum (épület, építmény, tájház, kézművesház) (Szőgyén [Svodín])

Nyitvatartás: Hétfő: szabadnap Kedd – péntek: 9-12, 13-16 Hétvégén és ünnepnapokon: 00421 / 904 021 807 Kapcsolat: Svodín č. 305, 306; 943 54 Svodín Mobil: 00421 / 907 432 055 e-mail: edina.svajcer (kukac) gmail.com   TÁJHÁZ Az egyik volt parasztházban rendezték be, amely hatalmas gazdasági udvarával és melléképületeivel különösen alkalmasnak tűnt erre a célra. 2005....

Tájház Lévárton (tájház, kézművesház) (Lévárt [Leváre])

Az új létesítményt az egykori helyi kultúrházban hozta létre az önkormányzat, amely korábban lakóház volt. A tájház a három helyiségének egyikében a kenderfeldolgozás eszközeit és termékeit, az egykori pitvarban konyhai eszközöket állítanak ki, a harmadik helyiségben egy szobabelsőt rendeztek be. A kiállítási tárgyak – melyeket az önkormányzat csak kölcsön kért – továbbra is a felajánlók...

Takács János 48-as huszárszázados sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagyfödémes [Veľké Úľany])

Takács János és családtagjai kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a Temető utcai bejárattól jobbra találhatjuk meg. A síremléket legutoljára 2001-ben Cséfalvay Kázmér restaurálta. Minden év március 15-én a hálás utókor megkoszorúzza a sírhelyet.

Takács József emlékkeresztje Gánócon (szakrális kisemlék) (Gánóc [Gánovce])

Takács József emlékkeresztje a Gánócot a 18-as főúttal összekötő út mellett, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet objektuma közelében áll. A kereszt hátterében a Magas-Tátra nyúlványai láthatóak.

Takács József, az Amerika Hangja magyar osztálya igazgatójának sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vágfarkasd, Farkasd [Vlčany])

Takács József (Vágfarkasd, 1929. július 7. – Washington, 2013. november 28.) újságíró, rádiószerkesztő, az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója. Érsekújváron kezdte a gimnáziumot. Szüleivel együtt 1947-ben a „lakosságcsere egyezmény” alapján áttelepítették Magyarországra. 1950-ig Tótkomlóson élt. Utána 1955 májusáig munkás volt a Budapesti Szerszámgépgyárban. 1956 nyarától mint újságíró dolgozott Az Esti Budapest közölte írásait. 1956. november...

Taksony vezér bronz mellszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Taksonyfalva, Taksony [Matúškovo])

1976-ban, nagyjából a település névadója halálának 1000. évfordulóján állították fel Taksony vezér bronz mellszobrát, mely Domonkos Béla alkotása. Ebből a szoborból öntetett Taksony Nagyközség Önkormányzata egy hasonmás példányt a szlovákiai testvértelepülés Taksony (Matuskovo) számára. Taksony vezér szobra mellett, a baloldalon egy márványlap áll, melyen a helyiek szerint életének egy legendája van leírva, a szöveg sajnos...

Taksonyfalva első világháborús emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Taksonyfalva, Taksony [Matúškovo])

A Hős katona szobrának, melyet a két világháború között készíttetett a falu lakossága az első világháború hadiáldozataira emlékezve, „kalandos” története van. A szobor 1928-ban készült el, ám az akkori Csehszlovák Köztársaság járási hivatala nem engedélyezte a szobor felállítását, így azt egy raktárban rejtették el. A szobor csupasz talapzata jelezte a hivatalos politikai és a helyi...

Taksonyi Tájház (tájház, kézművesház) (Taksonyfalva, Taksony [Matúškovo])

A tájházat Panyik Ferencné építtette, a családfa szerint hat nemzedék élt a házban, főleg nagycsaládosok. Az utolsó lakó 1982-ben hagyta el az ekkor már műemlékké nyilvánított épületet. A járási nemzeti bizottság vette meg a házat, és a törvények értelmében a múzeumot bízta meg a tájház gondozásával. A nyerstéglából készült, fehérre meszelt, nyeregtetős, nádfödeles épület utca...

Talamon Alfonz író bronzszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Diószeg [Sládkovičovo])

(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok Központi Bizottságának szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febuár 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik...

Talpas kereszt (szakrális kisemlék) (Ipolyvarbó, Varbó [Vrbovka])

április 16, 2016
Isten dicsőségére állította Talpas János és neje, Bado Erzsébet. „Második nap a kápolnától nem messzire álló határbeli kereszthez mentek… Ez egy kőkereszt, amelyen még nemrég egy nagyméretű vaskorpusz is volt.” (Csáky Károly)
1 116 117 118 119 120 137