Emlékhelyek a Felvidéken

A Szentháromság-oszlop a templomtól balra látható. A 18. század második felében épült barokk stílusban. Mellékalakjai Szent Péter, Szent Pál és Szent Anna. Az alkotást legutóbb 2006-ban restaurálták.

A példásan karbantartott csiffári Szentháromság-szobor és I. világháborús emlékmű a templom udvarán, néhány lépésnyire a templom bejáratától van felállítva.

A Szentháromság-szobor  A 19-20. század fordulója után a mátyusföldi Vága községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését, ezért sokan a szülőföld elhagyása mellett döntöttek. A kivándorlók számát tekintve az akkori Galántai járás községei közül az első helyen Vága...

A Bittó család kápolnája – a torony nélküli, egyhajós, konchával fedett, félköríves szentélyzáródású Szentháromság-templom – 1721-ben épült barokk stílusban. Értékes a hajótér stukkóval díszített poroszsüveg-boltozata; főoltára az építménnyel egyidős, szószéke a XVIII. század végéről, Madonnája 1400 tájáról való. Főhomlokzatán (1771) díszes barokk oromzat látható. Harangját 1993-ban készítették.

Fekete márványtábla, arany betűkkel. A falu szülötte, esztergomi kanonok, nógrádi főesperes.

Református lelkész, * Pozba (Barsmegye), 1841. október 18. + Nagyigmánd, 1928. január 22. A gimnáziumot Selmecbányán, a teológiát Pápán 1865-ben végezte. 1867-ben lelkésszé avatták, néhány évi káptalankodás után 1870-ben pozbai, 1882-ben nagypeszeki, 1888-ban nagyigmándi lelkész lett. Elbeszéléseket és egyháztörténeti tanulmányokat írt. Munkái: 1. Monographiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Az egyházmegye megbízásából. Pápa,...

Dr. Szepesházy Kálmán (1919-2008) Balogon született és 10 éves koráig élt itt. Apja a Coburg-Koháry uradalom erdőmérnöke volt. A Prágai Károly Egyetemen tanult, mint geológus a Magyar Földtani Intézet főmunkatársa volt. A Felvidékről Budapesten tanuló fiatalokat istápolta. Lakhatást biztosított nekik, amíg nem találtak kollégiumot, kosztolta őket, sőt még zsebpénzt is adott nekik. A balogi református templom...

Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.

A gazdag szepességi szász (cipszer) városban a reformáció a 16. század közepére teljes sikerrel végbement, hiszen a település lakossága szinte teljes létszámban lutheránussá vált. A közösség ennek megfelelően, továbbra is sajátjaként használta a fő téri Szent György templomot. A Habsburg kézen maradt Felső-Magyarországon a 17. század közepe az erőteljes (és gyakran erőszakos) katolikus ellenreformáció időszaka,...

Szepesváralja Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, 1258 után épített román alapokon nyugszik, 1462 és 1497 között gótikus stílusban átépítették, majd 1824 és 1829 között klasszicista stílusban építették át. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae...