Emlékhelyek a Felvidéken

A környéken kitermelhető ásványkincsek kulcsszerepet játszottak mind a város alapításában, mind pedig annak középkori felemelkedésében. Amint az számos más, felvidéki bányavárosban (pl. Selmecen) is tapasztalható, a bányajáratok közvetlenül a település alatt is húzódnak. Rozsnyó főtere alatt is ma már nehezen felderíthető pince- és bányavágat-rendszer húzódik. Ebbe egykor több, középkori ház pincéjéből volt lejárat, így pl....Read More

Bárdossy Géza, Rozsnyó egyházmegyei kath. pap, főgimnáziumi tanár. Irodalomtörténeti, nyelvészeti értekezéseket, egyházi és ünnepi beszédeket írt. Több értekezése a rozsnyói kath. főgimnázium értesítőjében jelent meg. Bárdossy Géza földi maradványai a főbejárattól balra található egyháziakat rejtő közös sírboltban nyugszanak.Read More

Branszky Vendel 1844. november 10-én született Rozsnyón, ugyancsak Rozsnyón halt meg 1915. szeptember 29-én. Sírja a város köztemetőjének 8. szektorában található. A Rozsnyói Hiradó 1915. október 3. számában olvashatjuk az alábbi gyászjelentést: „Branszky Vendel halála. Az igaz részvét hangján kell hirtadnunk a tekintélyes és általánosan tisztelt Branszky Vendel nyug. bányatanácsos, vasgyári főtanácsos szept. 29-én bekövetkezett...Read More

Czékus István 1818. december 22-én született Gömörpanyiton, nemes, de szegény sorsú szülőktől, (apja Czékus Márton, anyja Bacsó Erzsébet) akik igyekeztek a tanulási kedvet felkelteni és táplálni fiukban. Atyja kimondhatatlan örömére ebben nem volt hiány, s a szorgalmas fiú, már a panyiti falusi iskolában is kitűnt. Emellett karénekesi szolgálatával megszerezte ruhácskáját is. A rozsnyói gimnáziumba szintén...Read More

A sétatatér közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, hellyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját....Read More

Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg,...Read More

A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Dr. Stech Lajos orvos is, aki életének 82-ik évében hunyt el Rozsnyón.Read More

A Rozsnyói Híradó 1915. november 21-én megjelent számában volt olvasható az alábbi tudósítás: „A hazáért halt meg … – Egyed Miklós temetése – Költői hajlamú ifju volt. Csupa tűz, csupa láng. Lelke tele volt a haza képével s boldog volt, hogy a haza hívta. Csatariadóról álmodozott, mint Petőfi, akiért ugy lelkesedett mint magyar ifjuhoz illik....Read More

Rozsnyón 2002-ig semmi sem emlékeztetett arra, hogy a városban valamikor zsidók éltek. A városvezetés az 1970-es években még a zsidó temetőt is felszámolta, s az eredetileg onnan elszállított síremlékeknek is fokozatosan nyoma veszett. A városban többszöri próbálkozás után csak 2002-ben sikerült elérni, hogy egy fémből öntött kisméretű kétnyelvű emléktáblát helyezzenek el a rozsnyói holokauszt áldozatainak...Read More

Abban, hogy 2005-ben egy méltó emlékművet avathattak fel Rozsnyón, nagy része volt két túlélő – a ma is Rozsnyón élő Ehrenfeld Tibor és a várost 1968-ban elhagyó Strausz Sándor –, és Kardos László helytörténész fáradozásának. A város köztemetőjében felállított, a Tórát szimbolizáló emlékművön a következő sorok olvashatók: „Emlékül Rozsnyó város azon zsidó vallású polgárainak, akik...Read More

Kadár János emléktábláját az őt személyesen ismerők elbeszélése szerint annak a rokokó stílusú háznak a falán helyezték el 2005-ben, amely az egészségügyi iskolával szemben áll. Ján Kadár Kadár János néven az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának utolsó évében, 1918. április 1-jén született Budapesten, zsidó, magyar és szlovák gyökerű családban. Gyerekkorát már az újonnan alakult Csehszlovákiában, a soknemzetiségű...Read More

Kandó Kálmán (a vasútvillamosítás atyja) 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát, egy régi és már régen Rozsnyóra származott Zólyom megyei nemesi család sarját. Kandó maga is régi nemesi családból származott,...Read More

A temető bal hátsó részében egy dombon található az öntöttvas kerítéssel védett kettős sír. A kerítésen kívül két oldalt egy-egy magas fa található. A jobb oldali sírban nyugszik Nehrer Mátyás 48-as nemzetőr. A kőobeliszk teteje pártázott kiképzésű. A nemzetőrre és feleségére vonatkozó felirat: „Nehrer Mátyásné született: Fekete Karolin *1825. okt. 23. ✞ 1865. febr. 12....Read More

A Várostorony és a Diák-templom szomszédságában álló, középkori eredetű üzletsor a 18. század második felében, északon apró kápolnával bővült. A félig nyitott, két oldalt pilaszterrel díszített, boltozott, északra néző kápolnában helyezték el Nepomuki Szent János kőből faragott, életnagyságú rokokó kőszobrát. A kis podeszten álló szentet a hagyományos módon, papi ünneplő öltözékben ábrázolták. Két kezében pálmaágat...Read More

A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...Read More

A rozsnyói ún. régi kórház Dr. Kós Károly özvegye, Mihalovits Lujza adományaiból épült, akinek végrendelete volt kórházat alapítani Rozsnyón a római katolikus egyház kezelésében. A kórház működése alatt az akkor ideiglenes termekben Schopper György püspök vagyoni részesedéshez jutott és a kórház részére új épületet építtetett, amelyeket 1887-ben nyitottak meg. A régi kórház Rozsnyó egyik legnagyobb,...Read More

Már 1902-ben felmerült, hogy emlékünnepélyt kellene rendezni Kossuth születésének 100. évfordulójára. Július 30-án Pósch Dezső vezetésével egy bizottság is megalakult, melynek az esemény megrendezése volt a feladata. A szeptember 20-21-ei ünnepélyről aztán Emlékkönyvet adtak ki, melynek megvásárlásával Réz László református lelkész javaslata szerint a Kossuth-szobor felállítását lehetett támogatni. A szoborbizottság elnöke szintén Pósch Dezső lett...Read More

A helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó...Read More

A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom – más néven Diák templom –...Read More

A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Sthymmel Sámuel is. „Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872–1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit.”Read More