Emlékhelyek a Felvidéken

A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk. 1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a...Read More

A helyi katolikus templom 1933-as újjáépítésének fekete márvány emléktábláit a templom oldalfalában találjuk, azon ajtókeret között, amely „a régi templomnak torony alatti belső bejárati ajtaját keretezte”. A másik emléktábla az egykori plébánosokra, Rossházy Istvánra, Szép Lajosra és Juhász Ferencre emlékezik.Read More

Kiss Sándor szobrászművész Anonymus című alkotását 2005. július 8-án a község első írásos említése 760. évfordulója alkalmából leplezték le a falunapi ünnepségen. A fémlemezzel borított szobor a Halotti Beszéd és Könyörgés végtelenbe vesző szövegét és a királyi trónust ábrázolja. Kiss Sándor – a szobor alkotója – 1932-ben született Hidaskürtön, a pozsonyi képzőművészeti szakközépiskolában tanult, majd a...Read More

A második világégés áldozatainak, a fronton elesetteknek, a jeltelen sírokban nyugvóknak a számát viszonylag nagyon sok egykori kürti lakos is gyarapítja. Neveiket, mementóként, a templom falán elhelyezett emléktábla (is) őrzi.Read More

A Szép Lajos plébános emlékére 1936-ban állított út menti kereszt. 1916-ban Szép Lajos csallóközkürti plébános (1901–1927) hitelszövetkezetet hoz létre a faluban, s mintagazdálkodása miatt 1916-ban megkapja a Ferenc József-rend keresztjét. Az egykori Apponyi-tag földrészeit 1922-ben így sikerült a helyi gazdáknak, Szép Lajos segítségével, megvenniük. A kereszttel e gazdák rótták le kegyeletüket a faluért oly sokat...Read More

A kastély észak-déli hossztengelyű, téglalap alaprajzú épület, két nyugati sarkán egy-egy kerek toronnyal. Klasszikus későreneszánsz épület, amelyet a Ghyczy-család építtetett a korábbi assakürti vár helyén a 17. században. A Ghyczyek sarjai még évszázadokig éltek Assakürtön, a kastély utolsó lakója 1922-ben hunyt el, és vele kihalt a család is. A második világháború után volt az épületben...Read More

Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...Read More

A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...Read More

A Párkány – Érsekújvár autóút mentén áll a homokkőből készült, fehérre meszelt Nepomuki Szt. János-szobor. A helyi hagyomány azt tartja, hogy egy farkasok által megtámadott, majd szerencsésen megmenekült ifjú hálából emeltette. A történet Szulik József megfogalmazásában vers formájában is ismertté vált a 19. század közepe óta.Read More

A csallóközkürti temetőben található Gaál Máté csallóközkürti községi bíró 1913-as sírhelyeRead More

A barokk-klasszicista stílusú szoborcsoportot 1760-ban emelték. Alkotója Georgius Alt, a pestisjárvány emlékére készítette. A kerítés pilléreire Szent János evangélista és Szűz Mária szobrát helyezték.Read More

Az 1766-ban állított kereszt a Fő utca egyik kereszteződésében áll.Read More

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére állíttatta a község önkormányzata.Read More

A templom 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le. A ma látható Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma ezután, valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A település neve a magyar honfoglaló törzs,...Read More

1994. november 26-án a nemzetközi családév keretén belül szervezték meg Majer István emlékszobrának leleplezését.   Ki volt Majer István? „Aki úgy élt, mint Majer István püspök, ki annyi jó tett, ki annyit alkotott, nem gyorsan múló időnek élte napjait, nem észrevétlenül haladt keresztül az életen, de felírta magát mindenütt az úton, amelyen áthaladt és emléket...Read More

Az 1880-ban készült szobor Németh András plébános, Bózsing György bíró és Huszár György törvénybíró idejéből való. A szobrot 1908-ban és 1988-ban restaurálták.Read More

Széchenyi István emléktábláját 1997-ben Cservenka János és családja állította.Read More