Emlékhelyek a Felvidéken

1849. április 20-án, a dicsőséges tavaszi hadjárat során Kőhidgyarmat határában ütközet zajlott a magyar honvédsereg és az osztrák császári csapatok között. A Gáspár András honvéd tábornok vezette, mintegy 10 000 főből álló VII. hadtest itt verte szét és futamította meg Franz Wyss generális 2500 főből álló elit dandárját. A fényes győzelemmel végződött ütközetben fontos szerepet...

Borsos István egyházi személy, író (Kőhidgyarmaton 1728. aug. 31 – 1741. ápr. 12.) Korpona szülötte. Még mint az esztergomi Szent István szeminárium növendéke, 1716-ban megjelentek Szent Istvánt magasztaló írásai, beszédei (Szent István, dicsbeszédek, 152.sz.). Ezért 1717-ben irodalmi kitüntetésben részesül (babérkoszorút kap), majd 1718-ban – mint a bölcselet mesterét – a „filozófia magiszterének” hirdetik ki nyilvánosan....

Dr. Vargha Dezső görzsönyi és teveli (Kőhidgyarmaton 1892. márc. 23 – 1915.) Egyházi személy, gimnáziumi tanár, író, szentszéki jegyző, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskolai tanulmányait Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte, ahol teológiai doktorátusi címet szerzett. 1885. szeptember 30-án szentelték pappá, s mint a hittudományok doktora, káplánként szolgált Patakon...

A kápolna homlokzatának alsó része négyzet alakú, középen félköríves végződésű, kőkeretes ajtóval. Két oldalát egy-egy szürkés, gömbölyű oszlop díszíti. Az ajtó feletti timpanonból emelkedik ki a kis huszártorony, benne egy kis haranggal, oldalain félköríves hangvetőnyílásokkal. A tornyon tűhegyes, gúla alakú piros bádogsisak; két oldalán a homlokzatot lezáró hullámos tetőpárkány, alján pedig ez a kőbe vésett...

Iványi Királyfiakarcsai István (plébános Kőhidgyarmaton 1842 – 1846. febr. 3.) Nemesi családból származott. Szelőczén született 1793. júl. 6-án. Teológiai tanulmányait az esztergomi Szent István szemináriumban végezte. 1842. dec. 9-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol a székesfőkáptalan költségén új plébániát építtetett. Itt hunyt el 1846. febr. 3-án. Működött még Bars vármegyében, Esztergomban, volt verebélyi és szent-györgyi táblabíró és...

A templom talajában, a szószéktől számított harmadik padsor alatt található kőtábla jelzi Janik György és felesége, Kovács Erzsébet nyughelyét. A halottak anyakönyve bizonyítékul szolgál arra, hogy mindketten abban az évben hunytak el, György 64 éves korában. Janik György valószínűleg a falu első embere volt, akit feleségével együtt az újonnan felépült templom talajában helyeztek örök nyugalomra.

A szobornak csak a talapzata maradt fenn. Ezen a talapzaton állt a Keresztelő Szent János szobor, mely a 2. világháborúban találatot kapott, és elpusztult. Erre a talapzatra helyezték át a Párizs patak mellett, egy Balog nevű molnár által 1880-ban felállított Nepomuki Szent János szobrot, melyet 110 év után leemeltek eredeti helyéről, és átvittek ide, a...

Tata első írásos említése (Tadej alakban) 1228-ból származik. Ma Kistata puszta néven említik, Kőhidgyarmat határában, a falutól dél-nyugatra található. Figyelemre méltó a települést, annak már létező egyházát illetően az az 1230-ból származó adat, mely szerint…Florentinus szebeni prépost…a Szent Móric egyház előtt kap két háznépet és két utcát malomépítéshez és két háznépet a mocsár hosszában. A...

Az 1992-ben megalakult Magyar Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége (MIKSZ). 1993-ban Kőhídgyarmaton szervezett egyhetes tábort. Az itt eltöltött idő alatt született meg az a kopjafa, mely a templomkertben kapott elhelyezést.

Marczell Ákos Joachim (Kőhidgyarmaton 1859. dec. 1 – 1892. 1. 21.), plébános. Kisudvarnokon született 1813. márc. 17-én. Bölcsészeti és hittudományi tanulmányait Nagyszombatban végezte. 1837. okt. 26-án szentelték pappá. A vicsápapáti plébániáról politikai múltja miatt lemondani kényszerült. Kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását, Buda bevétele alkalmából pedig Te Deum-ot tartott. 1849. július 16-án kinevezték Perczel Mór vezénylete alatti...

Pauer Károly (esperes-plébános Kőhidgyarmaton 1915 – 1929) 1881. jan. 23-án született Magyarfalun. Tizennégy évig volt a falu egyházának adminisztrátora, az első világháború alatt tábori papként enyhítette a rászorulók fájdalmát, amiért a hatóságok érdemkeresztekben részesítették. Aktívan részt vett az országos jellegű katolikus szervezetek munkájában, a Párkányi Espereskerület espereshelyettese volt. Falujában iskolaszéki ülnök volt, a hitelszövetkezet megalapításánál...

Prikkel János esperes-plébános édesanyjának síremléke. Prikkel János 1791. április 28-tól volt beiktatott plébános Kőhídgyarmaton. Itteni működése idejében hunyt el hőn szeretett édesanyja, akinek díszesen faragott síremléke a kistatai temetőben található.

A rovásírásos helységnévtáblát az 1848/49-es ünnepség megtartása után Androsovics József, a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagja és dunaújvárosi csoportjának vezetője avatta fel, mely a templomkert előterében került elhelyezésre.

A millenniumi év záróakkordjaként 2001. augusztus 18-án, a községháza előtti téren avatták fel államalapító királyunk, Szent István mellszobrát. Vojtek Tamás, helybéli szobrász alkotása egy carrarai márványból készült talapzatra került.

Gyarmat plébániája valószínűleg a 13-14. sz. fordulóján jött létre. Ősiségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1332/37-ben kiadott pápai tizedjegyzék már említést tesz a gyarmati plébániáról. Itt a Szent György vértanúról elnevezett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerület egyházaként van feltüntetve, és „Armat, Armati” alakban szerepel. Esztergom vármegye plébániáinak pápai tizedét összefoglaló jegyzék 1332/33-ban Gyarmatra...

Az ősrégi Szent Mihály templom helyére az esztergomi káptalan 1742–46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett. Bezúr István akkori plébános az esztergomi főkáptalan teljes támogatását megkapta az építkezéshez. A barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. I. Mauritius, a thébai...

A Gurgyali temető szoborfülkés képoszlopának alsó része négyzetes kiképzésű, a sarkainál díszített, szürkésfehér alkotás. Ezen áll a félköríves végződésű fülke, melynek kovácsoltvas ráccsal védett bemélyedésében egy Jézus Szíve-szobor áll. Mellette további szentek kisméretű szobrocskái is láthatók.

A Kistatai temető szoborfülkés képoszlopa félköríves végződésű szürkésfehér alkotás, tetején háromkaréjos szárvégű vaskereszttel. Felső részének fakeretes, üvegezett ajtócskája mögött a Szűzanya képe látható. Az ősrégi kistatai templom romjaiból épült, valószínűleg a 18. században. A hívők ide jártak imádkozni és énekelni nagypéntek éjjelén. Hittek benne, hogy aki ezt a szoborfülkés képoszlopot, vagyis a Mária-házat térden állva...

Szombathelyi Géza egykori intéző sírja.

Csupán egy feljegyzés tanúsítja, hogy „a XVIII. században volt a községben egy Szűz Mária kápolna, de időközben elpusztult.”