A csehszlovák nemzetállam kiépítésének eszköze, a földreform és kolonizáció Arad-pusztán 1923-ban történik, Ullmann báró nagybirtokának szétparcellázásával.
A Kisújfalui Augsburgi Evangélikus Egyházközséget 1926-27-ben a Romániából és a volt Jugoszláviából áttelepült szlovákok hozták létre Juraj Botík tanító úr vezetésével, aki egyben a gyülekezet kántora is volt, de ha kellett az igehirdetést is vállalta. Havi egy alkalommal tarthattak istentiszteletet az érsekújvári evangélikus lelkész szolgálata által. Bár 1936-ban iskola és harangláb épült a 15 aradi telepes részére, de templom hiányában csak házi istentiszteletek tarthattak.
A második világháború után újabb szlovák telepesek érkeztek Myjavából. Ekkor döntött a gyülekezet úgy, hogy a Köbölkúti egyházközséghez kíván tartozni, ahol imaház és lelkész is volt. Köbölkúthoz tatozott még Bátorkeszi és Párkány evangélikus gyülekezete is. A gyülekezet lelkipásztora Miloslav Stúchly volt, aki 1993-ig szolgálta a rábízott gyülekezeteket. Ezidő tájt a gyülekezeti élet is megélénkült, havi két alkalommal tartattak istentiszteletek. Halála után a gyülekezetet az érsekújvári lelkipásztorok szolgálták be. 2002-től püspöki rendelettel Mgr. Vlasta Uhrinová köbölkúti lelkésznő látja el a gyülekezeti feladatokat az erősen megfogyatkozott aradi evangélikusok körében.