A harmadik fehér márványtábla a kamocsai református egyházközség fennállásának 450. évfordulója alkalmából, a gyülekezet megrendelésére készült a községben szolgáló és feljegyzett 24 prédikátor – lelkész emlékére a keresztyénség 2000. évében. Az emléktáblát a kamocsai kőfaragó Pogrányi testvérek készítették, és a templom szószékkel szembeni falán került elhelyezésre. A lelkészek emléktábláján örökítették meg az utókornak: Nagymegyeri Besnyei...Read More
A Szent Miklós téren (régi magyar nevén: Főtemplom tér) álló kanonokház középkori eredetű épület. A bejárat fölött, az első emelet magasságában, két festménytöredék látható. Az egyik Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázolja, a másik a holdsarlón álló Szűz Máriát. A képek alatti feliratok (kronosztikonok) sajnos már nem teljesek, így az ott „elrejtett” évszámok sem határozhatók...Read More
2014. május 21-én a kassai Állami Tudományos Könyvtár (ÁTK) épületén, 16 órakor emléktábla avatására került sor, mely a Kassán keresztül Auschwitzba szállított magyaroknak állít emléket. Eredetileg a vasútállomás épületén került volna sor annak leleplezésére, ám a vasúttársasággal nem lehetett megegyezni. Ahogy Lang Tamás docens fogalmazott, a Szlovák Köztársaság Vasúttársasága Területi Igazgatósága értetlensége, sőt határozott elutasítása...Read More
A Baracskáról Pozba felé vezető út mellett áll a Kelecsényi család mauzóleuma, melyet Kelecsényi Rafael építtetett a 19. század végén. A négyszög alapzatú építmény homlokzatait jellegzetes neogótikus tört portálék tagolják. A koronapárkány kivitelezése neoromán félköríves fríz. Az ormos főhomlokzat fiatoronnyal végződik. Az építmény napjainkban (2015) lepusztult állapotban van. Az épületet 2015-2016 közt felújították.Read More
A katolikus templomkertben, az Immaculata szobor közelében található a kereszténység felvételének 900. évfordulójára, 1900-ban állított feszület.Read More
A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található,. A két világháború között emelt emlékművet 1990 után egészítették ki a második világháború áldozatainak névsorával.Read More
A temetőben található a két világháború halottainak emlékműve Nagy János szobrászművész Sírbatétel című alkotása. Az emlékműhöz vezető út két oldalán bronztáblákon található az elesettek neve.Read More
A vőki önkéntes tűzoltószervezet, valamint az egész falu adományaiból készült az I. világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékszobrot Schwantner Ferenc somorjai kőfaragó készítette és 1934. május 21-én volt felszentelve. A talapzaton egy katona mellszobra áll, leeresztett zászlóval, Szűz Mária domborművével és egy törött szekérkerékkel. A katona mögött kereszt áll, nagy kőkorpusszal. A talapzaton fekete márványtábla van...Read More
A másik, a Két világháború hősi halottainak emlékműve bent a faluban, a kastélykertben található. Egy háromlépcsős talapzaton helyezték el, s ez is két részből áll. Az alsó, négyzet alakú műkő rész alacsonyabb, a felső obeliszk alakzat magasabb. Az utóbbin egy fekete márványtáblán ez a kétnyelvű szöveg olvasható: „Az I. és a II. világháborúban / elesett...Read More
Az 1849 június 21-i második peredi csata történetéhez szorosan hozzákapcsolódik a királyrévi csata is. E községnek akkor a magyar honvédsereg számára stratégiai jelentősége volt, ugyanis e falun keresztül vezetett a magyar honvédsereg visszavonulási útvonala Seregakol felé. Nem kevésbbé fontos tényező volt az is, hogy az osztrákok innen akarták bekeríteni a magyar balszárnyat és a két...Read More
1939-ben, 1940-ben és 1941-ben a község határában táboroztak a budapesti 102. sz. Ganz cserkészcsapat tagjai. A táborozásaik emlékére 1943-ban egy emlékművet emeltek. A terméskőből emelt hármashalom-emlékművet az 1960-as években lerombolták. Az emlékművet a Csemadok és a hagyományőrző együttes helyi vezetője, Mészáros Julianna az 1990-es évek közepétől szerették volna helyreállítani. Segítséget az Esztergom-Belvárosi Plébániától kaptak, akik...Read More
A kastély 17. századi, reneszánsz eredetű, a Pálffy-család építtette birtokukon. Ma a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fiókarchívumának egyik levéltára működik benne.Read More
Az 1785 előtt épült klasszicista stílusú kápolnát 1884-ben már átépítették. Egyhajós belső terét síkmennyezet, egyenes záródású szentélyét poroszsüveg-boltozat fedi. Oltára barokk-klasszicista és egyidős a 19. századi átépítéssel. Szent Flórián és Szent Vendel plasztikája 1800 körül készült. A bejárat feletti szoborfülkéből a védőszent szobrát 1991-ben ellopták. A kápolnát az 1980-as évek végén felújították.Read More
A kistatai temető központi nagykeresztje papi és előkelőbb családok sírjai közt áll. A kőkorpuszos, INRI-feliratos, egyenes szárvégű homokkőkereszt egy magas, téglalap alakú oszlopon látható. Krisztus töviskoronás feje jobbra fordítva, kezei vízszintesen, lábfejei egymáson vannak a keresztszárakra feszítve. A kereszt régi, valószínűleg a XVIII. századból származik, dedikációja nincs.Read More
Az avardombra épített kápolnát 1735-ben Bakó István pozsonyi püspök szentelt fel a Szentháromság tiszteletére. Később a szakrális helyet nagyobb templomhajóval bővítették, s belseje is átalakult. Jelenleg a megmaradt kápolnarész a templom szentélye. A régi oltárból csak a Szentháromság barokk képe maradt meg, a főoltár helyén pedig az áldozati asztal foglal helyet. Tőle oldalra, állványokon helyezkedik...Read More
A csehszlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítésére emlékeztek Tallóson. A megemlékezés 2017. október 14-én a helyi római katolikus templomban tartott szentmisével kezdődött. Túri Török Tibor a kitelepítések áldozatainak emléket állító alkotásának leleplezését követően a kultúrházban került sor a helyi alapiskola diákjainak előadására. Az emléknap alkalmából került bemutatásra Gágyor József, „Még a lélek is reszket az...Read More
A kopjafát a kitelepítés 60. évfordulójára állíttatta a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete, a kopjafa leleplezésén részt vett Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés akkori elnöke is. Készítője vargyasi, székelyföldi, erdővidéki fafaragó.Read More
2005-ben az egyházközség (ThDr. Karaffa János), az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére a csallóközi községből 1945 után kitelepített és deportált családok emléke iránti tiszteletből emlékhelyet alakítottak ki a templom mellett. Az emlékkeresztet a falu adományként kapta. A falunapon tartott megemlékezést 2005. augusztus 27-én tartották, amelyre a kitelepített...Read More
A kitelepített és deportált gútai polgárok emléktáblái (1994, 2007) az egykori temető főbejárata alatt találhatók. A kitelepítés és a deportálás éveiben (1947-1948) otthonaikat erőszakos módon elhagyni kényszerült gútai családoknak állítanak emléket. Gútáról mintegy 2500 embert érintett a kitelepítés, amelynek során családokat, barátokat szakítottak szét, és megalázó rabszolgamunkára kényszerítették őket.Read More
2013. április 20-án adták át a beneši dekrétumok alapján a második világháború utáni években kitelepített (cseh)szlovákiai magyarok tiszteletére emelt emlékművet. A városi szabadidőparkban található alkotást a Magyar Megmaradásért társulás készíttette. A fekete márványtáblán a kitelepítéseket szimbolizáló vonat, és az afelé induló sorstalan emberek körött a felirat.Read More
