A szobor a tér hossztengelyében, annak déli végéhez közeli fasorban, kb. a szobor alkotójáról elnevezett Rigele utca csatlakozásának magasságában, szabadon áll. A belváros egyik reprezentatív, a Dunához közeli, hosszú terén (neve korábban Sétatér, Kossuth Lajos- és Radetzky tér is volt) áll a pozsonyi születésű szobrászművész Rigele Alajos szobra, a „Nimfa és őz”. A bájos szobor...Read More
Az iglói NOSZ LAJOS 1862. október 23-án született. Középiskoláit városában, majd Miskolcon végezte, Budapesten szerzett gyógyszerészoklevelet 1886-ban. Az egyéves önkéntes katonai szolgálatot követően átvette a szomolnoki Frenda-féle gyógyszertár vezetését benősülve a családba (felesége FRENDA MALVIN). 1894-ben megvette GÄRTNER jól menő patikáját, amelyet visszavonulásáig, 1901-ig vezetett. Az MKE iglói osztáyának a pénztárosaként is tevékenykedett, illetve ellátta...Read More
A Nozdrovicky-Hústyava-féle Lourdes-i barlang Pást nevű falurész 81/24. számú házának udvarán áll virágokkal befuttatva. Nozdrovicky Béla és neje, Hústyava Mária állíttatta, s még Pintér atya szentelte fel. A nyerskőből kialakított építményt egy félköríves vaskeret zárja le, üvegezett ajtóval. Mögötte a szakrális építmény ovális kis oltárán áll a Lourdes-i Szűzanya kék övvel átkötött fehér ruhában és...Read More
Nt. Ujlaki Sándor ref. esperes a nyelvhatáron élô református gyülekezet és falu magyarságának megőrzésén munkálkodott haláláig. Ezért úgy a visszacsatolás elôtt (1938-1939), mint a visszarendezés után (1945-1946) meghurcolták. 1939-ben a szlovák hatóság túszként tartotta fogva, majd az új hatóság 1945 után bebörtönözte és megvonta fizetését ill. nyugdíját. Mindennek ellenére, megtört egészséggel, de tovább szolgált haláláig.Read More
A székvárosunk török kézre kerülése nyomán Nagyszombat városába kényszerült esztergomi érsekek természetesen az új magyar fővárosban, a Bécshez és a kormányhivatalokhoz közeli Pozsonyban is rezidenciát építettek ki. A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg és – feltételezések szerint – épp a mai palota helyén, létrehozta a később méltán híressé...Read More
Az eredetileg barokk kastélyt a 18. században építették, a klasszicista stílusban történt átépítése és bővítése kb. 1820-ban történt. Egyszintes háromszárnyú épületről volt szó, összefüggő oszlopsorral. A merőlegesen épített egytraktusú szárnyakat a középső szárnnyal oszlopcsarnok kötötte össze. A kastélyt a Nyáry család építtette, amelynek Hontvarsányban egészen 1945-ig voltak birtokai. Utolsó tulajdonosa Bolfras szül. Nyáry Margit volt....Read More
L. Ignác Bereg megyei főszolgabíró és Kollárovits Veronika fia. Beregszász, 1825., ref. Nőtlen. (Felesége 1853 – Bay Zsuzsanna, meghalt 1917.) 1848 augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad tagja. Részt vesz a Jellacic elleni hadjáratban. 1849. febr. (jan.16.) – hadnagy. Áprilisban áthelyezését kéri egy honvédzászlóaljhoz. 1867. és 1890. a Bereg megyei Honvédegylet tagja. Az utóbbi időpontban...Read More
Leszkay Károly (1825–1905.), neje (esk. 1853. Beregsurány) ludányi Bay Zsuzsánna gyermeke: Sándor (szül. 1862. nov. 3., † 1932.), esp.- plébános Nagymagyaron. A sírkő másik oldala Leszkay Károly honvédhadnagy sírkövét jelzi.Read More
„Nyitra rendezett tanácsú város, Pozsony után Selmeczbányával együtt a nyugoti felvidék legnépesebb és legfontosabb városa. A Zobor-hegy tövében fekszik, a hol a Nyitra völgye széles lapálylyá tágulva, egybeolvad a Nyitravármegye déli részét is magában foglaló Kis-Alfölddel, tehát a síkság és a Kárpátok határvonalán, mely fekvése már Magyarország őskorában kijelölte fontosságát s legujabb fejlődésének is természetes...Read More
Az épületet a község az 1960-as években építette – mely azóta is a falu tulajdonában áll -, s akkor a helyi nemzeti bizottság székhelyéül szolgált. Az évtizedek során az épület különböző funkciókat látott el: fodrászat, suszter műhelye, gyógyszertár. 2015-től nyugdíjas napközi otthon működik az épületben.Read More
1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az...Read More
Ocsovszky Vilmos (1828-1895) 48-as huszár főhadnagy, Selmecbánya városi rendőrkapitánya, majd polgármestere, az MKE (Magyarországi Kárpátegyesület) Szittnya Osztályának elnöke, a Ferencz József rend lovagja. Az egykor gazzal, orgonabokrokkal sűrűn benőtt sírt minden évben (a többi selmeci honvédsírhoz hasonlóan) a történelmi-honismereti tábor diákjai tisztítják meg. A temető felső részében álló, vaskerítéssel védett gyönyörű, obeliszkszerű követ a polgármesteri...Read More
A plébánia-ház mellett van egy ódon külsejű, szűk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi főegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-től fogva. Azelőtt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek (Oláh Miklós Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január...Read More
A falu domináns épülete az 1800-ban klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A templom 1949-ben eddig tisztázatlan körülmények között csaknem teljesen leégett és a jelenlegi formáját a tűzvészt követő újjáépítése és kibővítése után kapta.Read More
Az Olgyai Olgyay család sírboltjában Olgyai Olgyay Károly és felesége Kisjokai Takáts Klára, fiuk Olgyai Olgyay Gyula 1848-49-es honvédhadnagy, felesége Tutschek Antonia, valamint Tutschek Anna nyugszanak.Read More
A Kufsteint is megjárt Ollik Pál, honvéd százados (Szlávy Józseffel együtt raboskodott ott) volt az, aki 1859-ben felvetette a selmeci honvédszobor javára történő adakozás gondolatát.Read More
Öllös Károly Komárom megyében Apácaszakállason 1856. június 1-jén született egyszerű köznemes földművelő szülőktől. Elemi iskoláit szülőföldjén végezte, majd a szülei a pápai református főiskolába adtak, ahol a gimnáziumot, és a teológiai tanfolyamot végezte el. Közben egy évig a balatonfüredi evangéliumi reformált népiskolában segédtanító volt. Majd katonának sorozták be. A tényleges katonai szolgálat után 1879 őszén ismét Pápán folytatta teológiai tanulmányait. Tanulmányai...Read More
A templomot a XX. század harmincas éveiben akkori stílusú mellékhajókkal bővítették. A templom bővítése után, Simor László plébános a templomnak adományozott egy szürke márványból készült oltárt. Templomot a II. világháború idején több találat is érte, de akkor rongálódott meg teljesen, mikor a tornyot felrobbantották. A szürke márványból készült oltár megmaradt. Az oltáron a mai napig...Read More
Község közepén álló keresztfa, vaskerítéssel körülvéve. Templom hiányában itt tartották a szentmiséket illetve az ünnep- és vasárnap délutáni litániákat, valamint helyet adva a lakosoknak a beszélgetésre és találkozásra. Korponai Julianna, a rózsafüzér társulat előénekese és vezetője gyűjtötte össze a híveket a kereszthez. Id. Ádám János visszaemlékezése, 2010. október 10-én, Galábocs.Read More
Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története: Tornagörgőn fakadó bővizű karsztforrás mellett nyilván kőből fölépült, tágasabb és rangosabb palotába, arra nincs adatunk. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy nagynénjének, Aliz hercegnőnek már egy, a maga korában kényelmesnek tekinthető és a királyi családtag rangjához illő udvartartásra alkalmas rezidenciát adományozott Imre király. Minthogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, 1245-ben...Read More
A kelenyei templom bal oldali mellékoltárán áll. Rokokó stílusban készült, fából faragott. A főbb egyházi ünnepeken, az arra az ünnepre vonatkozó színvilágú öltözetet adják rá: húsvétkor fehér, pünkösdkor bordó, karácsonykor arany, ádvent és nagybőjt alatt lila, évközben világoskék ruhát visel. A szobor fején korona és fehér tüll látható, a kezében jogar van. A másik kezében tartott...Read More
