A temető bal hátsó részében egy dombon található az öntöttvas kerítéssel védett kettős sír. A kerítésen kívül két oldalt egy-egy magas fa található. A jobb oldali sírban nyugszik Nehrer Mátyás 48-as nemzetőr. A kőobeliszk teteje pártázott kiképzésű. A nemzetőrre és feleségére vonatkozó felirat: „Nehrer Mátyásné született: Fekete Karolin *1825. okt. 23. ✞ 1865. febr. 12....Read More
A Bátorfalu felé vezető út jobb oldalán, a 137. számú ház előtti kiskertben látható a Nemcsok Jánosné keresztje, az INRI feliratos, vaskorpuszos műkő feszület. Kétlépcsős alapzaton áll a téglalap alakú oszlop, melynek teteje oszlopfővel van ellátva. Azon, egy négyzet alakú műkövön áll a legömbölyített szárvégű kereszt. Az oszlopon ez a felirat olvasható: „Így szerette /...Read More
1882. VIII. 25 + 1964. V. 23. A temető katolikus részében nyugvó nyugalmazott jegyző 1882-ben Nánán született. A jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte el. Pályafutását Búcs községben kezdte, meg mint segédjegyző. Szőgyénben körjegyzőként működött 1924-ig, amikor a csehek nyugdíjba küldték.Read More
Az evangélikus templom 1898-ban épült, eredeti neogótikus jegyeit a mai napig megőrizte. Az oltár 1898-ban készült pszeudo-klasszicista stílusban rajta festmény: Krisztus a Gecsemáné kertben. A szószék szecessziós stílusban készült 1914-ben. Nagyobb volumenű felújításra legutóbb 1995–1998 közt került sor.Read More
Az evangélikus templom mögött kopjafák állnak. Egyiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából állították, másikat Kajal fennállásának 700. évfordulóján leplezték le, a harmadikkal az 1947-es kitelepítés elszenvedőire emlékeznek a helyi lakosok.Read More
Az eredeti, a 16. században emelt templom, reneszánsz stílusban épült, a 18. század folyamán többször átalakították. 1756-ban és 1780-ban kibővítették, ez utóbbi évben változott a templom védőszentje – Szt. András helyett – Szentolvasó Királynője tiszteletére szentelték. Az oldalhajó átépítésére a 20. században került sor, az utolsó felújítás 1992–1995 közt folyt. A templom kéthajós poroszsüveges boltozattal,...Read More
A római katolikus templom mellett kőtalapzaton álló Szentháromság-szobor a 19. századból való. A talapzaton olvasható szöveg szerint 1911-ben a Krizsán család tagjai újíttatták fel.Read More
A nemesoroszi református gyülekezet mindig is a számban kis gyülekezetek közé tartozott, de mivel a barsi egyházmegyében az egyetlen artikuláris hely volt, a nehéz időkben is mindvégig fennállt. A csekély jövedelem miatt az egyház szinte mindig anyagi nehézségekkel küzdött. Az előző évszázadokban ideiglenes megszálló helyül tekintették ifjú lelkészek számára. Közel négy évszázad alatt két lelkészt kivéve...Read More
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1722-ben barokk stílusban épült. Főoltárképét a 18. század elején festették. Fatornyát később az 1810-es évek közepén esetleg végén emelhették vagy javíthatták, de csak 1847-ben épült falazott torony. A templomot 1875-1876-ban és 1932-33-ban is fölújították. Az előbbi festés idővel tönkrement és az 1906-os jókői epicentrumú földrengés is erősen megrongálta...Read More
A sírban Nemeszombori Képes Elek (1869-1938) és neje Nagy Mária, valamint Szakszon Mihályné szül. Képes Terézia (1850-1938) nyugszanak. A 767-es számú sírhely 2016-ban a kifizetetlen sírok közé tartozott.Read More
Kassa első városháza állt 1756-ig ezen helyen.A hajdani színházat 1786-89 között építtette gróf Sztáray Mihály és gróf Vécsey Miklós, Tallher János és Brocky Miklós tervei alapján. 500 személy befogadására volt alkalmas. Első előadásán Mozart: Szöktetés a szerájból c. művét játszották. Északi szárnyában kávézó, biliárd és étterem, az emeletén vigadó, dohányzószalon és söntés működött. 1828-ban itt...Read More
A kismácsédi Nepomuki Szent János ábrázolás négyzet alakú, falazott kis kápolnácskában található a falu közepén, a Községi Hivatal épülete mellett. A kis épületet nyerges tető fedi, homlokzatán a kettőskereszt látható. A szobrot vasrácsos ajtó védi. A belső térben Nepomuki Szent János szobra látható. Az oldalsó falakon a szent mellett két oldalról képek vannak elhelyezve. A...Read More
A Várostorony és a Diák-templom szomszédságában álló, középkori eredetű üzletsor a 18. század második felében, északon apró kápolnával bővült. A félig nyitott, két oldalt pilaszterrel díszített, boltozott, északra néző kápolnában helyezték el Nepomuki Szent János kőből faragott, életnagyságú rokokó kőszobrát. A kis podeszten álló szentet a hagyományos módon, papi ünneplő öltözékben ábrázolták. Két kezében pálmaágat...Read More
Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Máriatölgyesen az Illésházyak kastélya előtt levő parkosított területen álló szobrot 1773-ban készítették rokokó stílusban. A szobrot egy művileg kialakított dombon állították fel. Három díszes talapzatot láthatunk, melyek közül a magasabb...Read More
Nepomuki Szent János(1349 körül–1393. március 20.) Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. A szent nádszegi festett szobrát – a talapzaton található tábla szövege szerint – 1832-ben állították a helyi hívek adakozásából.Read More
Az Olajbanfőtt Szent János apostolról elnevezett római katolikus templom területén található a 18. századból származó, kései barokk stílusban készült Nepomuki Szent János szobor és a lourdesi Szűz Mária barlang.Read More
Az 1880-ban készült szobor Németh András plébános, Bózsing György bíró és Huszár György törvénybíró idejéből való. A szobrot 1908-ban és 1988-ban restaurálták.Read More
