A vadaskertben dámokat, muflonokat tartanak. A Szaniszló család a kopjafát és a keresztet a vadaskert tiszteletére és védelmére állittatta hálából és ajándékozta a községnek, 2005-ben.Read More
A temetőben áll a II. világháború áldozatainak emlékműve, amely travertinből készült 1953-ban. A tetején vassisakot ábrázoló plasztika egészíti ki, amely a koszorún van elhelyezve. Az oszlop oldalain az elülső pilonon feketemárvány táblákon 75 név van bevésve.Read More
A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 1991-ben állítottak emlékművet Veskóc lakói, mely a református templom falán található.Read More
A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 2010-ben állítottak emlékművet, mely ma a római katolikus templom kertjében található.Read More
A görög katolikus templom mellett található a II. világháború áldozatainak emlékműve, a háborúban elesettek és a fogságban meghaltak névsorával.Read More
A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 2000. őszén állítottak emlékművet, mely a községi hivatal előtt található.Read More
A településen egy emlékmű és egy emléktábla őrzi a háború és a fogság áldozatainak neveit. A református templom udvarán található emlékműnél minden évben október 31-én tartanak megemlékezést az elhunytakról közös imával és énekléssel.Read More
A református templom előtti parkban Ferenc György, helyi fafaragó alkotása őrzi a II. világháború áldozatainak emlékét. Az emlékművet a Csemadok Nagykaposi alapszervezete állította 1993-ban. Az emlékművön távolba révedő férfiarcok és az elesettek névsora található. Az elhurcoltak neveit tartalmazza a három nagy méretű tábla, amelyek a szobor oldalain vannak elhelyezve.Read More
Az emléktáblát, mely a farnadi Szent Péter és Pál római katolikus templom falán van elhelyezve, JUDr. Nagy Tibor és családja állíttatta a II. világháborúban és a Don-kanyarnál elesett és az oroszországi jeltelen sírokban nyugvó hősök emlékére.Read More
A II. világháború hősi halottainak emlékművét 1993-ban avatták föl. A talapzata eredetileg az országzászló talapzata volt, mely 1939-ben készült. Rajta volt a magyar címer, melyet a háború után levertek, helyébe ötágú csillagot tettek, ma márványtábla van a helyén. A második világháború halottai emlékművének négy oldalán összesen 249 hősi halott neve olvasható. A szobron két évszám...Read More
A templom melletti parkban található szürke műkőből készült obeliszk tetején nagy barna kereszt áll, a háromszög csúcsában pedig egy kisebb feszület kapott helyet. Ez alatt, a nagy fekete márvány emléktáblán ez olvasható: „Tisztelettel emlékezünk a világháborúban elhunyt polgárainkra”. A táblán huszonkilenc viski polgár neve olvasható, akik a II. világháború katona és civil áldozatai voltak. E...Read More
A falu evangélikus temploma parkjának másik oldalán található a II. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű tetején kereszt, koszorúval és két keresztbe helyezett karddal látható. A márványtáblán az 1941-1945 dátum alatt 31 százdi hősi halott és polgári személy neve olvasható. Az emlékművet 1994. augusztus 19-én avatták fel.Read More
Az emlékhely a Rozália parkban a kápolnától jobbra található. Öt gránittábla és egy kb. 5 m magas fakereszt őrzi a II. világháborúban elesett gútaiak emlékét. A gránittáblák közül négy csaknem egyforma méretű, a táblákon összesen 194 hősi halott neve és a születésük évszáma szerepel. Az ötödik, úgymond központi tábla, méretben eltér a többitől, rajta pedig...Read More
A mai bíróság épületének felépítését a Magyar Királyság igazságügyi miniszterének 1906. február 22-ei rendelete alapján rendelte el a pozsonyi törvényszéki elnök. Az egykori temetővel szemben lévő építkezési telket (mintegy 400 négyszögölt) még 1902-ben ajándékozta erre a célra a dunaszerdahelyi Tauber József. A járásbíróság tervét, de 1907-es kivitelezését is az ismert dunaszerdahelyi építész, Wyberál József vitte...Read More
A Jiringer család kastélya a 19. század első felében későbarokk stílusban épült. 1884-ben akkori birtokosa, Linzboth Mihály átépíttette és jelentős gazdaságot hozott itt létre. Az első világháború után a Jeszenszky családé lett. A második világháború után államosították és lakókat telepítettek bele. Később irodaépületként szolgált. Kisebb park övezi.Read More
Alig akad tájainkon olyan község, ahol egyazon felekezetnek két temploma is lenne. Eme ritka települések egyike Lukanénye, a közel másfélezer lakosú, hajdani Hont megyei falu. … Pintér Zoltán [település egykori plébánosa] így emlékezett vissza később a templomépítkezésekre: „ … Ám volt öröm Lukanényén is, mert még ugyanazon délután [1993. November 6.] a püspök atya megáldotta...Read More
A jókai református egyházközséget 1784-ben alapították, s első anyakönyvei is ebből az időből származnak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1562-ben is létezett a faluban református gyülekezet, amely 1594-től 1672-ig, vagyis betiltásáig folyamatosan működött. Az 1634-es Draskovits-féle visitatióból kiderül, hogy a 17. század elején a 300 lakosú faluból mindössze egy vallotta magát katolikusnak. Jókán tevékenykedett 1574...Read More
A református temetőben található a Jókay-család sírkertje, ahol Jókai Mór szülei, Jókay József és Pulay Mária is nyugszanak. A szélső sír Jókai Mór édesanyjáé, e mögött van az atyjáé, Jókai Józsefé. E mellett balra áll a költő testvérbátyjának, Jókai Károlynak sírja, ez előtt pedig a nejéé, szül. nemes Csontos Kláráé. A sír helyét Jókai anyja...Read More
Az 1990-ben alakult a Cházár András Alapítvány felújította és katolikus templommá alakította át a szülőházat. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a hozzáépitett...Read More
