A község legjelentősebb műemléke a kálvária. 1925-ben hozták létre a falu lakosai pénzadományaiból. Felszenteltetésének pontos dátuma 1926. november 21. A Kálvária bekerített területén Jézus szenvedéseinek 14 állomása található. Ezek Jézus szenvedéstörténetének képzőművészeti megjelenítési formái (stációk). Ezenkívül a kálváriakertben egy kis dombon három fakereszt van elhelyezve. Középen látható a keresztre feszített Jézus, mellette jobbról és balról...Read More
A feltámadt Krisztust ábrázoló fehér mészkőszobrot 1877-ben állították a falu közepén haladó utak kereszteződésébe. 1932-ben a szobrot felújították, mivel egy viharban megsérült fa rádőlt.Read More
Krisztus születésének 2000., az alkotmányos magyar kereszténység 1000. születésnapjára, valamint a gályarab prédikátorok szabadításának 325. évfordulójára állíttatta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. A szobor Nagy János alkotása.Read More
Fülek több egyházi emlékkel, köztük néhány kereszttel is rendelkezik, amelyek közül egy – a köztemető Nagykeresztje. Fülek Város Képviselő-testületének 2007. december 20-án hozott határozata alapján felkerült a város nevezetességeinek listájára. A Nagykeresztet 1895-ben állították a városi temetőben, s amint az a rajta található feliratból is kiderül, 1929-ben az „a jószívűek költségén újítatott”.Read More
Füleki hitközség 1820-ban alakult. Már előzőleg letelepedett itt néhány család – a Lázár, Kohn, később a Büchler és Lemberger családok – melyek valamennyien kereskedelemmel foglalkoztak. A hitközségnek kezdetben csak 10-12 tagja volt, akiknek természetesen nem volt módjában templomot építtetni, s ezért az istentiszteleteket magánházakban tartották. A hitközség eleinte a losonci rabbisághoz tartozott s csak az...Read More
A régi katolikus temetőben található kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család sírkápolnájának a 19. század második felében. A sírkápolnában a fiatalon elhunyt Galambos Izabella nyugszik. A kápolna mögötti sírkertben galamboki Galambos István és felesége galamboki Galambos Ilona nyugszanak. A sírkő hátsó oldalán Dravetzky Sándorné galamboki Galambos Gizella nevét vésték fel, akit Budapestről szállíttattak a...Read More
A Galamija-parcellán áll egy alacsony talapzaton az a szürke műkőből készült vaskorpuszos kereszt, melyet Isten dicsőségére emeltetett Paholics Ferenc és neje Török Veronika 1938-ban.Read More
Vágújhelytől északnyugatra található a Fehér-Kárpátok részét képező Bosáci völgy bejáratánál, mintegy hallgatag őrzőjeként áll egy dombon a gallyasi megerősített román kori templom. A lakosságnak viszonylagos védelmet biztosítva, a pusztító ellenséges támadások elől a Vág folyó völgyét különböző pontokon várerődítmény-rendszerek védték. A gallyasi templom környéke a erődrendszer gyenge pontja volt, ezért építettek a templom körül egy...Read More
Dunaszerdahely legrégibb köztéri szobrát 1713-ban állíttatta – édesanyjuk végakaratának megfelelően – a három Pókateleki Kondé testvér: Ádám, György és Ferenc. Az eredetileg a Komárom felé vezető országúttal szemben, talapzaton és oszlopon álló, a gyermek Jézust az ölében tartó Szűzanya szobrának szükséges restaurálására a három Kondé testvér hagyott (már 1713-ban) pénzösszeget. Később a Kondé család, majd...Read More
A XX. Füleki Várjátékok nyitóeseménye volt 2019. június 15-én a hajdani várkápolna emlékharangjának átadása, aminek alkotója Slíž Róbert. A vár kápolnájában egykoron egy bronzból készült harang lakott. A tizenhetedik század során, mikor az oszmán hadsereg elfoglalta, magukkal vitték a harangot. Ágyút szerettek volna belőle önteni. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében így ír a...Read More
A szabadkőművesek találkozóhelyei kezdetben főúri rezidenciák, polgári házak illetve bérelt lakások voltak. Így volt ez sokáig Pozsonyban is. A pozsonyi A hallgatagsághoz (Zur Verschwiegenheit) páholy 1879-től egy Híd utcai szállodában (ma a Carlton) bérelt tizenegy szobát a harmadik emeleten több mint harminc évig – minden megvolt, ami egy páholyhoz kell, szentély, az elveszett lépések csarnoka...Read More
Kiss Sándor szobrászművész Anonymus című alkotását 2005. július 8-án a község első írásos említése 760. évfordulója alkalmából leplezték le a falunapi ünnepségen. A fémlemezzel borított szobor a Halotti Beszéd és Könyörgés végtelenbe vesző szövegét és a királyi trónust ábrázolja. Kiss Sándor – a szobor alkotója – 1932-ben született Hidaskürtön, a pozsonyi képzőművészeti szakközépiskolában tanult, majd a...Read More
A keresztre feszített Megváltót, és az alatta álló Fájdalmas Anyát ábrázolja a hegyétei útmenti kereszt, amelyet Máté János és Molnár Ágnes készíttetett 1883-ban. A fehér kőkereszt szobrai újonnan fémből készültek, hasonlóképp a talapzatra utólag erősített fekete márványtáblához, amelyre az eredeti, már megkopott szöveget vezették át.Read More
A hegyétei temető központi keresztjét 1832-ben állíttatta a három Hegyi testvér: Mihály, Ferenc és János – olvashatjuk a kőkereszt talapzatán.Read More
Hetény leghíresebb fája a templomunk előtt álló kislevelű hársfa, melyet 1896-ban a honfoglalás 1000 éves évfordulójára ültettek. Erről tanúskodik a református egyház jegyzőkönyve, melybe Kovács Lajos akkori református lelkész jegyezte fel az eseményt, valamint azt az elnöki rendeletet is, mely megmagyarázza, hogy miért éppen hársfát ültettek a hetényiek az évfordulóra. Rendeletben határozták meg, hogy a...Read More
A losonci zsidó közösség ősei a 19. század elején telepedtek le az akkor még önálló Losonc-Tugár mezővárosban, melynek református földesura szilasi és pilisi id. Szilassy József ezt nem csupán engedélyezte, de támogatta is. Az ő emlékét a hitközség márványtáblával örökítette meg az 1909-ben épült neoklasszicista halottasház homlokzatán. A 20. század elején Losonc jelentős számú zsidó...Read More
A sikabonyi zsidó temetőben Kutak Adrienn művésznő tervei alapján készült el 2014 júniusára, a holokauszt 70. évfordulója alkalmára az a nagyméretű emlékfal, amelyen a dunaszerdahelyi zsidó áldozatok neveit tüntették fel. A 2735 holokausztáldozat nevét Kornfeld Tibor, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség egyik vezetője gyűjtötte össze. Az egykor Kis-Palesztinaként is emlegetett Dunaszerdahely zsidó közössége a 18. századtól...Read More
1423 és 1442 között Pálóczy György esztergomi érsek templomot építtetett a településen. A gótikus stílusban felépített gyarmati templom volt a Szikince-völgyben állítólag a legelső templom. Háromsoros földsánccal, majd hatalmas kőfallal volt körülvéve, amely a lakosság védelmét volt hivatott szolgálni. A templom a török alatt megrongálódott, de később barokk stílusban újjáépítették és tornyot is építettek hozzá....Read More
A XVI. század második felében a reformáció térhódítása következtében a falu lakossága is áttért az új hitre. Az első időkben a reformátusok az 1423-42 között épült templomot használták, azonban azt 1711-ben elkobozták tőlük és a Türelmi Rendelet (1781) után sem kaphatták vissza. Ezért legelső gondjuk a templomépítés volt. Engedélyt nyerve 1781 és 1784 között felépítették templomukat klasszicista...Read More
A katolikus templom oldalsó falán félkörívben elkülönített, egy kereszt két oldalán elhelyezett emléktáblák őrzik a második világháborúban elesett egyházfai hősök neveit, amelyet a helyiek hősök szobrának neveznek.Read More
A Rivnyák azaz Hrivnyák és Nagy család közös emlékkel megjelölt három egymás mellett lévő sírban nyugszik a nemesradnóti temetőben: Rivnyák János (elhunyt 1951-ben), Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter (elhunyt 1965-ben). Rajtuk kívül itt nyugszik: Nagy Sándor gépész, felesége Nagy Sándorné sz. Rivnyák Malvin és fia ifj. Nagy Sándor. Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg...Read More
