A vasút jelentős szerepet játszott a Szenc mezőváros életében, hiszen a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal a helységen vezetett keresztül. A Pozsony-Vác vasútvonalba Galánta 1850. december 16-án kapcsolódott be. A Galánta-Szered elágazás előkészületi munkálatai 1883 áprilisában kezdődtek meg, és 1883. november 1-jén a vonalat átadták a vasútforgalomnak. Ezzel Galánta fontos vasúti csomópont lett. A vasútállomás épületét...Read More
Hamar István lelkipásztor 1948-ban érkezett a faluba. 1948-tól 1973-g szolgált Kisújfalun. Az egyház számára egy nagyon nehéz időszakban, igazi lelkipásztorként állt helyt a gyülekezetében. Ennek köszönhetően kerülhetett sor a templom és a parókia teljes külső és belső felújítására. Neki köszönhetően az állami szervek részére kötelezően beszolgáltatandó anyakönyvek másolata megtalálható ma is a parókián. Áldásos munkájára...Read More
Földbirtokos család, a Tornallyay család mellett az egyik legjelentősebb családja volt a városnak. A város egyik egyik kastélya (jelenleg gyerekotthon) volt az övék.Read More
A katolikus templom kertje bejárati ajtaja mellett, a jobb oldalon található Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje. (Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János.)Read More
A környék egyik legszebb fekvésű, értékes épületegyüttessel bíró falu központjában áll a református lelkészlak, melyet Tompa Mihály szellemi kisugárzása tesz ezrek számára vonzóvá. Az épület magvát a régi lelkészlak képezi, amelynek építési ideje ismeretlen. A jelenlegi parókiát a Hanva-Lénártfalva-Csíz hármas-gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ilyenné amilyen. A református templom közelében felépült, „L” alaprajzú, földszintes,...Read More
Balonyban a Fő út mellett található épületben működött a két világháború között a Hanza szövetkezet egyik boltja. A szövetkezetet 1925-ben alapították és a két világháború között a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyik legsikeresebb vállalkozása volt. Az épületben ma vendéglő működik.Read More
A Felső-Magyarország egyik zsidó központjának számító Kassára 1841-ig nem települhettek be zsidók. Ennek ellenére a 20. század közepére már bő 11 ezres közösségük élt itt, amely több nagy ill. kisebb zsinagógát is fenntartott. Ezek egyike az ortodox közösség által fenntartott, régebbi zsinagóga, ill. az ehhez kapcsolódó épületegyüttes a Kassa egykori- mára lebontott – városfalának ívét...Read More
A szécsénykei templom kissé távolabb épült a mai falutól. Ezért is indokolt volt, hogy a településhez közelebb, nem messzire a plébániához egy haranglábat építsenek. Klasszicista stílust idéző, népi építészeti alkotás a főút mellett áll, ma már házakkal körülvéve. Az építményt műemlékként jegyzik. A harangláb kőből készült csúcsíves, piros bádogtetős tornya alatt egy-egy félköríves hangvető ablakkal....Read More
A falu feletti dombon, a temető szomszédságában található a kő harangláb. A 19. század közepén emelték. Teteje pléh, mint a rajtaálló kereszt. 1993-ig voltak benne harangok: „kisharang” és „nagyharang”, ezek most a szomszédos római katolikus templomban vannak. 1992-ben renoválta a községi önkormányzat. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. október 4-én.Read More
Az Ipoly felé terjeszkedő falurész közelében, a főút mellett áll a toronyszerű, kőből épült harangláb. Ez hasonló klasszicista építmény, mint az ipolyszécsénykei. Alsó szintjén van a bejárati ajtó, a felsőn pedig egy-egy félköríves ablak. A csúcsíves, kereszttel díszített bádogtorony alatt téglalap alakú hangvető nyílások látható, a sarkakat pedig keskeny fasávok díszítik. A hagyomány szerint e...Read More
A Balog menti falu névadója a Goroni családbeli Dúl, akit 1378-ban említenek. A Kisfaludy család birtokolta. Zsíp társegyháza volt. Temploma nincs. A harangláb négyszögletes, vasszerkezetre erősített palaborítás, négyszögletes gúla tetején gyűrűs gomb. Belsejében 2 harang van. Az egyik bronz, füles fakoronás harang. Hat egyszerű füle van. Nehezen hozzáférhető helyen van, csak néhány szó, mondattöredék olvasható....Read More
A falu közepén, a főút mentén található. A mai községi hivatal mellett álló egykori fa harangláb leégése után építtették. Egyszerű, világos színű épület, bejárati ajtaja felett látható az építtetés éve, keretbe foglalva.Read More
A település biztos tájékozódási pontja a késő középkori harangláb, mely az eredeti falu keleti szélén állott, az akkori legmagasabb helyen. Ma már a házak között találjuk. 1892-ben újították fel. A megholt kiharangozásakor katolikus hívő esetében a kisharanggal kezdtek harangozni, amelyhez kb. egy perc múlva csatlakozott a nagyharang. Evangélikus és református halott esetében fordítva történt, így...Read More
Harangláb lélekharanggal Vágán A vágai temető lélekharangját 1949-ben Andrásfay Ödön vágai plébános készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A szocializmusban nem használták. A harangláb és a lélekharang 1990. év őszén lett felszentelve. A kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával utolsó földi útjára az elhunytat. A lélekharang alsó...Read More
A harangláb 1923-ban épült, magas, sudár épület, négyszögletes alapon, alacsony sátortetővel. Sarkait falsávok képezik égetett téglából, a három szintet két övpárkány választja el egymástól. A harangtorony felső részének mindegyik oldalán félköríves hangnyílások vannak, keretelésben. Az alsó részben szoborfülke van Pieta-plasztikával, fölötte az Úr színeváltozásának domborműve, oldalain Mózes és Illés alakjaival. A márványdombormű Mária Terézia Fadrusz-féle...Read More
A Haraszti úti kereszt a falu északi részén áll. Még az 1800-as évek végén állított ott feszületet Cseri István. A régi helyén áll a mai háromkaréjos szárvégű barna fakereszt a fehér vaskorpusszal. Krisztus fejét az ég felé fordítja, testén kék ágyéktakaró van. A keresztfát adatközlőm, Cseri Béláné (1931) apósa faragta.Read More
Hariss József (1868–1943) Kemence, Gúta, Szőgyén, Bese plébánosa, a Verebélyi Espereskerület espereshelyettese. Hariss József barsbesei munkálkodása idején épült Pozba Szentkút kápolnája. Az ott látható emléktábla tanúsága szerint: „… A Hétfájdalmú szent szűzanya tiszteletére épült a hívő nép áldozatából Hariss József esperes plébános lelkipásztorkodása idején 1914 évben.”Read More
Harkai Schiller Károly jogi doktor, ügyvéd, Schiller Sámuel (ág. ev. predikátor) fia, 1829. jan. 26. nyert jogi doktori oklevelet. Meghalt 1868. február 18. Pozsonyban 67 éves korában. Értekezése «Az elidősítésről». Munkája: Opfer der Bruderliebe. Zur Vermählungsfeier des Herrn Joh. Mich. Ehnl mit Fräulen Therese Schiller. Oedenburg, 1824.Read More
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Haskó a Csallóköz Szerdahelyi Kaszinó egyik legaktívabb elnökeként a kulturális közélet elismert képviselője volt, ő építtette a Kaszinó egykori, Fő utcai székházát is (ma a takarékpénztár épülete áll a helyén), de ő volt a...Read More
„A 19. század 2. felében épülhetett a Jánosháza felé vezető út mentén álló határi kereszt. A falazott talapzaton álló kereszt ma megrongált állapotban van. A talapzat elülső részébe egy beépített kőtábla van, melynek latin nyelvű felirata (RENOVATA 1946 IN MEMORIAM GOUD NOSTER PAGUS INTACTUS EVADIT E BELLO MUNDANO SECUNDO) a következőképpen értelmezhető: Javíttatott 1946-ban annak...Read More
A Havas Boldogaszszony- (Frauenbergi-) templomot 1512-ben gótikus stílusban emelték, s a XVIII. században kicsiny barokk toronnyal egészítették ki. Ez utóbbi azonban ma már nem látható, mivel a II. világháborúban a templom súlyosan megrongálódott. Az épületet napjainkban ravatalozóként használják, az ún. „gyémánt” boltozatát célszerű megtekinteni.Read More
