A sírkertben két sírkő található: Gyalokay László (1864-1952) református lelkész, esperes helyettes püspöké, és fia Gyalokay Dezső (1901-1988) okleveles mérnöké, királyi m. tanácsosé. Gyalokay László Nemesócsán kezdte és fejezte be rendes lelkipásztori szolgálatát, 1896. március hó 16-tól 1942. október 1-ig, azaz 45 évig. Volt körlelkész, segélyosztó bizottság jegyzője, egyházmegyei tanácsbíró, 1 évig egyházmegyei pénztárnok, egyházmegyei...Read More
Gyerk első temploma, a kéttornyú Szent Katalin-templom a XII. században épült. A második istenházát (szintén Szent Katalin-templom) 1770-ben emelték, 1809-ben klasszicista stílusban átépítették, majd a század végén ismét megújították.Read More
Pyber család. (Gyerkényi.) Komárom megyei család, mely kiterjedt Fejér, Pozsony, Nógrád megyékbe is. A hagyomány szerint a német birodalomból, az egykor úgy nevezett „imperium”-ból eredt; már a XV. században Magyarországon volt. Gyerkényi Pyber II. Benedek, ki mint táblabíró halt meg Komárom vármegyében Virthen 1823. octob. 18-án, kora 65. évében. Benedek († 1823.). Ennek fia Ignácz († 1883.)...Read More
Gyevát György * 1950. július 31., Vága – † 2006. december 29., Galánta / sportoló, edző Gyevát Árpád és Forró Mária Valéria első gyermekeként látta meg a napvilágot 1950. július 31-én a mátyusföldi Vága községben. A családban még született egy kislány, a húga, Regina. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, a magyar tannyelvű alapiskolában kezdte, amely az 1959/60-as...Read More
Fotográfus, fotóriporter. 1949-ben született Nagylégen, 2010. április 29-én hatvanegy éves korában halt meg. 1967-ben érettségizett a somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilapnál tevékenykedett. 1994-től szabadfoglalkozású fotográfusként próbált megélni. A somorjai művelődési ház alkalmazottjaként kezdett el filmezni, elsősorban Somorját. Több ezres...Read More
Az emléktáblát Nagybalog község önkormányzata készíttette 2006-ban az akkori polgármester Dana Cochová ideje alatt. Ezidáig nem volt hely a a kései magyar barokk irodalom költője munkásságának méltatásának emlékére, aki 1668-ban Balog várának kapitánya volt. Az emléktábla a helyi művelődési intézet falára lett elhelyezve. A Csemadok Nagybalogi Alapszervezet által rendszeresen szervezett, koszorúzással egybekötött Gyöngyösi István emlékezés helyszíne....Read More
Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. – Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ. A csetneki temető egykori ravatalozó kamrájához közel találni a síremléket, amelyet 2003 őszén találtak meg, Thököly Gábor jóvoltából újították fel, 2004. július 24-én ünnepség keretében, halálának háromszázadik évfordulóján újraavatták a síroszlopot. Azóta minden év júliusának végén, halálának évfordulójakor megkoszorúzzák.Read More
György Anton (1910-1962) egyszerű cigány családban született. A család tégla és vályogveréssel kereste meg a kenyerét. Nyáron lovasszekérrel járták be a környéket és dinnye eladásával is foglalkoztak. A hegedű megismerése, a zene szeretete a családban ragadt rá. Saját bandája volt, lakodalmakon, bálokban muzsikáltak.Read More
Győrik Márton ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1848. okt. 3. Gáloson (ma Ausztria része) Mosonmegyében. Közmegbecsülésben álló kovácsmester fia, akit a helyi népiskola után a szülők a magyaróvári algimnáziumba írattak. A felsőbb osztályokat és teológiai tanulmányait már a pozsonyi evangélikus líceumban fejezte be. Tanulmányai után leszolgálta az önkéntesi évét, azután két évig nevelő volt. 1877-ben...Read More
Györkényi Pyber Benedek Komárom vármegye táblabírája volt. Virten lakott, ahol fia gondozta az idősödő, nyugdíjba vonult Baróti Szabó Dávid jezsuita papköltőt, nyelvújítót.Read More
Győry István * 1821. augusztus 18., Nemesszegh – † 1911. február 1. Vága / tanító, kántor, jegyző Vága község története Az 1326. év május 27-31-én íródott oklevélben az esztergomi káptalan, Theophil prépost bizonyítja, hogy Gergely ispán, Gyarmathi Gergely fia a Pozsony megyében található Vaga nevű birtokát minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága...Read More
A Magyarország című napilap 1906. január 27-én megjelent száma gyászrovatában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Gyulaffy József lőcsei főgimnáziumi rendes hittanár, szepesi egyházmegyei áldozópap, főgimnáziumi hitszónok, az „Angyalok királynéjá”-ról nevezett főgimnáziumi templom gondnoka, a főgimnáziumi Deákasztal pénztárosa, Szepes vármegye törvényhatósági bizottságának tagja január 23-án, életének 60-ik évében súlyos szenvedés után Lőcsén elhunyt.”Read More
1927. január 18., Dunaszerdahely – 2009. október 25., Dunaszerdahely Tevékeny társadalmi életet élt. Aktívan bekapcsolódott a város kulturális és sportéletének alakításába. Részt vett a Csemadok munkájában, országos és helyi szinten egyaránt. Jelentős szerepet játszott az anyanyelvi közművelődési lehetőségek kibővítésében. Egyike volt azon szlovákiai magyar politikai személyiségnek, akik a nyolcvanas években felemelték szavukat az ún. alternatív...Read More
A kultúrház emeletén, az egykori könyvtár helyiségét rendezte be a helyi közösség és az önkormányzat. Átadására a Gyurcsó István emléknap keretében 2015-ben, a költő születésének 100. évfordulóján került sor. A Gyurcsó család és az ismerősök, barátok által adományozott kéziratok, fényképek, a költő könyvei, személyi dolgai alkotják az emlékszoba dokumentumait. Az emlékszoba közösségi találkozóhelyként is működik.Read More
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...Read More
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...Read More
A festett kőkeresztet Gyüre János emeltette megboldogult felesége kívánságára 1891-ben, amit az Állomás utca 611/34-es ház előtt lelhetünk fel.Read More
A falutól északra, a temető bejáratánál található kápolna. A bejárata felett egy fekete és egy fehér márványtábla látható. A kápolnát 1968-ban felújították. Gyürky Antal szüleinek hamvai fölé emelték, és ezen épület vált a szelényi hívek imahelyévé.Read More
A faluba vezető út elején, a jobb oldalon látható egyszerűbb fakereszt, festett Krisztus korpusszal. A korpusz alatt fémből megmunkált díszek találhatók, köztük egy kehely. Gyürky Jenő a földjén állíttatta.Read More
Kassa, úgy is, mint Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa, évszázadok óta nagy katonai jelentőséggel bírt. Különösen megerősödött e központ-jelleg a 16. század második felében, amikor az országrészt irányító Szepesi Kamara illetve a katonai parancsnoknak számító felsőmagyarországi főkapitány is Kassára tette át székhelyét. E hadi jelentőségét a város a kiegyezés után is megőrizte: a honvédség (ill. az...Read More
Az evangélikus vallású Hajts Lajos, (1835–1911) a gróf Csáky-uradalmak főkönyvelője volt. Felesége Weiss Emília. Gyermekei közül a maguk szakterületén Lajos és Béla tettek szert országos ismertségre: Idősebb fia, ifj. Hajts Lajos térképész, honvéd tábornok 1866. október 27-én született Iglón (meghalt: 1933. december 1. Budapest, temetés: 1933. december 4. Budapest: temetési hely: Rákoskeresztúr). Elemi iskoláit Iglón...Read More
A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A baloldalon lévő emléktáblát a kamocsai református gyülekezet készíttette, Isten iránti hálából, hogy temploma 1993-95 között megújulhatott.Read More
A Halomdomb a kora vaskori Hallstatt – kultúrában jött létre (Kr. e. 8-5. században). A kor temetkezési szokása volt, hogy sírjaik fölé halmokat emeltek. Egy helyi legenda szerint a dombot török katonák hordták össze basájuknak turbánjukkal, hogy sátrát méltó helyen verhessék föl. Az utóbbi években kedvezőtlen folyamatnak lehettek a falu lakói tanúi. Félő volt, hogy...Read More
