Nagycsalomján már a legrégibb időktől működtek malmok. Egykor vízimalom volt az Ipolyon is. A ma már romos gőzmalom a vidék szép ipari épületei közé tartozott. A két világháború közt épült, tulajdonosa Kiss Gyula, a környék jó nevű ipari szakembere volt. A többszintes malomépület a Nagykürtös felé vezető főút mellett áll a falu északkeleti részén. Ablakai...Read More
A családi síboltban Grachek János volt cs. kir. és polgári pékmester, ki részt vett 1859-ben az olasz és 1866-bani königréci csatában, neje Engelhart Katalin; fia Grachek Ferencz vendéglős, valamint Grachek Rezső, Grachek Imre és neje Pacsikovszky Mária nyugosznak. A Komáromi Lapok, 1915. március 20-án így búcsúzik tőle: Jobblétre szenderült az utolsó komáromi kucséber Komárom éjjeli...Read More
A lukanényei temetők sírjeleinek, az itteni nemes családok temetkezési helyeinek alaposabb elemzése további kutatómunkát igényelne. Az előkelő és neves nényei nemesek egyike volt a Gracza család. A Graczáknak Sülykipusztán (Sülyök, Sülyk, Sülyki, Sulyok) volt kastélyuk, illetve kúriájuk. A családból többen az 1848/49-es szabadságharc katonái, tisztjei voltak. Közülük Gracza László síremléke ma is látható Nénye és...Read More
A Grassalkovich-kastély vagy Grassalkovich palota Pozsony egyik neves épülete. Az épület egy szép példája a késő barokk-rokokó stílusú építészetnek. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható. A palotát Mayerhoffer András a horvát származású magyar nemes tervezte és építtette, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az...Read More
A területen Amadé Lénárt 1640-ben vadászkastélyt építtetett. A közeli erdőből szép barokk kastélyparkot alakított ki. A 18. század közepén az ivánkai uradalmat gróf Grassalkovich Antal vette meg, és a vadászkastély helyére egy barokk kastélyt emeltetett 1763-ban. A Grassalkovichok 1841-ig voltak az uradalom birtokosai, 1842-ben Obrenovics Mihály szerb király vásárolta meg (1858-ig volt a birtokosa), kinek...Read More
Gréb János (* 1850 † 1920) gyógyszerész. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) választmányi tagja (1883-), szepesszombati képviselője. A Magas-Tátra kb. 1000 m magasan kialakuló telepein kívül a tátraalji városok maguk is igyekeztek saját határukban kis kiránduló-, üdülőtelepet létesíteni. Szepesszombatban Gréb János gyógyszerész volt ennek a kezdeményezője, aki a parkosításon kívül itt fürdöházakat és vendéglőt is létesített....Read More
A régi falurész déli felén, az egyik családi ház kertjében állt, onnan a tulajdonosok elvitették. Ma a temetőben található, a régi sírkövekből kialakított kiskertben. A legömbölyített szárvégű, szürke műkőből emelt INRI-feliratos keresztet egy betonalapzaton helyezték el. Korpusza fehérre festett vasból készült: Krisztus jobbra fordított fején barna töviskoronával, testén kék ágyéktakaróval. A dedikáció fölött egy márvány...Read More
Gretzmacher Árpád szepesbélai keresked ő fia, Gretzmacher Viktor az 1911-ben megalakult Szepesbélai Sport Egyesület labdarúgó szekciójának első elnöke volt. Az I. világháborúban az ungvári császári és királyi 66. gyalogezred tartalékos hadnagyaként harcolt a galíciai fronton, ahol 27 évesen életét áldozta magyar hazájáért. In memoriam megkapta a Katonai érdemkereszt III. osztályát.Read More
A selmeci akadémiának voltak igen tehetséges, de szerencsétlen sorsú diákjai, illetve tanárai is. Olyanok, akiknek jól indult a pályájuk, de késõbb derékba tört, a sok-sok apró munka, a kudarcok felemésztették energiájukat. Elsõsorban hát nem a megannyi szakkcikk és könyv tette nevüket halhatatlanná, hanem az adott szakágazat fejlesztése érdekében kifejtett példaadó és szorgalmas munka. Ezek közé...Read More
Fekete márványtábla fehér felirattal, felette szlovák nyelvű tábla. Az oltár alatti kriptában helyezték örök nyugalomra Balassa Ferencet, aki horvát-dalmát és szlavón bán, II. József császár kamarai elnöke és koronaőre volt. Gróf gyarmati Balassa Ferenc de Paola Gábor Ferdinánd (Kékkő, 1736. április 3. – Kékkő, 1807. augusztus 28.) Az ősrégi és tekintélyes köznemesi származású gyarmati Balassa...Read More
Gróf Berényi János sírja a beckói Szent István király templom udvarán található. Karancsberényi gróf Berényi János (Felsőbodok, 1794. április 14. – Beckó, 1868. június 25.) József nádor kamarása volt. Tanulmányait részint apa, részint egyházi férfiak vezetése alatt a szülői háznál végezte 1814-ig, majd a pozsonyi hadapródképző iskolába lépett. Ebben az évben Bécsbe költözött. A száz...Read More
2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...Read More
A Somorja Hangja – Vox Samariae polgári társulás szervezésében gróf Esterházy János emléktáblájának ünnepélyes leleplezését és felszentelését szentmise keretén belül 2014. június 25-én a somorjai Nagyboldogasszony – plébániatemplomban tartották. Nem véletlenül esett a választás június 25-re. 1935-ben ugyanis pontosan ezen a napon került sor Prágában Esterházy János első parlamenti felszólalására, melyben deklaráltan kiállt a „szlovenszkói...Read More
Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes XX. századnak, és jelképe annak a XX. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket. A 2017-es évben halának 60. évfordulójára emlékezett a felvidéki magyarság. Ehhez a megemlékezés sorozathoz csatlakozott a nagymegyeri magyarság...Read More
A lévai Esterházy-tábla felállítására alakult lévai Emléktábla Bizottság még 2012. április 26-án egyfordulós, nyílt pályázatot hirdetett a mártír politikus domborműves emléktáblájának tervezésére és kivitelezésére. A pályázat beküldésének határideje 2012. május 30-a volt. A bizottság egyhangúlag megszavazta, hogy Szatmáry Péter munkáját fogadja el. A kiírásban szereplő méretek technikai adatai 110 cm x 60 cm, anyagválasztása guatemalai...Read More
Az Eszterházy házaspár 1870. január 23-án vesztette el harmadik gyermekét is. Gróf Eszterházy Géza életének be nem töltött 36. életévében, utódok nélkül távozott az élők sorából. Ebben az Eszterházy család számára tragikus évben került felállításra az a kereszt, amely a család temetkezési kápolnája mellett található. A kereszt anyaga vörös márvány, a korpusz fémből készült, alatta...Read More
A Nyitra vármegyéből származó és felső-magyarországi birtokokkal rendelkező gímesi és gácsi gróf Forgách család egyenesen Szent István lovagjától, Hont vitéztől eredeztette magát. Ősi fészküket, Ghymes várát 1226-ban kapták (ma Jelenec, Szlovákia). A család többek között Gács, Mándok, Kassa, Csejte, Szécsény településeken rendelkezett birtokokkal és kastélyokkal. A magyar történelemben számos fontos tisztséget töltöttek be: voltak közöttük...Read More
II. Koháry István gróf bronz mellszobrát a XXIX. Palóc Napok alatt leplezték le 2019. augusztus 16-án. A szoborállítás ötletgazdája és fő szervezője a helyi Koháry Polgári Társulás volt. Amint azt Estefán László elnök elmondta, az ötlet egy két évvel ezelőtti taggyűlésen vetődött fel. „A diszkusszió során Erdős Vince elnökségi tag hozta fel, hogy van ugyan...Read More
A szentpéteri kastély ura a XIX. század második felében Zichy Gábor (Zichy Károly gróf fia) lett, akinek öt gyermeke volt, köztük Miklós az elsőszülött fiú, aki 1914-ben az I. világháború kitörése után a nagy adósságok miatt eladta a birtokot. Ezután beállt katonának, és részt vett a harcokban. Felesége (Fábry grófnő) pedig a katonakórházakban volt ápolónő....Read More
Grósz Alfréd (1885. augusztus 25. Késmárk – 1973. március 1. Késmárk) hegymászó. Minden idők egyik legjobb szepesi hegymászója, tevékenysége a hegymászáson kívül kiterjedt a turizmusra, sísportra, hegyimentésre, természetvédelemre, a tátrai hegymászás és turizmus történetének kutatására. A felsorolt területen számos cikk, könyv szerzője. Német anyanyelvű magyarnak vallotta magát. Az 1243-ban Németországból a Szepességbe települt családból származó...Read More
A neves pozsonyi szobrász, Rigele Alajos az alkotója Gruber Béla futballista síremlékének. A huszonegy éves sportolót és csapattársát 1922-ben érte a halál, mikor egy mérkőzésen villám csapott beléjük. A síremlék a temető V/2. szektorában található.Read More
Grüneberg Károly kefegyára Pozsonyban, egyike a legrégibb cégeknek, mely 1834 óta fennáll. A gyárat Grüneberg Károly és József alapították. A gyár területe a 12.000 négyszögméter, melyen 17 épület áll. A gyár üzemét 1904-ben a fogkefe gyártásra is kiterjesztette s e réven úttörő szolgálatokat végzett a Koh-i-noor, Cosmos márkanevűekkel Magyarországon és a világban. Az üzem fokozatosan...Read More
Szepesszombat egyike annak a történelmi 16 szepesi városnak, melyeket Zsigmond király 1412-ben zálogosított el Lengyelországnak. A város történelméről gazdag emlékei tanúskodnak. 1950-től védett város. Ha a hajdan szász településen „magyar emlékek után kutatunk, akkor a városka temetőjét keressük föl, de a piactéren is áll még az 1848-as honvédek dicsőségére emelt emlékmű.”Read More
Grúsz Márton a magyar királyi posta- és távirda szolgálatában állt főtiszti beosztásban. 55 éves korában érte a halál. A sírkövön látható cédula tanúsága szerint, 2006 óta nem került sor az esedékes sírhelymegváltási díj kifizetésére, ezért fennáll a veszélye a sír felszámolásának is.Read More
Gulyás Lajosnak 25 hold földje volt, a magyar időben a község bírája, erős református családként részt vállalt az egyház és a falu életében is. Édesapja Gulyás Lajos református lelkésznek, az 1956-os forradalom mártírjának, akit a forradalomban való részvétele miatt halálra ítéltek és kivégeztek.Read More
Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. február 14. – Győr, 1957. december 31.) református lelkész. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték, mint a magyarországi református lelkészi kar 1956 kapcsán egyetlen kivégzett lelkészét. 1918. február 4-én született Gulyás Lajos és Kovács Erzsébet második gyermekeként. Édesapjának 25 hold földje volt, a magyar időben a község...Read More
A Kisalföld minden korban az ország egyik éléskamrájának, legfőbb gabonatermő vidékének számított. A búzát és egyéb szemes terményt a géperejű malmok bevezetése előtt e vidéken rend szerint vízimalmokban őrölték meg. A víz mozgási energiáját kinyerő vízimalmoknak a középkor óta számos formája, típusa alakult ki. Ezek egyike a vízen úszva dolgozó ún. hajómalom volt. Ezek az...Read More
A falu egyháza a Felső-Csallóköz legtisztább román stílusú temploma, a 13. század közepén épült. A nyugati homlokzat magas tornya gúla alakú kősisakkal fedett, két, illetve három szinten ikerablakokkal tagolt. A déli oldalon található a bélletes román portálé. A sokszögzáródású szentély díszítése is jellegzetesen román kori: fogazatos fríz, alatta félköríves vakárkádok. A templombelső fali és mennyezeti...Read More
