A két háború között a rádiók rendszeresen játszották műveit, de személye a valós szocializmus idején német származása miatt politikai üldöztetésnek lett kitéve. Emigrációba kényszerült, és élete hátralévő részét Svácban töltötte. 54 éves korában halt meg. Földi maradványai Pozsonyban nyugszanak, a késmárki temetőben található sírkő csupán jelképes jelleggel bíró. Genersich Ernő emlékére 2018-ban emléktáblát helyeztek el...Read More
Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).Read More
Genersich Sámuel (1768–1844) – orvos, botanikus 1768. február 15-én született Késmárkon, Genersich Keresztély kereskedő és Rojkó Zsuzsanna gyermekeként. Két bátyjához hasonlóan, akik később szintén tudományos pályára léptek, először a késmárki evangélikus líceumot végezte el, majd Bécsbe ment tanulni. Itt kapta meg 1791-ben orvosi oklevelét. Orvosi működését szülővárosában kezdte, később Lőcsére költözött. Fabriczy Johannát vette feleségül,...Read More
A pozsonyi szobrokat felsoroló listában alkotóként G. Schwianter van megnevezve és társszerzőkként Hegedus, Kulcsár és Caissera. A kis térről a Szent Márton dómhoz felvezető lépcső mellett bal oldalt áll Georg Raphael Donner (1693-1741) szobrász mellszobra. „A kis, neobarokk kovácsoltvas kerítés mögött (a kerítés eredetileg Mária Terézia 1921. október 27-én csehszlovák légiósok által elpusztított szobrát szegélyezte),...Read More
A kassai fő tér déli részén, a keleti oldalon, a középkori városfal vonalát jelző Harang utca csatlakozása közelében, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős, cserépfedésű, szabálytalan „U” alaprajzú épület, kis udvarral. A jelenlegi állapotában meglehetősen jellegtelen, századfordulós képet nyújtó épület nyilvánvalóan régebbi, talán a barokk korban épült. Földszintjén az utcára nyíló üzletek, az...Read More
Vágújhely városi múzeumának épülete egykor a Ghillányi család kastélya volt, 1740-ben báró Ghillányi János (1686-1752), Mária Terézia generálisa építtette. 1953-óta működik múzeumként.Read More
A falu a középkorban Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. A kastély egykori felépítéséről elterjedt, közkeletű legenda szerint Pálffí János gróf egy francia hölgybe lett szerelmes. Annak...Read More
A földszintes barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök. építtette 1722-ben, melyet 1760 és 1770 között kibővítettek. Az épület újabbkori átépítései folyamán, a 18. század utolsó harmadában, a keleti szárnyat középrizalittal és egy a park felé irányuló terasszal egészítették ki. A rizalit csúcsa közepén állt egy félalakos Madonna két oldalán Szklabonya és Gímes...Read More
1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...Read More
Az 1960-as években készült szobor az orvosi rendelő közepén – az átriumban – állt, a rendelő átépítése után áthelyezték a községi hivatal előtti parkba. A szobor alkotója ismeretlen, a község lakói Gólya-szobornak hívják.Read More
Költő, újságíró, pedagógus, író, helytörténetíró. 1949-től a Csemadok alapító tagja, az alapszervezetének elnöke, kultúrfelelőse, mindenese. Kiváló sakkozó volt. Több irodalmi pályázaton díjat nyert. Az én anyám c. verse volt az első II. világháború utáni költemény, amely magyar nyelven Csehszlovákiában megjelent (Új Szó, 1949. február 12).Read More
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút. Read More
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.Read More
A kései Árpád-korban létrejött irtásfalu templomát feltehetőleg a 13. században építették, későromán stílusban. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, torony nélküli épület, melynek falát a hajóban 3, a szentélyben 2 félköríves ablak töri át. A 16-18. században többször kis mértékben átépítették. Fából készült, festett síkmennyezete és bútorzata barokk stílusú a 17. századból. A templom legfőbb értékei a különösen...Read More
Adéle Aubouin 1822. szeptember 10-én látta meg a napvilágot a franciaországi Pontarlier-ben. Apja a század elején még gazdag vasgyáros volt, de tönkrement, s Adéle születésekor már egyik vejének birtokán élt családjával. Adéle-nek két nővére, egy bátya és egy húga volt. A lány korán elárvult, először apját, majd 13 éves korában édesanyját is elveszítette. Emma nővére...Read More
Görgey Albert, toporczi és görgői (1882. május 30. – 1943. december 19. ): földbirtokos. – Szülők: Görgey János, Ujházy Zsófia. 1909 táján toporczi birtokán gazdálkodott. – Főleg tört. jellegű cikkei: Szepesi Lpk (1913/4). – M: 1. A toporczi és görgői Görgey nemzetség és a svábóczi és tótfalvi Sváby nemzetség történetéből. Igló, 1909. – 2. Görgey...Read More
A Zsedényi család Lőcse városának legfontosabb és leggazdagabb családjai közé tartozott. Mivel a két Zsedényi nővér halálakor az evangélikus temetőben már nem temetkezhettek, a város köztemetőjében leltek örök nyugalomra. Síremlékük az evangélikus temetőből, a Probstner család sírkertjéből került mostani helyére. Hátoldalán ma is olvasható: INES v PFANNSCHMIEDT CEB. VON PROBSTNER. Zsedényi Linda 1912-ben 18 éves...Read More
Lőcse, 1816. márc. 3. Görgey János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, Görgey Kornél ’48-as honvéd alezredes bátyja. Magyar, evangélikus. A tullni utásziskolán végez. Kilépett főhadnagy (1830-1839. a 9. huszárezredben szolgált), birtokán gazdálkodott. Felesége Badányi Klementina (meghalt Késmárk, 1884.), családos. 1848. júl. 23- főhadnagyi rangban a lőcsei nemzetőrség (gr. Csáky Ágoston őrnagy) segédtisztje....Read More
Görgey István Görgey Arnold (* 1797. VII. 12., Görgő – † 1878. II. 27., Késmárk, Szepes vm.) és Szirmay Eugénia (* 1814. VII. 14., Gatály – † 1878. V. 30., Schönwald) fiaként született Toporcon 1835. XI. 23-án. Prihradny Malvinnal (* 1840. VIII. 29., Igló – † 1923. XII. 4. Lőcse) kötött házasságából (1860. X. 8.)...Read More
Görgői és toporczi GÖRGEY Jordán Félix György Görgey Konstantin (1818. 1. 23. – 1860. 3. 4.) és Szinyey Merse Anna (1825. 11.9. – 1885. 7.12.) gyermekeként látta meg a napvilágot Görgön 1852. 4. 22-én. 1869-től 72-ig jogi tanulmányokat végez Kassán, majd a magyaróvári gazdasági akadémiának hallgatója. Utóbb 1882-ig Görgőn gazdálkodott. Szepesvármegye szolgálatába 1887-ben lépett mint...Read More
A Görgey nemzetség ősi felvidéki birtokközpontja Toporc, amit ősük, Szepes vármegye főispánja kapott adományként, 1256-ban IV. Béla királytól, a tatárjárás idején tanúsított hősies cselekedetéért. Jó 700 éven át jelen is voltak itt a Görgeyek, de ahogy megromlott régi kastélyuk mutatja, nincsen már helyük itt. Pedig utoljára 1907-ben az épületet teljesen felújították és egészen 1943-ig, Görgey...Read More
Görgői és toporczi Görgey Konstantin Sámuel Hamilkár Görgey György József (* 1790. II.10., Lőcse – † 1824. VII. 4., Toporc) és Teőke Veronika (* 1790. II. 5., Lőcse – † 1861. VII. 26., Lőcse) gyermekeként született 1818 január 23-án Lőcsén. Konstantin 18 éves korában anyja kívánságára róm. kath. lett, Kassán és Pesten jogot hallgat és...Read More
Görgey Jordán és Pongrácz Hedvig három fia (Konstantin, Arisztid és Béla) 1914 őszén a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonának, mindhárman többszörösen ki lettek tüntetve. Közülük Arisztid 1916 szeptember 20-án roham alkalmával haslövés következtében elesett, előzőleg nyaklövésből gyógyulván fel. Ideiglenesen Svinjuchi mellett Wolhyniában temették el bajtársai, a 13-as huszárok, honnan Görgőre vitetett át apja mellé. Görgey...Read More
Görgői és toporczi Görgey Kornél, Lőcse, 1819. dec. 17. (ker. 26.) G. János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, G. Artúr honv. tábornok unokatestvére. Magyar, evang. Gimnáziumot végez. 1836 – hadfi, 1837 – hadnagy, 1842 – főhadnagy, 1848. júl. 8 – alszázados a 9. Miklós huszárezrednél. Nőtlen. (1850 – felesége Hornbostel Emília, meghalt...Read More
Görgey Zsigmond (1773 -1795) a jelentős szepességi nemesi család tagja. A 23 évesen elhunyt Zsigmond figurális sírkövét az anyja rendelte meg, aki ugyanúgy gyászolta fiát, mint a bánatos szobor a talapzaton.Read More
Görgő kora-gótikus Szent Simon és Júdás (ünnepük október 28.) római-katolikus temploma a 13. század közepén épült, melyet a 15. század elején átépítettek. A Görgey család kegyúri templomának épült. Tornyát az 1708-as tűzvész után reneszánsz stílusban újították föl, sgrafittó díszítés és pártázat koronázza. 1896-ban állították helyre. Berendezése barokk. Az oltárképet a lőcsei születésű Czauczik József (1789-1857)...Read More
