Balony községben már 1830-ban működött iskola.A Fő utcán lévő épületben nyitották meg 1949/50-es évben a magyar tannyelvű oktatást lehetővé tevő nemzeti iskolát.Táblája a 20 század ötvenes éveiből az épület külső falán ma is látható. A községben az iskola az 1970-es évek körzetesítésekor megszünt.Read More
A fő tér Nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes barokk palota. Az öt tengelyes, igen hangsúlyos pilaszterekkel tagolt homlokzat legdíszesebb eleme a két oldalon kőből faragott, barokk szobrok által tartott oszlopfőkkel ékesített, kőkeretes főkapu, mely fölött az első emeleten ívelt, kő korlátos erkélyt találunk. A főhomlokzat ablakait erősen plasztikus párkányok és vakolt keretek...Read More
Kelecsényi család Nyitra vármegyéből származik. Első ismert őse K. Tamás 1367-ben királyi ember. A családi leszármazás az 1585-ben élt Mátyástól vihető le. Idővel átszármazott Trencsén, Pozsony és Bars vármegyékbe. Tagjai közül Zsigmond (1768-1816) trencséni főszolgabiró; fia Gáspár, (1787 † 1858), ennek fia Rafael (sz. 1825) 1847-ben Nyitra vármegye tiszteletbeli aljegyzője, Bessén, Nagy- és Kis-Fajkürtön, Baracskán,...Read More
Barsbese első temploma a pápai tizedjegyzék szerint már a 14. században állt. A ma is látható Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1770-ben épült.Read More
„Az Óvárosnak e szépen arányolt tere, melynek közepén az 1896-ban ültetett, a második évezred politikai sikereinek arányos reményével bíztató milleniumi fa virul…” olvashatjuk Oltvay Tivadar tollából. A 18. század végén az eredetileg nem túlságosan vonzó tér kezdett átalakulni Pozsony egyik legszebb terévé. A déli oldalán Batthyány József hercegprímás felépíttette fényűző palotáját (1781, Heffele Menyhért), mely...Read More
A benefai Bacsák családnak már a XVII. században fontos szerepe volt Pozsony vármegyében. Ebből a családból az 1755. évben készült nemesi összeírásban már említik József és János nevét. János alispán volt Pozsony vármegyében (1764), majd a magyar királyi helytartóságnál tanácsos (1787). József szintén tanácsos volt (1770). A Bacsák-család a múlt század első évtizedeitől jelentős birtokkal...Read More
A templom falán 2012. szeptember 29-én emléktáblát helyeztek el a Beneš-dekrétumok által meghurcolt martosi magyarság emlékére. Az emléktáblán a Bírák könyvének 11,7 b verse olvasható: „Hiszen ti gyűlöltetek engem és kiűztetek apám házából”.Read More
A Benyovszkyaknak a községben két sírboltja – mauzóleuma – volt. Az első a régi temetőben állt, melyet azonban már régebben felszámoltak. Ez volt a Benyovszky család régi sírhelye, melyet a XIX. század első felében építettek. Ez négyzet alapú, négy timpalommal és kupolával díszített klasszicisztikus stílusú épület volt. A mauzóleum belsejét igényesen oldották meg, stukkókkal, falsávokkal...Read More
A családi sírboltot, Bittó István miniszterelnök sírhelyét a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával újították fel 2003-ban. Születésének 190. évfordulója alkalmából, 2012-ben emléktáblát avattak. Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa, 1822. május 3. – Budapest, Terézváros, 1903. március 7.) magyar politikus, miniszterelnök, valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag. Élete:...Read More
„A Szalma-gunyhótól nincs mesze azon emlékezetes hely, melyen 1866-ban az osztrák-porosz háboru idején számos katonánk elesett. Több sirhant található itt s azon szép emlék, melyet a pozsonyiak az itt elesettek emlékére emeltek. Évenkint kegyeletes emlékünnepély tanúja e hely.“ Az emlékművet 1866. november 4-én emelték a hősi halottaknak. Az emlékmű egy négyzet alapú műkő-beton talapzaton nyugszik,...Read More
A Bodrogközi Gazdasági Vasút indításának 100. évfordulójáról előadással és emléktábla avatással emlékeztek meg 2013. augusztus 2-án Királyhelmecen 15 órától. Az eseményen Parragh Péter nyugalmazott MÁV-szakfőintéző „A Bodrogközi Gazdasági Vasút története” című tartott előadást a Mailáth József Regionális Múzeumban. 1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd...Read More
A 14. század második harmadában már bizonyosan állt Bős (egykori) temploma. „Voltak valaha ennek a templomnak dicső és kiváló kegyurai, elsősorban bizonyos Margit, aki előkelő vérből származott. Ő emelte egykori romjaiból (a templomot), újjáépíttette és miután az idők viszontagságai következtében a hosszan tartó elhagyatottság folytán nem volt meg többé, hogy melyik szentnek a tiszteletére épült,...Read More
A templomtól nem messze található, százéves kálvária felállítását Kirchknopf Ferenc plébános kezdeményezte. 1907. május 5-én szentelték fel. A kálváriadombot a hívek csinálták, a három kereszthez a fát Kneiff János bősi földbirtokos (gyúri lakos) adta. A kereszteket maga Kirchknopf plébános festette, míg a három horganybádogra a képeket Nagy Edit (Nagy Ignác varjasi földbirtokos lánya). Az egyes...Read More
A Keresztény Ifjúsági Közösségek családi táborában Szatmár Tibor, vágkirályfai fafaragó irányítása alatt a tábor résztvevői faragták, amelyet 2013-ban a helyi és a tallósi katolikus ifjúsági közösségek szerveztek.Read More
A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk. 1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a...Read More
A helyi katolikus templom 1933-as újjáépítésének fekete márvány emléktábláit a templom oldalfalában találjuk, azon ajtókeret között, amely „a régi templomnak torony alatti belső bejárati ajtaját keretezte”. A másik emléktábla az egykori plébánosokra, Rossházy Istvánra, Szép Lajosra és Juhász Ferencre emlékezik.Read More
A Csallóközkürtről Dunaszerdahely felé kivezető út mentén található az egykori faluhatár falubeliek által „Fehír kíp” (Fehér képnek) nevezett képoszlop. A fehérre festett téglaoszlop vörösre színezett tetején kettős kereszt áll. A képfülkékben egy Szent Vendelt, egy Jézus-szíve festményt, valamint egy Szűzanya a kis Jézussal-képet találunk, amelyek Végh István kürti származású festő festett meg 1989-ben. Magát a...Read More
A község legrégibb épülete a 13. századi korai gótikus stílusban épült református templom. A templom belsejében látható freskók a 14. század elején készültek. Az épületet nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították. A templom közelében áll a 18. századi faszerkezetű harangláb, amelynek a nagyharangja a 15-16. században készült. A közvetlen szomszédságában fából készült harangláb áll, amelyben a két...Read More
