A Csiliznyáradi temető központjában áll a Csiliznyáradi Önkormányzat által 2014-ben felújított temetői nagykereszt. Ennek eredeti, kőböl készült formáját 1958-ban készíttette Sebő Benedek és felesége Sebő Erzsébet.Read More
Az útmenti kereszt a Doghel nevű falurészben áll, ahol az út Szap (jobbra), illetve Balony irányába (balra) kanyarodik. A keresztet 1886-ban nemes Puha Sándor és felesége Miklós Anna állíttatta. E keresztet körülállva tartották az őszi litániát, a templom elkészitése előtt, a csiliznyáradiak. Az időközben megrongálódott egyházi műemléket a Csiliznyáradi Önkormányzat felújíttotta.Read More
A kopjafát 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából készítette Csilizpatas Önkormányzata. A faluház melletti emlékhely a községben szervezett megemlékezések, koszorúzások színhelye.Read More
A falu legjelentősebb műemléke a református templom. Klasszicista stílusban épült 1794-ben. A 19. század harmincas éveiben átalakították. Egyhajós épület. Tornyán kupolás sisak. Figyelemreméltó az 1834-ben készített falazott szószék. A karzat fapárkányán klasszicista rozetták és festett későbarokk indás motívumok.Read More
A templom helyén eredetileg Árpád-kori gótikus stílusban épült katolikus templom állt, ami 1650 körül vált reformátussá. Több alkalommal leégett, így (1644-ben, 1863-ban) utoljára 1907-ben, amikor a teteje égett le. Ekkor építették újra, neoklasszicista jegyeket kapott. Tornya 25 m magas, benne két harang található (1907 és 1924-ben öntötték a harangokat). A templomot több alkalommal restaurálták, így...Read More
AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel.Read More
A Csemadok komáromi szervezete és a PRO PATRIA 2000 Alap állíttatta 2005-ben a költő emlékére. A felvilágosodás legnagyobb magyar költője, komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.Read More
A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...Read More
Csomós István (1909-1983) gondnoka volt a helyi református gyülekezetnek. Az egyházi krónikát is vezette. Volt rá példa, mikor Nt. Lenkey Lajos lelkész beteg volt, hogy a prédikációt megtartotta a templomban.Read More
A falu központjában álló, ikonográfiai szempontból ritkának mondható, későbarokk jellegű, puha kőből faragott, színezett felületű szoborcsoport. Az egyszerű, párkányokkal díszített, négyzet alapú hasáb alakú talapzaton három, egymásnak háttal forduló, egész alakos, mintegy fél életnagyságú szobor áll. Az alakok a 18-19. század kedvelt, köztéri alkotásokon gyakran megjelenő szentek: Nepomuki Szent János, Szent Vendel és Szent Flórián....Read More
A két község, Magyar- és Németszőgyén egyesítésének legfőbb támogatója Csongrády Gyula helybéli jegyző volt. Ő javasolta közös névnek Szőgyént. Csongrády 1915. októberében, 64 éves korában nyugállományba vonult, ezt követően Kőhídgyarmatra költözött, ahol Piroska nevű leányának férje, az ugyancsak szőgyéni születésű Sipos István jegyzősködött. Kőhídgyarmaton húnyt el. A Prágai Magyar Hírlap korabeli száma is beszámolt a...Read More
Csontos Vilmos (* 1908. október 11. Garamsalló, † 2000. szeptember 12. Zalaba), költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második világháború idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben...Read More
„Gácsnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy világhírű hely legyen … az idegenforgalom az, ami sok pénzt hozhatna, hiszen annyi látnivaló van itt: ősi várkastély, park, halastó, fácános vadkert, posztógyár, kitűnő ivóvíz, jó levegő, enyhe éghajlat…” – írta egyebek mellett Kosztka Tivadar, gácsi patikus 1885-ben a Losoncz és Vidéke c. lapban. Az utóbb Csontváry néven elhíresült...Read More
Csontváry Kosztka Tivadar a helyi patikában dolgozott (1879-80). Itt érte a „földöntúli sugallat”, mely nyomán lett festőzsenivé. Mellszobrát 1994. március 29-én leplezték le a Tél-utcai Szepesi Művészek Képtárában. Ekkor a szlovák nacionalista sajtó magyarellenes, hisztéria-tűzijátékot indított a világhírű mester ellen. Az 50 centiméter magas bronz mellszobor a Kerényi Jenő szobrászművész által alkotott és a budapesti...Read More
A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal. Eredetileg a Csorba család háza volt, s a 19. század második felében épült. A 19. század végén vette meg a község.Read More
Csótó Dezső (1895-1967) nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1955 és 1959 között. A síremléken ugyan nem szerepel, de az anyakönyv szerint felesége Szarvas Rozália 1983-ban hunyt el.Read More
Felvégen található, a falu nyugati végén. Bevizsgált forrás, melynek egészséges, tiszta vize gyermekek számára is fogyasztható. A forrás fölé fából, kör alakban tetőt építettek, körülötte kőből támasztották meg a forrás kivezetését, fakerítés veszi körbe. Vize a Pancsuri-patakot táplálja. A helyiek Papkútnak is mondják, elbeszélésük szerint egykor egy pap üldögélt a forrás mellett. Kategória: természeti érték,...Read More
Czékus István 1818. december 22-én született Gömörpanyiton, nemes, de szegény sorsú szülőktől, (apja Czékus Márton, anyja Bacsó Erzsébet) akik igyekeztek a tanulási kedvet felkelteni és táplálni fiukban. Atyja kimondhatatlan örömére ebben nem volt hiány, s a szorgalmas fiú, már a panyiti falusi iskolában is kitűnt. Emellett karénekesi szolgálatával megszerezte ruhácskáját is. A rozsnyói gimnáziumba szintén...Read More
Kuntapolcai Czékus István evangélikus lelkész, a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke 1871-től haláláig. Az emléktáblát kegyelettel állíttatta a hálás gömörpanyiti egyházközösség a reformáció 500. emlékév alkalmával.Read More
Czike Pál (1756-1834) nagymegyeri református lelkész és felesége Végh Julianna felújított sírköve. Czike Pál Litterati Ács István tiszteletes után 1801-1834 között, 33 évig volt a gyülekezet lelkésze.Read More
Czinka Panna, Cinka (Sajógömör, 1711 – ? , 1772 ? ), cigányzenész. Atyja is zenész volt. Zenére pártfogója, Lányi János földbirtokos taníttatta Rozsnyón. 1730-ban férjhez ment egy nagybőgőshöz, vele és két zenész sógorával hozta létre korának egyik legnépszerűbb cigánybandáját. Hiteles műve nem maradt fenn. A híres Czinka-nóta kétségtelenül 19. sz.-i alkotás, úgyszintén mindazok a dallamok,...Read More
Czirók János református tanító (1855–1909) és Csiba Ilona sírja a sikabonyi (Dunaszerdahely) temetőben. a Mindenszentek-templom mellett. Fiuk Czirók Dezső hodosi református tanító. Csiba Ilona egyébként Csiba Benő és Gálffy Leopoldina lánya, a mai Vermes-villát magába foglaló terület korábbi tulajdonosának, Gálffy Istvánnak az unokája, majd annak halála után Bíró Dánielné Gálffy Eszternek az unokahúga.Read More
Czóbel István (Ottó, Albert, Imre) Anarcson született 1847. szeptember 18-án. Tanulmányait Pozsonyban és Zürichben végzi, jogot és gazdaságtant hallgat, diplomát a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerez, 1876-ban. A 70-es évek közepétől kapcsolódik be otthon a gazdasági felelős nehéz szerepébe – kevés sikerrel. 1887-ben esküdött meg báró Mednyánszky Margittal (1858-1937): a házasság meghozta a még megmaradt kb....Read More
Mednyánszky Ede és Szirmai Mária Anna lánya, a festőművész László húga. Beczkón született, gyerekkorát itt és a nagyőri kastélyban töltötte. Visszaemlékezéseiben mindig nagy szeretettel ír erről, a szeretett bátyjával töltött időszakról. Amikor atyjuk meghal (1895), László (aki az anyagiakkal nem tudott bánni, s nem is nagyon érdekelték az ilyesféle földi hívságok) a nagyőri birtokot húgára...Read More
Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született. Czuczornak először 1906-ban az érsekújvári sétatéren állítottak szobrot. Ez a bronzszobrot 1946-ban eltávolították, a helyi legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba. A Csemadok székháza előtti szobor 1966-ban készült. Átadására a Czuczor halálának 100. évfordulójára szervezett emlékünnepségen került sor. Alkotója az érsekújvári születésű Juraj...Read More
(* 1964. okt. 9. Dobfenek, † 2016. ápr. 20. Magyarbél) Alapiskolába Almágyba, majd Ajnácskőre járt. A füleki gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett újságírói szakon oklevelet.Az egyetem elvégzése után az Új Ifjúság munkatársa lett. 1991-1999 között az Ifi majd a Heti Ifi főszerkesztője volt, később a Mai Lap munkatársaként dolgozott. 2000-től volt a Pátria...Read More
Leányiskolai tanár, szül. 1859. november 24. Pozsonyban. Tanulmányainak végeztével több évig nevelő volt Esterházy István gróf családjánál. 1884. szeptembere óta a pozsonyi állami felsőbb leányiskolának r. tanáraként dolgozott. Dach János síremlékét Christian Ludwig tervei alapján Rigele Alajos foglalta kőbe 1930-ban. A sír a temető III/4-es szektora északnyugati oldalán található. Cikkei: Az alkotmánytan tanítása a népiskolában...Read More
