A XIX. század elején épült kéttornyú, neogótikus kastélyt Csécsy Nagy Miklós építtette, melyet a későbbiekben még tulajdonoltak a Borsányi, Terginya, Simonyi és Csillag-Gyöngyösi családok. Az államosítás után mezőgazdasági iskolának adott helyet az épület, amely iskola gondozta a kastélyhoz tartozó hét-nyolcszáz hektárnyi földterületet is. Idővel a létesítményben művelődési ház működött. A szépen felújított kastély jelenleg egy...Read More
Cséfalvai Cséfalvay Alajos nyugalmazott volt cs. kir. lovassági százados és 1848–49-ik évi honvéd őrnagy, a szabadságharcz kiváló bajnoka, a társadalmi élet jeles férfia f. hó 26-án, estéli 8 órakor, élete 90-ik évében, szélhüdés következtében Pozsonyban elhunyt. A 90 éves üreg ur délelőtt még a „Toldy kör”-ben a polgári házasságról vitatkozott honvédtársaival, egész délután jó kedvű...Read More
A selmecbányai temetők egyikében, a Piarikapuval szembeni Frauenberi-temető 463. számú parcellájában pihen Cseh Lajos bányatanácsos, akadémiai tanár, a selmeci bányaigazgatóság geológiai osztályának vezetője. Síremléke a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temetőkápolna közelében található. Szentkatolnai Cseh Lajos a Baranya megyei Battinán (más források szerint Kiskőszegen) született 1840. szeptember 29-én. Pozsonyban érettségizett a főreáliskolában, majd 1860–63-ban a selmeci...Read More
Csejte vára Csejte településétől messzebb, ÉNy-i irányban, egy kopár magaslaton helyezkednek el a nagy kiterjedésű kővár falai. Az idevezető jelzett turistaösvényen először a magas fallal övezett várkapu nyílásához jutunk el. Bal kéz felé ágyúlőrések sora jelzi, hogy a XVI. század folyamán a földesúri család igyekezett korszerűsíteni a lakóhelyéül szolgáló erősséget. A hosszú falszoros lassan emelkedik...Read More
1881. december 4-én Búcson, született. A budapesti teológia első évfolyamának elvégzése után dr. Robertson kanadai superintendens felszólítására Kanadába ment, ahol Torontóban és Auburnban folytatta tanulmányait. Oklevelét 1904-ben Auburnban szerezte meg. Kanadában misszionárius volt a magyar telepeken, majd lelkész az Egyesült Államokban. Megszervezte a buffaloi egyházat, a Franklin Furnace egyházat, az Ashtabula-Conneaut-Fairport-i egyházakat. Mint a Konvent...Read More
Cselkó József a jótékonykodásáról volt híres, amiért a galántai főszolgabíró ünnepélyes keretek között Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Egy héttel később meghalt. Kurcz Béla Szőgyénben született, 1945 októberében költözött Nagymácsédra. A deportálás éveiben próbált lelki erőt önteni a jogfosztott magyarságba, de mindenekelőtt az 578 kitoloncolt mácsédiba. 1991-ben hunyt el, s csaknem az egész falu elkísérte...Read More
A Csemadok emlékművet a szövetség 50. évfordulójára 1999-ben emelte at alapszervezet. Az emlékmű felavatásánál Duka-Zólyomi Árpád mondott ünnepi beszédet, Orosch Ján akkori párkányi esperes szentelte fel. Kőből készült, kb. 2,5 m magas. Évfordulós ünnepségek alkalmával koszorúzzák, gyertyát gyújtanak a Csemadok szervezésében. Read More
Csenkey Vendel fehérmárvány síremlékét és sírját kovácsoltvas kerítéssel övezi. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a sír koszorúzások és megemlékezések helyszíneként szolgál.Read More
Cséplő Ferenc hamvai szülei és öccse mellett nyugszanak a rétei református temetőben. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál az Érsekújvár és Vidékében, a Fáklyában, a Hétben, az Új Szóban és szinte valamennyi fontosabb szlovákiai magyar sajtótermékben. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben Patria-díjat Kiss László...Read More
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.Read More
Cseri István esperes 1944-48 között volt Nagymegyer római katolikus esperes plébánosa. 1947-ben meglátogatta a Csehorszába deportált nagymegyeri magyar családokat, hogy lelkivigaszt nyújtson nekik. A hatalom mindezt 1948-ban megtorolta és büntetésként 1948. október 19-én kitelepítette Magyarországra, Budapestre került, ahol a Krisztus Király templom plébánosa lett. Állandó kapcsolatott tartott fenn itthon maradt, s Magyarországra telepített híveivel. Az...Read More
A bronz domborműves emléktábla a hajdani losonci Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ill. Csehszlovák Reform Reálgimnázium épületének falára került, melynek jeles tanára Scherer Lajos (1874 Óverbász – 1957, Szeged) az iskola cserkészcsapatának parancsnoka, utóbb az A MI LAPUNK c. diák- és cserkészújság (1921-1932) szerkesztője és kiadója volt. A lap nemcsak a fiatal csehszlovákiai magyar értelmiség –...Read More
Az idősebb felsővámosi lakosok elmondása alapján a falunak két temetője volt. Az Öregdombi út melletti temetőbe utoljára 1950-ben temettek. Az Öregdombi temetőt sokáig egy fából készült sírkereszt szimbolizálta. A jelenlegi temető magántulajdont képező terület volt, amelyet a lakosok adományaiból egy gazdától vásárolták meg, és alakították át temetővé. A temető egy része Cserkó Albert tulajdona volt,...Read More
Cserny Károly (1837-1909), filológus, 1867 óta a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium tanára, címzetes igazgató. Legjobb latin stilisztáink egyike. Pozsonyban megjelent munkái: De Cicerone causarum patrono. De M. T. Ciceronis oratione pro Murena habita. Tirocinium poeticum, szótárral. Latin stilusgyakorlatok a gimnáziumok számára 3 részben. (Dávid Istvánnal együtt.)Read More
Cservenka Kálmán (Feketenyék, 1879. július 15. – 1943. december 30.) nagyhindi plébános, kerületi esperes, egyházi tanfelügyelő. Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban végezte. Utóbbi helyen teológiát végzett. 1902-től Dunaszentpálon, majd 1905-től Verebélyen szolgált segédlelkészként 1911-ig. Ott társalapító igazgatósági tagja volt 1910-ben a Verebélyi Takarékpénztár Részvénytársaságnak, és áldozatos munkáját a sajtó is kiemelte. 1907-től tagja A Magyarországi...Read More
Csiba Ferenc dr. bölcs. dr. fil. dr. teol. plébános (1883. jan. 21 – 1946 jan. 31.) A Pozsony megyei Solymoskarcsán született. Középiskoláját Esztergomban, teológiai tanulmányait Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban végezte 1902-1909 között, 1909-ben filozófiai és teológiai doktorátust szerzett. Pappá szentelték 1908. október 28-án. 1909-ben káplán Esztergom–Vízivárosban, 1910-ben hitoktató Komáromban, 1911-ben hittanár Budapest I. kerületében. 1912-ben...Read More
Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt...Read More
A betonkereszt Farkasd és Negyed határán áll. Az 1947-es évszám csak a betonkereszt felállításának idejét jelzi. Ezen a helyen eredetileg egy fakereszt állt, melyet Csiffáry Géza állíttatott 1896-ban, annak emlékére, hogy sikerült túlélnie a Vág folyó árvizét. A fát licitáláson vette. Mikor kijelentette, hogy a kiválasztott fából keresztet akar csináltatni, akkor senki sem licitált rá,...Read More
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).Read More
Az emlékművet Csiliznyárad Önkormányzatta készíttette a magyar állam kialakításának 1000. évfordulója alkalmából 2001-ben. Alkotója a dunaszerdahelyi Lipcsey György volt. Nagysága 250x 165 cm, anyaga tégla, illetve réz és pléh. Oldalán látható a falu címere, illetve egy 100x 40 cm nagyságú életfa reliefje.Read More
A csiliznyáradi római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....Read More
Régiónkban gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral, addig Szent János apostol szobra ritkán fordul elő. Csiliznyáradon a Bős felé eltérő út kereszteződésénél található ez a szobor, a legrégebbi egyházi szobra a településnek (Végh Ferenc állítása). A szobor létrehozásának idejét, megrendelőjét, készítőjének idejét nem ismerjük. A Községi Önkormányzat 1995-ben, majd 2014-ben felújíttatta.Read More
