A sírkő a régi temetőből (jelenlegi iskolaudvar) lett áthelyezve mostani helyére. A falu, a Csemadok szervezet évente itt emlékezik meg az 1848/49-es szabadságharcról és forradalomról.Read More
A nagymegyeri református vallású lakosság egyik jeles személyisége, a város szülötte, a Biblia-fordító Besnyei György. Születéséről és gyermekkoráról nincsenek pontos adataink. Születési évére 73. életévében tett említése alapján tudunk következtetni, hogy ez 1675-ben volt. A kor, amelyben élt, az erősödő ellenreformáció kora. A nagymegyeri gyülekezet is ebben az időszakban volt végveszélyben, hivatalos iratai megsemmisültek, köztük Besnyei...Read More
1626. szeptember 28-án Bethlen Gábor fejedelem a Habsburgok elleni hadjárata során a falu mellett üt tábort. Ezen esemény emlékére emelték a keresztet.Read More
Bethlenfalvy Ernő (* Késmárk, 1880. február 12. – † Hunfalva, 1955. június 18. ) Közgazdász, természetbúvár, szakíró Noha Késmárkon született, élete jelentős részét Hunfalván töltötte, ahol birtokai voltak (1945-ben magyar származása miatt ezeket „államosították”). A Tátra állatvilágának kutatója volt, és mint természetvédő sokat fáradozott a Tátrai Nemzeti Park létrehozása érdekében is. Cikkeit magyar, német és...Read More
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...Read More
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...Read More
A templom II. József türelmi rendeletét követően, a kor előírásait betartva, torony és harangok nélkül épült 1786-ban. 1826-ban klasszicista stílusban épült toronnyal bővült. A torony hozzáépítésével a templom új bejáratot kapott. Az eredeti, falazott előterű déli bejárat továbbra is fennmaradt. A templom késői barokk homlokzatú, hosszúkás előterének végében található az oszlopos oltár, melyet Czauczik József...Read More
1764. október 21-én született Nagyabonyban Bihari János, akit a XIX. század legjelentősebb magyar muzsikusának és legnagyobb előadóművészének tartottak. 1827. Április 26-án hunyt el, Budapesten a ferencvárosi temetőben nyugszik. 1964.szeptember 13-án leplezték le szülőfalujában „A dal szép, a dal örök“ mottóval ellátott emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul a következő szöveg olvasható: „Ebben a faluban született 1764-ben...Read More
Roma Muzsikusok Társulata Banyák István prímás, elnök vezetésével kezdte el újból rendezni a Bihari ünnepélyt. Bihari János halálának 180. évfordulójára állították a szobrot.Read More
1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy középiskolai osztály elvégzése után 1913-ban a monarchia elit iskolájába, a tengerészeti kadétiskolába vonult be. A világháború alatt számos hősi csatában helytállt, bátorságát három magas kitüntetéssel jutalmazták. A szerencsétlen sorsú Szent István csatahajó katasztrófájakor lélekjelenlétével mentette meg számos tengerészbajtársa életét. Családja, barátai körében mindig szeretett visszaemlékezni a tengerészetre, bizonyítva, hogy a...Read More
Kőkereszt Megfeszített Krisztus korpusszal. A jelenleg családi ház kertben álló kőfeszület 1807-ből származik. Négyszög alakú többszintes talapzatának elején az állítás dátumát jelző felirat látható, a felső részt füzérek díszítik. A talapzat láb és fejrészének találkozását párkány szélesíti, melyen Szűz Mária szobra áll.Read More
Bittera András közbirtokos és Dömös Kata fia. Bél-Vatta, Pozsony m., 1825. ápr. 24., r. kat. Gimnáziumot végez. Uradalmi írnok Cseklészen. Nőtlen. Felesége 1858 – guthori Földes Franciska, meghalt Gútor, 1907. 1848. június elején önkéntes lesz a Pozsonyban alakuló 4. honvédzászlóaljnál. Az erdélyi harcok során őrmesterré léptetik elő. 1849. márc. (febr.16.) – hadnagy a 37. Máriássy...Read More
A Szent András temetőben legalább két tucat olyan síremlék van, amelyeket Rigele Alajos készített. Amellett, hogy szinte mindegyik kitűnő szobrászati munka, a legtöbbnek várostörténeti jelentősége is van, hiszen a síremlékek többségén Rigele elhelyezte az elhunyt portrédomborművét is. A kivételek közé tartozik a Blanarovits családnak állított síremlék, amelyet a Fájdalmas anya szobra díszít. A sírba először...Read More
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya...Read More
Az emléktáblát 2005-ben helyezték a községháza falára, ekkortól nevezik a község főterét Blaskovics József térnek. 2011-ben a község központjának revitalizációja során Európa Uniós pályázatból a falualapítási emlékművet emeltek. Ekkor helyezték át a községháza faláról az emlékmű jobb oldalára Blaskovics József emléktáblája is. Blaskovics József (* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága, Csehország....Read More
Blattny Tibor (1883-1969) Kassán született, 1900-1903 között volt erdészhallgató Selmecen. 1905-ben államvizsgázott, s 1906-tól 1916-ig, Fekete Lajos haláláig, annak munkatársa volt az egész országra kiterjedő növény földrajzi térképezésben. A trianoni döntés után a csehszlovák államerdészet szolgálatába került, 1945-ben vonult nyugalomba. Hazánk florisztikai növényföldrajzával kapcsolatos szakirodalmi tevékenysége jelentős. Fekete Lajossal írt közös könyvük, „Az erdészeti jelentőségű...Read More
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata 2004. december 2-án kétnyelvű bronz reliefes márvány emléktáblát helyezett el Bocskai István kassai tartózkodása emlékére (Fő utca 67). A domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezettkassai konferencia keretében leplezték le. Bocskai István (1557 Kolozsvár – 1606 Kassa) Erdély fejedelme, az 1606-os bécsi béke és a zsitvatoroki béke megszervezője. Székhelyét 1604-től haláláig...Read More
Boda Miklós, Felsőszeli plébánosa. * 1873. Jaák (Ják, Vas megye). Ősrégi nemesi család sarja. 1898-ban szentelték pappá Esztergomban. Egy évig természetrajz-földrajz-szakos egyetemi hallgató volt Budapesten. Működött mint káplán Szentmihályfán, Balassagyarmaton, Egyházgellén és Tallóson. 1903-tól Felsőszeli plébánosa. A cseh zászló kitűzésének megtagadásáért és magyar hazafias dalok énekeltetéséért a csehek állandóan üldözték. A világháborúban a hadiözvegyek és...Read More
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...Read More
Gömörmihályfalván született és itt is nyugszik Bodon Ábrahám (1810-1871) földbirtokos, reformkori országgyűlési képviselő, szerkesztő, műfordító. főügyész, református egyházmegyei főgondnok. Alsóbb iskoláit Sárospatakon, a jogot Losoncon végezte. Az országgyűlési ifjak csoportjában részt vett az 1840-es pozsonyi reform országgyűlésen. Itt barátkozott össze Kossuth Lajossal, akinek börtönbüntetése idején, 1842-1847 között Bodon vette át tőle a kézzel írt Országgyűlési...Read More
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...Read More
Bodon Barna kollát, földműves, őrvezető. A világháború kitörésekor, 1914. augusztus 25-én vonult be a 25. királyi gyalogezredhez Losoncra. 1914 októberétől az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, 1915. március 22-én sebesülten orosz fogságba került. A fogságból 1916. október 10-én érkezett haza. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Nemesradnóton a későbbiekben ő rendelkezett kerékpárral, s mint „halottkém” (olyan...Read More
Bodon Dezső (1929-1993), nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1970 és 1974 között. A Bátkai Állami Gazdaság elismert traktoristája volt. Mács József a Balog-völgyi óriás c. könyvében a következőt írja róla: „1961-ben érlelődött meg benne a gondolat, hogy a lovak farától átül a traktor nyergébe. Jelentkezett a traktorvezető-tanfolyamra.”Read More
Bodon Gáspár (1866-1922) énekkari pénztárnok volt. Pósa Lajos lelkész feljegyzése szerint szívügyének tekintette az orgona beszerzését és beüzemeltetését. Az orgonaépítés ügyintézőjeként jegyzi fel.Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lajos bettes síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács...Read More
Bodon Lajos Rimaszombatban született 1891-ben. Tanulmányait a Losonci Általános Tanítóképző Intézetben végezte, kitűnő oklevelét 1911. június havában szerezte meg. A fiatal tanító 1911. október 4-én foglalta el hivatalát Nemesradnóton, az esperes október 5-én iktatta be hivatalába. Az első világháborúban fogságba került, addig Héthy György helyettesítette, majd hazajötte után kezdett el újra Nemesradnóton tanítani, egészen a...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lina és Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...Read More
Bodon Mihály szívos becenevén Bíró Miska gazdálkodó parasztember volt. Fia Bodon Gyula szívos az 1. világháborúban hunyt el a galíciai harctéren Ravaruskánál. A család Isten dicsőségére, hősi halált halt fiuk emlékére a nemesradnóti református egyháznak harangot öntet. A „Gyula” harangot 1933. július 9-én szentelték. A 614 kg súlyú, 110 cm átmérőjű 85 cm magasságú bronz...Read More
