A falu déli végén az egykori Földműves Szövetkezett udvarán áll a Bágyi féle kereszt. Ezen az úton járhattak valamikor Gyiva és Libád felé a helyi lakosok. Ezt a kőből készített keresztet, 1905-ben özvegy Bágyi Máténé szül. Morvai Borbála állíttatta. Valamikor a keresztjáró napokon itt is megálltak imádkozni.Read More
A Bajmóc városának Ny-i részén, egy kisebb magaslaton emelkedő, jelenlegi formájában francia várkastélyt formázó erősségbe a hatalmas parkon keresztül egyre emelkedő sétaúton juthatunk el. A sziklaszirtet széles vizesárok övezi, melybe az itt feltörő források vizét vezették be az egykori várépítők. Bár az épületeket jelentősen átalakították a XIX. század végén a tulajdonos kérésére, de az alapok...Read More
A települést a hagyomány szerint a garamszentbenedeki bencések alapították. 1156-ban bányaterület néven említik. 1317-ben Károly Róberttől bányaszabadalmat kapott, 1345-ben szabad királyi bányaváros lett. Zsigmond idején fallal is körülvették. Szent Miklós-temploma még a 13. században épült, gótikus stílusban való igen jelentős átalakítással nyerte el mai alakját. Az egyenes záródású szentélyt eredetileg síkmennyezetes hajó követte. A templomnak...Read More
Baker Alajos Bécsből telepedett át Selmecbányára, és 1870 körül nyitott stúdiót a városban. Portréfotók készítése mellett foglalkozott a táj és a bányászati műemlékek rögzítésével, valamint a város régészeti ásatásainak és új építkezéseinek dokumentálásával is. Tevékenységének köszönhetően ismerhetjük például a Szélaknai (Hegybányai, Piargi) kapu eredeti formáját, a Havas Boldogasszony-templommal, az Új Várral, a Bányászati Akadémiával és...Read More
Az 1848-49-iki honvéd, volt országgyűlési képviselő sírkövének túloldalán a 2000-ben Mislai László által felrótt Emlékezünk szöveg olvasható. „BALÁSHÁZY JÓZSEF, a régi idők tiszteletreméltó nesztora, 1848-49-iki honvéd, volt országgyűlési képviselő, elhunyt Király-Helmeczen, 93 éves korában, s temetésén Zemplén megye küldöttségileg képviseltette magát. Az öreg ur 1848-ban főszolgabíró volt Biharmegyében; 1849-ben választották képviselővé s résztvett a debreczeni...Read More
Balassa Géza (1914. III. 10. Felsőbaka – 1994. II. 20. Pozsony) 1914. március 10-én született Felsőbakán (Hont vármegye). Apja Gusztáv Adolf, zólyomlipcsei születésű evangélikus falusi kántortanító. Édesanyja a ceglédi református Okos Teréz. Körmöcbányán 1933-ban leérettségizett. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi evangélikus teológián kezdte meg (1933/34), majd a pozsonyi Állami Pedagógiai Akadémiára iratkozott be, ahol 1935-ben népiskolai,...Read More
A források szerint 1752-1762 között épült („A Lamberg-, most Széchen Miklós-féle ház hajdan gr. Balassa János háza volt.” – Ortvay T.) gróf Balassa János háza. Az építész feltehetőleg Franz Anton Hillebrandt (Bécs, 1719. április 2. – Bécs, 1797. január 25.), a kamara főépítésze lehetett, aki Pozsonyban több előkelő megbízó számára is dolgozott. Az épület sávozott...Read More
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság kezdeményezésére, több emlékünnepélyre került sor. Október 16-án, Balassi születése 440. évfordulóján, a család ősi fészke, a kékkői várrom mellé épített, múzeumként látogatható barokk kastély udvarán Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Vladimír Siváček, a vármúzeum igazgatója leplezte le...Read More
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság, Balassi emlékének méltó megünneplése iránti kezdeményezését szlovák és magyar állami szervek is felkarolták. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a pozsonyi Magyar Intézet igazgatónője, Sunyovszky Szilvia. Így kerülhetett sor június 15-én a központi emlékünnepélyre a szülőhelyen, a múzeumként szolgáló zólyomi várban,...Read More
A szürke kőkereszten hasonló színű, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fehér színű Madonna fej, valamint szürke márványtáblán felirat található. A keresztet zöldre festett vaskerítés övezi.Read More
Balog Rudolf (1923-1999) egyszerű cigány családban született. A kőműves szakmát tanulta ki. A hegedű megismerése, a zene szeretete György Anton, azaz a Toncsi bandájában ragadt rá, ahol sokáig muzsikált. Később saját bandát alapított, ill. a meglévőnek ő lett a prímása. Lakodalmakon, bálokban muzsikáltak, nemcsak a szülőfaluban. „Rudko, a prímás” messze földön híres volt.Read More
„Az inámi főút jobb oldalán, ahol valamikor az Ipolybalogra vezető földút kezdődött, áll egy XIX. század eleji, betonalapzatú szürkemárvány-kereszt, színezett vaskorpusszal. A keresztszárak díszítettek, a felső részén INRI felirattal. Az alsó részén egy korpusz nélküli keresztalakzat, egy létra és egy lándzsa látható. Régebben a keresztet egy léckerítés vette körül.” Siket Gergely és neje Böjtös Mári...Read More
Balony községben túlnyomórész római katolikus lakosság él. Ennek tudható be, hogy a faluban két útmenti kereszt is található. A régebbi fakeresztnek készítési évét nem ismerjük.Read More
A balonyi templomkertben kialakított Kálvária)időpontját sajnos nem ismerjük) Krisztus kínszenvedésének vizuális ábrázolása.Objektumegyüttesről van szó,aminek a részét képezi a három fakereszt és a keresztút ábrázolása ,és 14 stációt bemutató hellyel.Read More
Balony Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus templomát 1835-ben építették egy nádfedeles kápolna helyén, melyet 1788-ban szenteltek fel. Az 1990-es évek elején felújították. Poligonálisan záródó presbitériumát csehsüvegboltozat, hajóterét poroszsüveg-boltozat fedi. Bejárata felett vörösmárvány emléktáblát helyeztek el építésekor. Berendezése nagyrészt 19. századi, legrégebbi darabja egy 18. századi Madonna-szobor.Read More
A balonyi Tűzoltószertár külső falán található egy falfülkében Szent Flórián a tűzoltók védőszentjének szobra. Római katonaruhában egy égő házra sajtárból vizet öntve ábrázolják.Read More
Balony templomkertjében álló Szent Vendel-szobrot id. és ifj. Kováts Vendel és neje Kardos Rozália állíttatta hálából 1916-ban, annak emlékére, hogy túlélték az 1914-es lublini ütközetet.Read More
A balonyi templomkertben található, az 1838 Mátéfi Katalin által emeltetett Szentháromság szobor, az Atyát, a Fiút (keresztrefeszített Jézust) és galamb formájában a Szentlelket ábrázolja az oszlop tetején. Ennek az ábrázolásnak egy másik formája, amikor a Szetháromságot képoszlop szoborfülkéjében ábrázolták, a közeli Csiliznyáradon található. A Szentháromság szobrokat gyakran fertőző betegségek kapcsán állították. A térségben 1831-ben pusztított...Read More
A balonyi templomkertben álló fakereszt kialakításának időpontját nem ismerjük.A fakereszt része a templomkertben létrehozott szakrális kisemlékeknek.Read More
Balony község határában található útmenti keresztet, az ún. Zsemlye-keresztet 1868. május 3-án állíttatta Zsemlye Péter és felesége Sebő Borbála. Érdekessége, hogy készítője ugyanaz a győri kőfaragó, Réthi Ferenc volt, aki Csiliznyáradon készítette Színi Sebő Alajos sírját.Read More
Bánsághi Vince festőművész 1881. december 27-én Resicabánya [Románia] született. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911-1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban. Főleg lírai hangulatú tájképeket festett. Jelentősek oltárképei, egyéb templomi festményei (Kéménd, Szalka). 1960. március 26-án halt...Read More
A környéken kitermelhető ásványkincsek kulcsszerepet játszottak mind a város alapításában, mind pedig annak középkori felemelkedésében. Amint az számos más, felvidéki bányavárosban (pl. Selmecen) is tapasztalható, a bányajáratok közvetlenül a település alatt is húzódnak. Rozsnyó főtere alatt is ma már nehezen felderíthető pince- és bányavágat-rendszer húzódik. Ebbe egykor több, középkori ház pincéjéből volt lejárat, így pl....Read More
