Izsap városrészben történelmi források szerint 1297-ben állt a Szent Kelemen nevére szentelt templom. A templomot a reformáció kezdetén az új vallásra áttért lakosság használta. A falut a portyázó török csapatok a 16. század végén megsemmisítették. 1783-ban, a türelmi rendelet megjelenése után felélénkült a gyülekezet munkája, amit mint a nagymegyeri egyházhoz tartozó közösséget újítottak meg. Építettek maguknak egy toronynélküli templomot, felújíitották a régi parókia épületét, egy részét...Read More
A temető a település első 16. században épült kőtemploma körül alakult ki. A templomot a törökök gyújtották fel, nyomai még a temetőben látható dombon ma is kivehetők. A temetőben 2013-ban 300 sírhely található. Ebben a temetőben találjuk meg az egykor önálló település történelmét (pl. 1848-as évben) személyek, társadalmi és kulturális fejlődését befolyásoló izsapiak sírját. Az 1-2. világháború...Read More
Az 1904-ben készíttette elődeik számára is családi kriptájukat Ollétejedben ollétejedi Ollé Bence, Pozsony vármegye volt főszolgabírája, magyar állami anyakönyvi felügyelő miniszteri biztos, és neje, kulcsárkarcsai Kulcsár Eleonóra.Read More
A faluban vagy határában található szakrális helyek és emlékek közül a legfontosabb a temető. A templomos települések temetkezési helye Szent László rendelete óta („Ha valaki halottait nem az egyház mellé temeti, tizenkét napig kenyéren és vízen vezekeljen”) a templom közelében volt. Csak így lehetett elérni, hogy a halottakat már ne pogány módra temessék. Csütörtök első...Read More
A kolozsnémai Őrangyaloknak szentelt római katolikus templom 1884-ben épült. A templom építése alkalmával egy régi, kolostorszerű nagyobb épület alapfalaira bukkantak.Read More
A Nagy Lajos-utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában van a Szt. Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja, mely templomból, kolostorból, internátusból s 3 igen népes iskolából áll. E női szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás, az első főnöknőnek – E. Aljoziának – rokona. Sok küzdés után e...Read More
A Merici Szent Angéla által a 16. században alapított Szent Orsolya-rend, más néven orsolyiták (Ordo Sanctae Ursulae, O. S. U.) először tűzte ki célul a fiatal leányokkal való foglalkozást, tanítást, hogy hithű, művelt, jó édesanyákká nevelődjenek. Az 1535-ben megalakult Szent Orsolya-rend az egész világon elterjedt. Az első misszionáriusuk, Boldog Mária anya, 1634-ben Kanadában oktatta a...Read More
Az 50. Országos Kulturális Ünnepségen, Gombaszögön, 2009. július 11–12-én avatták fel Hrubík Béla, az akkori Csemadok országos elnöke által faragott, Csemadok kopjafát az Országos Kulturális Ünnepély 50. évfordulója tiszteletére.Read More
2020. november 12-én, az Összetartozás Baráti Társaság, a Kondé Miklós Polgári Társulása vírusjárvány miatt avatta fel az Összetartozás emlékművét, Az emlékmű megálmodói: Csörgei László, Hencze Attila, Ibolya Olivér, Kiss András, Patassy Sándor, Zalaba Zoltán, Zirig Ferenc. 1945. március 15-én a dunaszerdahelyiek még megemlékezést tartottak előtte. Akkor utoljára. A cseh katonaság nem sokkal ezután lerombolta az...Read More
A ferencesek templomát és még ma is működő kolostorát nem hiteles források szerint IV.(Kun) László magyar király építtette a morvamezei győzelem feletti örömében. Az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi. 1297. március 24-én szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A...Read More
A három emléktábla: – L Koncz Mártonnak, áldott emlékű jótevőjének, örök hálája jeléül a sajó gömöri ev. egyház, 1936-ban – Egyházunk és iskolánk jótevői: Szent-Iványi Miklós és József 100 000 forint polgári iskolára; Mikola György templomépítő lelkész és orvos; Bogár Lajos tanító, a község kultúrájának megalapozója – Egyházunk jótevői: A nagyharangot, 24 ezer korona értékben,...Read More
A helyi nemes Udvarnoki család jóvoltából 1804-ben készült el a korpaszögi falurészből kivezető „Baits Erdeje” melletti út mentén álló kereszt. A kereszt gondozói ma a legközelebbi házak lakói. Az ő anyagi összefogásukkal 1970-ben vaskerítés készült köréje.Read More
A mai temető központi, díszített szárú, barna vaskorpuszos, fehér műkő keresztjét a dedikáció szerint „Isten / dicsőségére állíták / Molnár György / és neje / Petrovics Lídia” 1905-ben. Az elbeszélők szerint nekik volt egy „hibás gyerekük”, s mikor az meghalt, akkor emeltették a keresztet.Read More
A két világháborúban elesett füssiek emlékműve a községháza melletti parkban található. Talapzatán 1996-ban honfoglalási emléktáblát helyeztek el.Read More
A népviseletes babák gyűjteményét (negyvenegy község népviseletének bemutatása babákon) – mely már Európa több városában óriási sikert aratott és eddig 231 alkalommal került bemutatásra – Szobiné Kerekes Eszter „álmodta meg” és férjével, néhai Szobi Kálmánnal szervezték. Most a Kerekes család szülőházát Szobiné Kerekes Eszter és testvére, Kerekes András ajánlotta fel múzeumi célra. A legfőbb támogatójuk...Read More
Halálának 20. évfordulója alkalmából, 2000 novemerében, a helyi művelődési ház falán avatták fel Bacskai Béla festőművész emléktábláját. Fodor Zoltán polgármester már korábban, halálának tizedik évfordulója alkalmából is kezdeményezte a márványtábla elhelyezését. Állami támogatást is kaptak volna rá, terve mégsem sikerült. „Akkor a kulturális minisztérium egyetlen módosítással jóváhagyta a tábla eredeti kétnyelvű szövegét – mondta Fodor...Read More
A füleki gyári munkásból lett festőművész, Szabó Gyula tanítványa, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola végzettje, a hazai – nógrádi gömöri – tájak és emberek festője, Persén született, ott is halt meg. Szülőházában, egy jellegzetes hosszú parasztházban rendezte be műtermét, ott alkotta festményei – elsősorban akvarelljei – és grafikái nagy részét. A helyi kultúrház termét monumentális falfestménye...Read More
Sírját a persi temetőben fejszobor jelöli. A sír és az emléktábla megkoszorúzása részét képezi a hagyományossá vált Bacskai emléknapnak, melyet évente megrendez az önkormányzat és a Csemadok Nógrádi Területi választmánya.Read More
A Szent Anna római katolikus templom Bagota település (1971 előtt önálló község, azóta Ógyalla városrésze) egyetlen temploma. A templom gondnokságát 1945-ig az Ordódy család férfi tagjai viselték. A 18. században épült barokk stílusban, majd később klasszicista stílusban átalakították. A templom bejárata feletti toronyrészen vörös mészkőből készült tábla található a következő felirattal: D.O.M. IN HONOREM S.ANNAE...Read More
A templom bejárata mellett kétoldalt két süttői vörös mészkőből készült feszület található: A bal oldalit 1901. július 26-án emeltette özv. Sternoczky Jánosné született Petrik Borbála. A kereszt korábban a főút mellett állt, a mai sörgyár irodarészlegének bejárójától nem messze. Innen helyezték át a sörgyár építésekor (1964-ben) jelenlegi helyére. A kereszt korpusza és INRI-táblája rozsdás, felirata...Read More
