A református egyházközséget a településen a 17. század közepétől említik a krónikák. Legrégibb relikviája az aranyozott úrvacsorai kehely 1720-ból. A 19. században népes gyülekezet élt itt, lelkészlakot és tanítói lakot tartott fenn, önálló iskolája volt. A templom terméskőből épült 1785-ben, kb. 600 férőhellyel, melyet Laky Antal szentelt fel. A második világháborúban, 1944. december 20-án, a...Read More
A város legrégibb köztemetője a hajdani Szent István tér, a mai Bernolák-tér helyén volt, amelyet 1872-ben szüntettek meg. A temető – most már park – területén áll a Szentháromság-kápolna, amelyet Isten dicsőségére Skultéty Jakab építtetett 1722-ben. A kápolna Bernolák Antal (Anton Bernolák) plébános, esperes, tanító, nyelvész és tanfelügyelő végső nyugvóhelye. 1797-ben jött Érsekújvárba és 16...Read More
A Csemadok alakuló közgyűlésén 1949. március 5-én Érsekújvárból hárman vettek részt. Az alakuló ülést követően már március 10-én hozzáfogtak a Csemadok-alapszervezet megalapításához. Március 13-án 50 meghívott jelenlétében bejelentették az alakuló ülés időpontját. Ez 1949. március 20-án volt az akkori Sokol-házban, ahol mintegy ötszázan jöttek össze. Elnöknek Tatarik Emil nyugalmazott tanítót választották, akinek szobra van a...Read More
1905-ben neogótikus stílusban építették. 1905. augusztus 15-én szentelték fel. 1978-ig az „Erős vár a mi Istenünk” – Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az 1978-as felújításkor ezt eltávolították, ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható.Read More
Az emlékmű az elhurcolt zsidó lakosságnak állít emléket. 1944. július 13-án az újvári zsidóságot koncentrációs táborba szállították. A 4800 zsidóból 4386 halt meg Auschwitzban. Az emlékmű a Klein Ernő parkban áll a zsinagóga mellett. „…Ez nem más, mint a tűzből megmentett maradék” – olvasható négy nyelven az emlékművön. Szilágyi Tibor szobrászművész alkotását 2008-ban avatták fel.Read More
Az újkori Felső-Magyarország fontos, erődített városának számító Érsekújvárba zsidók csak 1840 után költözhettek. Ezelőtt csak kereskedhettek, vásárokon vehettek részt, de éjszakára nem szállhattak meg a falakon belül. A 19. század második fele itt is a zsidóság jelentős számbeli gyarapodásának időszaka volt. Érsekújvárott két zsinagóga volt,az egyik 1859-ben épült, a nem sokkal korábban megépült budapesti Dohány...Read More
Az eklektikus stílusú Páduai Szent Antal kápolnát 1913-ban építették. Az építéshez Ferenc József is anyagi támogatást nyújtott, magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett 1913”. Efölött...Read More
1740-ben a várost pestisjárvány sújtotta. Annak reményében, hogy csakhamar elmúlik a veszély, a Szentháromságnak emeltek szobrot. Olyan kultúrtörténeti műemlék ez tehát, amely a város történelméhez kapcsolódik, 1749-ben fejezték be építését. Művészi barokk szoborcsoportról van szó, amelyet rokokó elemek díszítenek, s amely a korabeli közterület-díszítő szobrászművészet színvonaláról ad képet. Több mint valószínű, ismeretlen olasz mesterek munkája....Read More
A Szűz Mária-kápolna a 18. század második felében épült. Egy monda szerint 1709-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rács barokk stílusú, a rajta található évszám szerint 1780-ban készült. Alatta Mária monogramját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt,...Read More
Esterházy József szép terveit Galánta családi jelentőségének visszaadására és az utódlásra a mostoha sors keresztülhúzta: leányai, Mária (1827–1833) és Gizella (1837–1852) még gyermekként járványos betegségeknek estek áldozatul, Géza (1834–1870) fia pedig fiatalon, alig 36 évesen utód nélkül költözött el az árnyékvilágból. József gróf 1879. január 1-én hunyt el, s felesége, Barthodeiszky Róza (1795–1879) ugyanebben az...Read More
A katolikus templom közelében áll az EU-csatlakozás emlékére 2005-ben állított fa emlékkereszt. Állíttatta a Szüllő Géza Polgári Társulás és a Rákóczi Szövetség Perbetei szervezete 2005-ben.Read More
Az első és második világháború sok áldozatot követelt. Az ő emléküket őrzi az 1993-ban a ravatalozó mellett közadakozásból felállított emlékmű. Itt olvashatjuk a falu minden háborús áldozatának nevét, de emléket állít azoknak az ismeretleneknek is, akik a háborúban a faluban vesztették életüket és itt lettek eltemetve. Az emlékművet egy emelt térre építették. Két falból áll....Read More
…A nánai – szerény kivitelű – emlékmű 1939-ben készült az 1. világháborúban elesettek és azon 10 fiatal emlékére, akiket 1919-ben a falut megszálló cseh légiósok lőttek le ártatlanul. A II. világháború újabb áldozatokat szedett. Ezek neveit 1952-ben a Csemadok helyi szervezete vésette a márványba. Akkor s utána még néhány alkalommal az alapszervezet megkoszorúzta, viselte gondját...Read More
A falu főterén található alkotás, fehér márványoszlop, három fehér lépcső vezet fel hozzá. Az egyik oldalon, fekete táblán az I. világháborúban, vele ellentétes oldalon a II. világháborúban elesett óvári lakosok neve olvasható, arany betűkkel. A községi hivatal felé néző oldalon, kis ezüst feszület látható. Az egész tér fém kerítéssel övezett.Read More
A katolikus templom főhajójának falán találjuk az 1936-ban az I. világégés helyi hősi halottjaira emlékező, arany betűkkel teleírt, vörösmárvány táblát.Read More
A református iskola előtt lévő parkban áll az I. világháború református és zsidó áldozatainak emlékműve, melyet az 1920-as években az érsekújvári Stern kőfaragó készített. A négyszögletű talapzatból, melyre az áldozatok neve van vésve, egy magas oszlop emelkedik ki, tetején turulmadárral, amelyet később eltávolítottak. A közelmúltban Török András komáromi kovácsmester munkájaként visszaállították.Read More
A templom melletti parkban található az ötlépcsős, lánckerítéssel körülvett talpazaton álló, téglalap alakú, nyers kockakövekből épült emlékoszlop. Tetején egy kettős kereszttel ellátott hármashalom-alakzat látható. Az oszlop egyik oldalán nagyméretű fekete márványtáblán olvasható a huszonnyolc viski katona neve, akik az emléktábla szerint is „Hősök voltak, a hazáért haltak”. A visszacsatolás után az emlékmű töltötte be az országzászló-tartó...Read More
A falu evangélikus templomának parkja előtt található az I. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű felső részén két keresztbe helyezett kard látható ágak ölelésében. A felirat alatti domborművön egy sisakos katona látható az ágyú mellett, bal kezében zászló, jobb kezében kard. Lábainál egy sebesült katona fekszik. A dombormű alatti márványtáblán 30 százdi lakos neve olvasható,...Read More
Bátorleszi lakossága az 1914-1918 évi világháború hősi halottainak emlékére állítatta. Felújítatta az önkormányzat 2016-ban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, 2018-ban.Read More
1924-ben, hat évvel az első világégés után Beketfa, Csentőfa, Pósfa, Cséfalva, Dunakisfalud, Egyházgelle, Kisbudafa, Nagybudafa, Kislúcs, Nagylúcs és Ógelle polgárai emléket állítottak hősi halottjaiknak.Read More
Fel-Baka felső végén Farkass Mihály esperesplébános saját költségén állítatta fel. Elhelyezésének és felszentelésének körülményéről a bakai egyházi krónika hiányában részletes beszámolót már nem ismerünk, de a levéltárakban fellelhető iratokból érdekes adatokat olvashatunk ki. A Szeplőtelen Szűz szobor alapjára 1878. február 25-én tett alapítványt Farkass Mihály, melyet az egyházi hatóságok 1878. május 11-én hagyták jóvá (erre...Read More
A keresztekre vonatkozó legrégibb ipolybalogi adatot a Historia Domusban találtam. 1849-ben jegyezte fel például az alábbiakat a plébános: „Juli 22-én Balogon három keresztfa áldatott meg. 1. a temetőben. 2-ik Skerlecz háza előtt, 3-ik Balogi Imre tagja szélén Inám felé sok nép jelenlétében.” (32.p.) Az említett keresztek helyén ma is áll egy feszület. A régi temető...Read More
Az egylépcsős, szürke gránitkőből emelt feszület díszes oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére állíttatta Bartal Pál 1922. évben”. Eredetileg feltételezhetően nem ez a szöveg állt az oszlopon, hisz felfedezhetők rajta egy régebbi írás nyomai is, Sajnos ez már nem olvasható – talán „és a világháborúban elesett hősök emlékére” – D. E. megjegyzése. A díszes oszlopfőn...Read More
A viski templomról több forrásmunkában találunk adatokat. Fábián János egyháztörténész például így írt róla: „A viski templomot a jámbor hívek építtették, mikor, annak sehol semmi nyoma. Az 1779-iki egyházi látogatás csak megújítását említi, ami 1700-ban történt, a mint a szentegyház akkori felirata is bizonyítja. /…/ E szentegyház azonban már a fenérintett egyházi látogatáskor dűlőfélben volt,...Read More
A betonalapzatra helyezett oszlop fekete márvány tábláján az „Isten dicsőségére/ ezt a keresztet állítatta/A.M./1968/Dicsértessék az Úr/Jézus Krisztus” felirat olvasható. A műkőből készült, felfelé keskenyülő oszlopfőn áll az egyenes szárvégű, INRI feliratos kereszt. Rajta ágyéktakaróval ellátott ezüstözött vaskorpusz függ. Krisztus töviskoszorús feje jobb felé fordított, lábszárai, illetve lábfejei egymás mellett, kezei a testhez közel, függőlegesen vannak...Read More
1880-ban alakult meg Léván a lévai kisdedóvó és leányiskola, a zárdaiskola, melyben a Páli Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek végezték oktatató nevelő munkájukat egészen 1945-ig. 1946-ban a piaristák volt kolostorába a Tesitel rend költözött, akik rövid idő alatt a hívek segítségével felújították a Szent József templomot. De nem működhettek sokáig Léván, mert 1950. április...Read More
