A dunaszerdahelyi katolikus gyerekek 1932-re a tanévet már a közadakozásból felépített új katolikus iskolában kezdték meg a Temetősoron. A templom mellett álló többszáz éves iskolában ezzel egyidőben egészségügyi okok miatt beszüntették az oktatást. „Az új iskola szükségessége év-év után kitűnik – írták 1935-ben. – A nagyterem át lett alakítva két tanteremmé, így most 8 tanteremben...Read More
Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt...Read More
A falu központjában található kereszt, betonból. A Krisztus korpusz barnára van festve, kezei közel függőleges tartásban, lábai szorosan egymás mellett. Tekintete felfelé néz. Feje felett INRI felirat látható. A talapzaton felirat, alatta kereszt, létra látható. Zöld kerítéssel övezett emlék. Az egykori templom helyére állították.Read More
Szent-Ivány-kastély. Minden bizonnyal Gömör megye legidősebb településeinek egyike. Neve török eredetű. Vára egyes vélemények szerint már a honfoglalás korában létezett. A középkorban és a korai újkorban az ország legjelentősebb nemesi családai rendelkeztek itt birtokkal: Máiássy, Perényi, Szapolyay, Wesselényi, Csáky. A falu legjelentősebb épületének számító, téglalap alaprajzú, egy emeletes, manzárd tetős, zsindellyel fedett kastély egy korábbi...Read More
Párkányban az 1994-ben felavatott a két világháború áldozatainak állított köztéri emlékmű (fekete gránittal borított, nagyméretű kaput formázó) őrzi a helyi zsidó áldozatok emlékét is. Read More
A főutca mentén a Ján Amos Komensky utca és az SNP utca sarkán áll a II. világháborúban elesett nagysallói, kissallói és hölvényi lakosok emlékműve. Az emlékmű egy lebombázott ház helyére került. A fekete gránit emlékmű három obeliszkből áll. A középső részt már korábban, 2006. augusztus 20-án leleplezték, a község első írásos említésének 850. évfordulója alkalmával, és...Read More
A katolikus templom bejáratának belső bal oldali falán az 1. világháború, a jobb oldalán az 1. és 2. világháború márványtábláin a háborúkban elesett garamkövesdi hősök neveit vésték fel: 34 nevet az első- és 14 nevet a 2. világháborúból.Read More
A csalári temető bejáratától néhány lépésnyire álló emlékmű. A három osztatú fehér kő építmény közepén fekete márvány kereszt látható, bal oldalon az I. világháború, jobbról a II. világháború csalári hőseinek névsora látható. A két tábla felett fémből készült virágábrázolás. Körülötte láncos-oszlopos kerítés.Read More
A tallósi kastélyban 1763-ban nyílt meg az első magyar állami árvaház. A „királyi árvaház“ alapítólevelét Mária Terézia adta ki 1763. júl. 18-án Bécsben, miután Esterházy Ferenc főkancellár a Tallóson levő kastélyát a hozzátartozó épületekkel örökös alapítványként felajánlotta erre a célra. A kancellár ezenkívül még 10.000 forint tőkét is letett az árvaház céljára. Nemsokkal később a Feketevíz...Read More
Az első világháború áldozatainak emlékművét a két világháború közötti időszakban állították. Az 1928-ban felavatott nemesócsai emlékmű Berecz Gyula alkotása. A háborús emlékmű talapzatán egy fekvő oroszlán, mint a bátorság és az erő szimbóluma látható.Read More
Az első világháború áldozatainak emlékművét egy volt Mária-képoszlopon helyezték el. A Szűz Mária képoszlopot az 1831-es kolerajárvány idejében, hálaadásként emeltette a község katolikussága, Borcsányi Imre plébánossága alatt, 1833-ban.Read More
Az új temető központi kőkeresztjét öntvény korpusszal 1934-ben állíttatta a Bottka család. A kereszt Komáromi Viktor komáromi kőfaragó munkája. A kereszt talapzatának oldalára az I. világháború 38 áldozatának nevét vésték. A község a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően felújíttatta. tőbb szöveg kellene: lehetne meríteni a kereszt feliratából is.Read More
A katolikus templom udvarában található az első világháború katolikus áldozatainak emlékműve. Az obeliszk formájú emlékmű tetején angyal található, 1931-ben készítette az érsekújvári Feller kőfaragó.Read More
Az emlékmű szépen rendezett környezetben, a község Főterén áll. A község 1931-ben a háborúban elesett, 131 peredi áldozat emlékére építtette. Az emlékmű Mack Lajos pozsonyi szobrász alkotása.Read More
A madari ref. egyház azon hősi halottainak állíttatták 1924-ben, kik az 1914-18 évi világháborúban ezer éves hazánkért, árva nemzetünkért életüket áldozták.Read More
1914. augusztus 1-jén kihirdetett általános mozgósításra a katonaköteles férfiak 32 éves korig bevonultak (Nagyölvedről 68 katona). A háború első nagyölvedi halottja Mácsady Ferenc volt. Az itthon maradt nők és gyermekek megsegítésére és a földek megművelésére a hatóságok 26-30 orosz hadifoglyot küldtek. Az első világháborúban elesett 40 római katolikus és 18 református katona, kiknek porai különböző...Read More
Rimaszombat, egykori gömöri megyeszékhely esetében az 1914-1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszatérés után vált aktuálissá, a szándék az Emlékmű Bizottság megalakításában is megnyilvánult. Az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896-1967), helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára. Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét...Read More
A kamocsai önkormányzat jóvoltából 2004. augusztus 28-án a II. falunapra került kialakításra a községi hivatal udvarán „az emlékezés parkja“, amely a községben született és munkálkodó irodalmároknak hivatott emléket állítani. 2004-ben a kőbálványokra két gránittábla került megörökítendő a „kamocsai Andersen“ Lukács Pál (1803-1873) nevelő és Baranyay József (Géza) (1876-1952) író, könyvtáros emlékét. 2006-ban a IV. falunapra...Read More
A magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emlékét Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette 1778 és 1781 között Melchior Hefele tervei alapján. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulberts, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette A...Read More
