1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Izsap lepülésről hárman: Beke Ferencz tizedes, Kovács János honvéd és Rédly József főhadnagy harcolt a magyar haza védelméért Kossuth Lajos seregében. Emlékükre az Izsapi IQUS Polgári Társaság 2013. március 24-én kopjafát állíttatott az izsapi temetőben.Read More
A Vámbéry téren, a település egyik központi helyén álló, majdhogynem öt méter magas 1848/49-es emlékmű az egykori polgári forradalom és szabadságharc eseményei előtt tiszteleg – évről évre itt rendezik a városi 1848/49-es emlékünnepségeket. Lipcsey György szobrászművész alkotását – amelyen a szabadságharc lángjaival körülölelt talapzat fölötti oszlopon egy összezárt szárnyú, csonka gúla formájú, fekete gránitból készült...Read More
A köztemetőbe belépve jobbra fordulva, a temető fala mellett található az öntöttvas kerítéssel védett sírkert, ahol egy óriási sziklát helyeztek az elesett honvédek sírjára. A pajzsszerű, öntöttvas táblát a kőtömb alsó részére erősítették. Az 1849-es Téli Hadjárat több csatája zajlott le a történelmi Szepesség területén, amelyek emlékére az utókor több emlékművet emelt. Ezek közül a...Read More
1849. április 20-án, a dicsőséges tavaszi hadjárat során Kőhidgyarmat határában ütközet zajlott a magyar honvédsereg és az osztrák császári csapatok között. A Gáspár András honvéd tábornok vezette, mintegy 10 000 főből álló VII. hadtest itt verte szét és futamította meg Franz Wyss generális 2500 főből álló elit dandárját. A fényes győzelemmel végződött ütközetben fontos szerepet...Read More
1931. május 25-én, a gazdasági válság tetőpontján, a Nemeskosúton szembe kerültek egymással az állampolgárok és a hatalom. A kivonult csendőrök az engedély nélkül tüntető kommunisták közé lőttek, amelynek következtében három magyar tüntető – diószegi cukorgyári munkások – az életüket veszítették. Név szerint Gyevát János, Turzó István és Zsabka Sándor.Read More
Az emlékművet 1997-ben állíttatta a falu önkormányzata. Az emlékmű mellett, a katolikus templom első, külső falán található a kitelepítettek emléktáblája.Read More
A római katolikus temetőben található emlékművet az 1849. június 20-i csatában elesett hősök tiszteletére állította fel az alsó csallóközi járás közönsége. A honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából újabb felirattal gazdagodott. Read More
Az emléktáblát az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékére állította a Csemadok Komáromi Területi Választmánya, 2009-ben. „Komárom 1994“ Történelmi léptékű eseményre került sor 1994. január 8-án a magyar szellemiség fellegvárában, Révkomáromban. Itt gyűltek össze a magyar nemzeti közösség által lakott községek – falvak és városok – polgármesterei, az önkormányzatok képviselői, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők...Read More
„Tornallyay kisasszonynak / titkot őrző ajakát /, vad tatár gyilkos kardoddal / örökre elnémítád” – ez a ma már csak nehezen olvasható felirat a tornaljai gyermekotthon, a néhai Tornallyay-kastély kertjének eldugott zugában áll, s egy 774 évvel ezelőtti eseménynek, egy önfeláldozó lány helytállásának állít emléket. Az ajakatlan kisasszony A helyiek közül jó néhányan ismerik azt...Read More
A 19. században épült klasszicista stílusban. 1608-tól szervezett református egyház volt a községben. Mivel templomukat a Bebekek elkobozták 1672-ben (Herkó páter), misére ezért Zsarnóra és 1760-tól Szádelőbe jártak. 1850-es években iskola házat építettek, mely 1948-ig működött. 1896-ban a hívek adományai alapján két év alatt építették fel a jelenlegi református templomot. Utoljára 1996-ban renoválták.Read More
A bakai hívek Varju András helybéli plébános idején, 1830-ban Al-Baka végén az út mentén közös erővel felállítottak egy keresztet. Ez azonban három évtized elteltével 1863-ban leroskadt, így Farkass Mihály bakai plébános évei alatt Beleházi Bartal Pál úr támogatásával lecserélték a helyi keresztény közösség örömére. A XX. század első évétől azonban újra időszerűvé vált a kereszt...Read More
Alsópél klasszicista kastélya a 19. század közepén létesült. A kastélyt gróf Hunyady Ferenc építtette, egyesek szerint annak udvar felőli részét még a Bercsényi család emeltette a 17. század végén. A jobb napokat is látott épületben ma szórakozóhely és raktár található.Read More
A katolikus nők legelterjedtebb egyesülete a Rózsafűzér Társulat volt, amelynek célja a Szűzanya tisztelete és a rózsafűzér rendszeres és buzgó imádkozása. A mozgalommá váló társulást a domonkosok vezették. Kedveltségét mutatja, hogy egyszerű parasztasszonyok akár munkavégzés közben is a kötényük zsebében lévő rózsafűzért morzsolgatva imádkoztak. A társulat helyi egyesületei a plébániákhoz kötődtek.Read More
A harangok nem ismernek határokat” című projekt (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) keretén belül a terényi ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön és Apátújfalu Önkormányzata együttműködéséből jött létre a modern faluközpont. A patak vízügyi szabályozásával, duzzasztó építésével hoztak létre egy szigetet, melyre az önkormányzat épületétől vezet egy emelkedő sétány. A...Read More
Siket József (1904) egykori adatközlőm a község temetőjével, temetőivel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: “A temetőt majdnem a legmagasabb hegy alá tették, mer szeginység vót, szeginy vót a falu, köllött lent a hely másra. Rás-hegynek, Nemesódalnak, Temetőoldalnak is mondták azt a részt. A halottnak kelet felé kellett néznyi, nem a falu felé. Egyik részen katolikusok,...Read More
Apátújfalu vallásos élete az 1920-as évek közepén, a templomépítés után még nagyobb lendületet vett. Mint Pintér Zoltán, a falu egykori papja írta: “A két szegény település, Apáti és Újfalu lakói zömmel katolikusok voltak hajdan is, ám templom egyik helyen sem állt. A hívek így még Trianon után is Leszenyére jártak istentiszteletekre.” 2007-ig Lukanénye filiája volt,...Read More
Siket József adatközlő (1904). “… Egymás mellé is temetkeztek a családtagok. Ez nem a felső részbe’, hanem mán’ az alsóba ment így. Most mán a harmadik részt is megkezdték.” … A sírjelek legtöbbje kő (homokkő, műkő, fekete vagy fehér márvány, gránit), s akad néhány vaskorpuszos fakereszt is. Vannak magányos vagy dupla sírjelek, amelyek különböző alakzatúak...Read More
Az Éberhardi Szent György vértanú-templom kertjében 11 sír található, különféle sírkövekkel és öntöttvas sírkeresztekkel; az Apponyi nagybirtok hű alkalmazottjai nyugszanak itt: ifj. Kapfinger János főerdész (1849-1912), Neander Alise (1823-1905), Kapfinger Anna (1824-1897), Schaller Thomas (1816-1894), Riedl Schloky Anton őr (1800-1878), Kapfinger Johann fővadász (1813-1878), Laschnitzky Ignác pohárnok (1816-1881), Gergely Mihály kocsis (1815-1881), P. Varsingh Hibárius...Read More
A csehszlovák nemzetállam kiépítésének eszköze, a földreform és kolonizáció Arad-pusztán 1923-ban történik, Ullmann báró nagybirtokának szétparcellázásával. A Kisújfalui Augsburgi Evangélikus Egyházközséget 1926-27-ben a Romániából és a volt Jugoszláviából áttelepült szlovákok hozták létre Juraj Botík tanító úr vezetésével, aki egyben a gyülekezet kántora is volt, de ha kellett az igehirdetést is vállalta. Havi egy alkalommal tarthattak...Read More
Sulyánszky Euszták az aradi vértanúk gyóntatását követően az imregi ferences kolostorba vonult vissza, ahol egy piciny szobában élte életét és védte a vértanúk által közölt információkat 1875. december 7-én bekövetkezett haláláig.Read More
A régi Komáromnak több mint másfél évszázadig nem létezett az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő köztéri emlékműve – pedig mint a szabadságharc fontos erődítménye, és mint hozzá kötődő későbbi aradi vértanúkat gyászoló város, rászolgált erre. Az 1911-ben alakult, 1945-ben feloszlatott, majd 2000-ben újraindított Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a kétezres évek elején határozta el a...Read More
A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is Fábry János osztályában.Read More
