Az emlékművet 2004-ben állíttatta a község önkormányzata a világháborúkban elhunyt jólészi polgárok emlékére. Az emlékmű csúcsán lévő turulmadarat Blaskó János szobrászművész készítette, amelyet a község ajándékba kapott testvérközségétől, Sződligettől. Az emlékművet a helyiek Turulként emlegetik.
Az 1. világháborúban Tósnyárasd községnek 26 hősi halottja volt. Emléküket 1932-ben, a tósnyárasdi római katolikus templomban egy emléktáblán örökítették meg. Ezt követőleg a hősi halottak emlékére, 1934-ben id. Fehér János és neje Varga Eleonóra egy emlékkeresztett állítatott a falu végén, a régi temetőbe vezető út mentén. 1975 után, amikor a községben létrehozták az új...
Az 1. világháború áldozatainak emlékműve egy kisebb parkban áll a községi hivatallal szemben, gróf Mirbach Emil állíttatta 1942-ben és József főherceg leplezte le. A duplakereszttel végződő deszkalap alakú emlékműbe a háború 27 áldozatának a neve van vésve.
Az emlékmű a csilizradványi temetőben áll. A felirata szerint 1921-ben készítették. Ez azért figyelemre méltó tény, mert régióban a csehszlovák hatóságok csak a harmincas évek végén engedélyezték az emlékművek fellállítását az 1. világháború hősi halottainak.
Az emlékoszlopot az első világháború harcterein szerzett sebesülések és hadifáradalmak következtében Komáromban hősi halált halt és itt nyugvó 950 katona emlékezetének állíttatta a Komáromi Római Katolikus Egyházközség, 1921-ben.
Az 1. világháború idején 125 hősi hallotja volt Nagymegyer városnak. A háború befejezése után a csehszlovák állam nem engedélyezte, hogy a város emlékművet állítson emlékükre. Csak a háború befejezése után húsz évvel, az első csehszlovák állam utolsó évében, teremtődött meg ennek a lehetősége. Dr. Kálmán László zsidó származású orvos vezetésével letrejött bizottság egy kérvényt nyújtott...
A templom falán, a szószéktől balra helyezték el az 1. világháború áldozatainak emléktábláját 1931-ben. A templom külső falában a bejárattól balra található a 2. világháborúban elesett református hősök emlékműve.
A református temetőben áll az I. világháborúban elesettek emlékműve (a hősök szobra), amelyet 1929-ben a nagykeszi énekkar emeltetett saját pénzéből és adományokból. Az emlékmű az ismert komáromi kőfaragó, Komáromi Viktor műve, a kovácsmunkákat (turul, koszorú, dekoráció, kovácsoltvas kerítés) komáromi műkovács, Török Antal végezte. A talapzaton 35 áldozat neve olvasható.
Az első világháborúban elesett 81 katonának a helyi temetőkertben 1928-ban állíttatott emlékművet a falu lakossága. 1975-ben került mellé az újabb emlékmű – a 2. világháború harcterein elesettek emlékére.
A község temetőjében, a ravatalozó falán találjuk az I. világháborúban elesettek névsorát: Bartalos Ferenc, Bognár József, Borka István, Csóka Burdi, Csölle Ignác, Csölle István, Csölle János, Csölle József, Dömény Imre, Dömény János, Gaál József, Gaál Lajos, Kamocsai István, Károlyi Mihály, Kiss Gyula, Kiss János, Kliner István, Knazsik György, Szomolai Ferenc, Szomolai Imre, Krascsenics Alajos, Krascsenics...
A temető közepén kovácsoltvas kerítés veszi körül a sírt, amelyben az Udvarnoky család tagjai nyugszanak, és amelynek kőkeresztje egyben a temető központi keresztjeként is szolgál. Az Udvarnoky Annára vonatkozó felirat: „KIS – JÓKAI UDVARNOKY LAJOSNÉ SZÜLETETT HERDER ANNA ELHUNYT 1864. ÉV KARÁCSONY HAVA 24. NAPJÁN ÉLETÉNEK 75. ÉVÉBEN ” „Augusztus 9-én nő felett bíráskodott a...
A templomkeertben, a templom hátsó falán, az 1848-49-es dicső szabadságharc és forradalom emlékére a helyi önkormányzat és a Csemadok szervezet készíttetett emléktáblát, ahol évente megemlékeznek az eseményről.
Az 1848-49-es Szabadságharc Füleki résztvevőinek emlékművét 2008. október 6-án adták át ünnepélyes keretek között. Az emlékművet, melyet a Koháry Polgári Társulás állított, Csáky Pál, az MKP országos elnöke leplezte le. Az ünnepség alatt a Felvidéki Lovas Bandérium állt díszőrséget. A fülekiek saját honvédeiken kívül emlékeztek a szabadságharc pozsonyi mártírjaira és az aradi vértanúkra is. Ünnepi...
Barna Antal és Lux Matild sírhelye mellett 1999-ben kopjafát állítottak, ahol minden év március 15-én koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartanak az 1848/49-es szabadságharc tiszteletére.
Az 1848-as forradalom emlékkopjafáját (Kúr Sándor hősi halált halt tanyi honvéd emlékére) 2005. március 13-án állította a helyi Csemadok-alapszervezet, Zsapka Károly alkotása.
Az emlékmű a komáromi temető középső bejáratának közelében található. A szabadságharc idején a Komáromért vívott harcokban hősi halált halt honvédek közös sírját a helyi katolikus temetőben sokáig csak egyszerű halom jelezte, melynél halottak napján tartottak megemlékezést egykori bajtársaik. A honvédegylet tagjai 1886. december 12-én tartott közgyűlésükön határozták el, hogy emlékművet emelnek a hant fölé. Az emlékmű ünnepélyes...
Az emlékoszlopot 2002-ben állíttatta a község az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 3 tardoskeddi vértanújának, Bugyik Józsefnek, Tóth Józsefnek és Drexler Ferencnek tiszteletére, akiket 1849. július 23-án végeztek ki a pozsonyi Szamár hegyen. Az emlékművet a tardoskeddi Ivanics Ervin készítette.
