A szobor síremlék eredetileg a református temetőben állt. Sonkoly Barnabás testvére készíttette, akit Putnokra telepítettek. A sírhely új tulajdonosa a szeméttelepre dobta ki a szobrot, amelyet Kiss György vitetett a „kinti” temetőbe, a jelenlegi helyére.Read More
Az apátújfalusi önkormányzat néhány éve megvásárolta a Fizel család hajdani, vályogból épült zsellérházát. Az ideiglenesen rendbe hozott épület felirata falumúzeumot jelöl, ám egyelőre és elsősorban a község tárgyi néprajzi anyagának gyűjteménye tekinthető meg. A két helyiségből álló épület talaja döngölt, mennyezete gerendás. A szobákban helyet kapott a szövés-fonás gazdag kelléktára. Van itt rokka, kendertörő és...Read More
Apátújfalu templomkertjében áll a néhány évtizede emelt Lourdes-i barlang… A Lourdes-i barlang terméskőből készült, félköríves, rácsozott vasajtóval. Benne a Szűzanya és Bernadett szobra a szokásos ábrázolással.Read More
A Tribecs hegység oldalán állnak Appony várának romjai, melyet a 13. században Csák Péter kezdett el építtetni. Huszita csapatok 1430-ban elfoglalták. A 16-17. században többször felújították a török védelmi vonal részeként. Az Apponyiak között zajló tulajdonosi viták miatt a várat elhagyták, és 1645-től a vár alatti kastélyba költöztek a tulajdonosok. A legenda szerint Appony várura...Read More
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert 1846. május 29-én született Bécsben. Aulikus – királyhű, a Habsburg dinasztiát támogató – arisztokrata családból származott. Édesapja Apponyi György gróf, édesanyja Sztáray Júlia grófnő volt. Középiskolai tanulmányait a jezsuita rend kalksburgi intézetében végezte, majd bécsi és pesti egyetemen tanult állam- és jogtudományt. 1868 és 1870 között tanulmányutat tett Nyugat-Európában. Apponyi Albert...Read More
A mindig komolyan és kifogástalanul viselkedő Apponyi nagyon diszkréten intézte nőügyeit. Tapintatos eljárásából eredően keveset tudunk szerelmi ügyeiről és ezek gyümölcseiről. Apponyi az 1890-es évek közepén megismerkedett Dietrichstein-Mensdorff-Pouilly Klotild grófnővel (1867-1942). A hölgy a Bécsben élő birodalmi arisztokráciához tartozott, de távoli rokonaként tartotta számon Viktória angol királynőt is. A királynő édesanyjának nővére volt Klotild grófnő...Read More
1. Gróf nagyapponyi Apponyi György, az apponyi Apponyi család tagja, jogász és politikus, 1808. december 29-én született Pozsonyban. Apponyi György 1899. február 28-án hunyt el Eberhardban (Pozsony vármegye). Édesapja, gróf nagyapponyi Apponyi György, édesanyja pedig zichi és vasonkőei Zichy Anna grófnő. Feleségét, nagymihályi Sztáray Júlia (1820–1871) grófnőt 1840. április 23-án vette nőül Pozsonyban, akitől két...Read More
Apponyi Albert édesanyja, nagymihályi és sztárai Sztáray Júlia grófnő (1820-1871) alakja a múlt homályába burkolódzott. Személyiségének megrajzolását a források teljes hiánya lehetetlenné teszi. Jóformán csak annyit tudunk róla, amennyire fia a memoárjában az utókor számára szűkszavú módon bemutatta. Ez alapján egy eszményi anya képe bontakozik ki, aki mindent megtett azért, hogy gyermekei és férje számára...Read More
Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a Habsburgok oldalára állt Apponyi Albert nagybátyja, a huszárezredes Apponyi Károly (1805-1890) és fegyverrel harcolt saját nemzete ellen Windischgrätz herceg, majd Haynau táborszernagy seregében. A Győr városát megszálló császári csapatokat vezényelte. A szabadságharc leverése után elő is léptették tábornokká, amiről az Apponyi Emlékkönyv nagyvonalúan hallgatott, csupán annyit említve, hogy...Read More
Nagymegyer város nevét a honfoglaló magyar törzs, Megyerről kapta amelynek vezére Árpád fejedelem volt. Ennek emlékére állíttatta a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és a Nagymegyeri Városi Önkormányzat, a település első írásbeli említésének 740. évfordulója alkalmából. A szobor ünnepélyes leleleplezésére 2008. október 25-én került sor, a Kárpát-medencei Megyer települések találkozója alkalmából. A fából faragott szobrot Nagy Géza...Read More
Szent Erzsébet-szobrot és parkot avattak Ipolybalogon. 2007. november 18-án, Szent Erzsébet évében (születésének 800. évfordulója tiszteletére) Ipolybalogon Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékpark megszentelésére és Szent Erzsébet szobrának alapkőletételére került sor. Az idén jött el az ideje annak, miután az emlékpark területe új köntöst kapott, hogy felavassák az új szobrot is. Szent Erzsébet napján, november 19-én került...Read More
Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobrát a pozsonyi vár udvarán tekinthetjük meg. Szent Erzsébet bal kezében rózsákat tartva, jobb kezével kenyeret ad át egy fekvő koldusnak. A szobrot kiegészítették egy bronz információs táblával, mely az angol és német nyelvű szöveg mellett (Pozsonyra nem jellemző módon), magyarul is tájékoztat a szent életéről. Norbert Sadei olasz szobrászművész...Read More
Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János).Read More
A Grössling utcai gimnázium, a plébánia, és nem utolsósorban a Szent Erzsébetnek szentelt Kék templom a szecesszióból indult magyar nemzeti stílus megalkotására tett kísérlet legszebb példái közé sorolhatóak. Az eredeti tervek szerint csak egy kisebb kápolnát építettek volna a gimnázium szomszédságába, azonban Szapáry Mária Gabriella törekvésének eredményeképp egy nagyobb templomot emeltek. Az épületek kivitelezésére Apponyi...Read More
A templom Pozsony-Óvárosban áll. A rendszerváltozás után a Szent Erzsébet Nővérek visszakapták a templomot és a mellette levő kolostort és kórházat, a rendtagok jelenleg főképp rákos betegek ápolásával foglalkoznak. A templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet. A templomot a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte....Read More
Árpádházi Szent Erzsébet tisztelete Pozsonyban egyaránt megnyilvánul a neki szentelt templomokban, a róla elnevezett egyetemben és az őt ábrázoló szobrokban. Rigele Alajos Szent Erzsébet szobra az egykori Prépostlak (jelenleg papi szeminárium) udvarán áll. Erzsébetet két hozzá forduló gyermekkel látjuk, közülük az egyiket köpenyével óvón betakarja. A bal karjával tartott kosár a kenyércsodára utal. Szent Erzsébet...Read More
A ferences templom előtt álló kereszt eredetileg a közeli Szent András temetőben állt. A talapzaton lévő, 1808-ra (1888-ra ?) datált felirat arra az áthelyezésre utal, amikor a keresztet (a temetőn belül) a sírhelyről a temetőkápolna fala mellé helyezték át. Bizonyára a német nyelvű felirat is 1808-ból való. Itt az elhunyt neve „Joh. Jos. Az”-ként szerepel....Read More
Királyi várként épült a XIII. században, várispánság központja 1267 után. A lengyelek felőli országhatárt védte. Árpádházi királyaink a várat állandóan erősítgették. Zsigmond király mégis a lengyel származású Stibor vajdának zálogosítja el a XV. század elején. A XV. század közepén Komorowsky Péter·, a cseh Jiskrával rokonszenvező lengyel lovag kaparintja meg Árva várát, és innen rettegtette 25...Read More
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...Read More
Az egy emeletes, szimmetriára törekvő, barokk alkotás a telek északi szélén, utcafronton áll, az utca ívét követő, többször tört tengelyű alaprajzzal. Az épület egyik legszebb része a gazdagon díszített, későbarokk stílusú Szent Kereszt-kápolna. Vörös és fehér márványból készült oltárán nagy méretű festmény ábrázolja Krisztus keresztre feszítését. Ortvay Tivadar szerint a Kórház „utca alsó végén van...Read More
A kastély észak-déli hossztengelyű, téglalap alaprajzú épület, két nyugati sarkán egy-egy kerek toronnyal. Klasszikus későreneszánsz épület, amelyet a Ghyczy-család építtetett a korábbi assakürti vár helyén a 17. században. A Ghyczyek sarjai még évszázadokig éltek Assakürtön, a kastély utolsó lakója 1922-ben hunyt el, és vele kihalt a család is. A második világháború után volt az épületben...Read More
Az Evangelikus egyház és iskola című hetilap 1886. február 6. számában olvashatjuk az elhunyt nevét: “A százados örömünnep Szepes-Bélán január-hó 24-én legnagyobb részvét mellett tartatott meg. … Az áhítat emelésére közreműködött egy vegyes, urak és leányokból álló énekkar, mely Asszonyi Adolf tanító vezetése alatt két négyhangú éneket „Ein’ feste Burg ist unser Gott” és „Stern...Read More
2005 május 21-én avatták fel Attila hun király első felvidéki köztéri szobrát. Az avató ünnepélyen Gáspár Tibor tanár, Kun Ferencz Rákóczi szövetség alelnöke, Nick Ferenc a Falvak kultúrájának elnöke mondtak beszédet. Nick Ferenc Csicsói Nagy Gézának, a kultúra lovagjának átadta a társaság (2015. VIII. 20-ig) első arany pecsétgyűrűjét. Történelmi beszédet Csáky Pál miniszterelnök helyettes tartott,...Read More
2014. szeptember 27-én a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományaiért és kultúrájáért k.h.t magánterületen avatta fel Széchenyi István szobrát az Attila parkban. Az alkotás Ornik Srečko szlovén fafaragó alkotása. Ünnepi beszédet Duray Miklós mondott, a szobrot id. Batta György és Fehér István (a szlovák állampolgárságától megfosztott) avatták fel. Gróf Széchenyi István (1791–1860) Csicsó kegyurának, a megyeri...Read More
2015 decemberében a Téli Napfordulós Ünnepség keretében Pap Gábor művészettörténész és Pucskó Zsolt avatták fel. A három méter magas tölgyfából készült szobor Erdélyből érkezett a településre.Read More
