A buzgóbb és tehetősebb hívek saját telkükön, földjükön is állítottak keresztet. Csodálatos öntöttvas kereszt látható az Alaska-kertben, melyet valamikor (feltételezhetően a két világháború közti időben) Hegedűs Zsigmond állíttatott, ugyanis eredetileg övé volt a telek. A keresztszárat egy angyal tartja. Az alsó keresztszár tulajdonképpen egy virágmotívumból készült alkotás. Mesteri munka a kereszt felső része is, melyen...Read More
A 20. században épült kúria fehér színű, bejárata ötszög alakú, tetején pedig szépen megmunkált fém villámhárítók. Jelenleg kultúrháznak használják.Read More
Alleker Lajos (Nagykanizsa, 1851. október 30. / november 17. – Nyitra, 1895. január 5.) tanár, író, botanikus. 1869-ben lépett be a piarista rendbe, 1874-ben ünnepi fogadalmat tett. 1878-ban szentelték pappá. Tatán, Selmecbányán, Nagykárolyban, Magyaróvárt és 1884-1895 között Nyitrán tanított. Idejekorán, életének 44. évében érte a halál. A nyitrai régi városi temetőbe, a piaristák közös sírboltjába,...Read More
Az Alsóborsai Csorba család sírkertjében idősb Csorba István (1782-1831) és neje Galambos Julianna; Csorba Farkas (1811-1890) Somorján és Nagykeszin szolgáló református lelkész; Csorba József (1830-1910) 1848-as honvéd tizedes, majd magyar királyi honvéd százados és felesége Csorba Ida nyugszanak. Csorba József elhunytáról a Vasárnapi Újság is tudósított. A falu közössége, az MKP alapszervezetének szervezésében több éve az...Read More
A sírkertben Nagy Antal (1845 – 1922) nemesócsai birtokos, megyebizottsági tag és fia Alsócsicsói Nagy Nándor (1881 – 1953), valamint öt testvére (Nagy Vilmos, Vilmos, Antal, Sarolta, Vilma nyugszanak. A Komárom vármegyei család, 1650-ben kapott címeres nemeslevelet, amely 1716. szeptember 15-én megerősíttetett. A nemességet Komáromban hirdették ki és 1872-ben ismét igazolták. A család Alsó-Csicsón ezen...Read More
A Garam jobb partján fekvő falu a XX. sz. utolsó évtizedéig a Felsőszecsei filiával alkotott egységet. A kezdeti villongásokat az 1688. évi határozat rendezte, mely szerint ünnep első napján „in secula seculorum” az első istentisztelete Felsőszecsét (akkor Kis-Szecsét) illesse meg. Az ellenreformáció idejében 1733-1793 között a Nagyodi Gyülekezet is ide tartozott filiaként. Lelkészeinek nyilvántartása 1655-től...Read More
2017. szeptember 15. és 17. között emlékeztek meg a falu első írásos említésének 800. és Alsószeli magyarjai kitelepítésének 70. évfordulójáról. Ez alkalomból avatták fel a kultúrház előtt azt az emlékművet, melynek egyik oldalán a falu eddigi történelmi nevei láthatók, a másikon pedig azon települések nevei vannak feltüntetve, ahová Alsószeliből telepítettek ki családokat.Read More
Az egyházközség temploma 1874-1878 között épült Szeszler Mór galgóci építész tervei alapján neoklasszikus stílusban, romantikus jegyekkel. Felszentelésére 1878. október 27-én került sor. Homlokzata kelet felé néz. Tizenöt méter magas tornyában két harang lakik. A belső tágas teret egyszerűség, és a gondosan megválasztott fekvés miatt világosság jellemzik. Az oltár és a felette található szószék fából készült....Read More
Az alvégen található, Kéménd felé vezető út mellett (buszmegállónál). Nyitrai Balázs és Retkes Klára által állíttatott fából, 1951-ben a leszármazottak felújíttatták, 1960-ban ismét felújították, de már betonból az eredeti korpusszal. Keresztjáró napokon megállóhely volt, és itt is imádkoztak.Read More
Ambruskó Lajos Vámosújfalun született 1879. aug. 18-án. Iskoláit és a theológiát Budapesten, illetve Esztergomban végezte. A csehek a megszállás alatt többször eljárást indítottak ellene hazafias magatartása miatt. 1909 és 1952. december 31-e között volt a falu plébánosa, vagyis 43 évig. A legjelentősebb plébánosok közé tartozott. 1942-től érseki tanácsos. 1953. január 3-án hunyt el Nádszegen. Sírját...Read More
Andódi András 1921. december 11-én született Vághosszúfalun. Tanulmányai elvégzése után 1946-ban szentelték pappá. Egy évig Pobedénben volt káplán majd két évet Sopornyán töltött. 1949 és 1959 között Pozsonypüspökin szolgált. 1959-ben a pozsonyi Szent Márton székesegyházban tevékenykedett. Rövid ideig a Gútai, ezt követően (1959-1990) a Pozsonyligetfalui plébánia adminisztrátora volt. 1990-től Vághosszúfalun élt. Élete utolsó szakaszát a...Read More
A falu szélén, a varroda épülete mellett található betonkereszt. A korpusz felett INRI felirat, Krisztus feje jobbra lehajlik, lábai szorosan zártak. Talapzatán felirat, illetve Szűz Mária portréja, valamint kereszt és két angyalfej látható.Read More
Nagy Pakai Andrássy Aurél, Pozsony szabad királyi város nyugalmazott főjegyzőjének és feleségének, Andássy Aurélné szül. Ludwig Karolának a sírja.Read More
A családból a falu bírójának tisztségét Andrássy Péter, Andrássy Titus töltötték be. A község gazdái Andrássy Titus vezetésével az 1891-es nagy tűzvész után megalakították a községi önkéntes tűzoltók egyesületét. Az 1920-as évek elején a falu egyik nagybirtokosa Sidó Titus, Varga Lőrinc mellett Andrássy Titus volt. A család egy tagja, dr. Andrássy Tivadar Imre, gimnáziumi tanárként működött.Read More
Franziska Seraphica Hablawetz (Bécs, 1838. október 4. – München, 1902. október 26.) bécsi polgárleány, gróf Andrássy Dénes felesége, művészetpártoló. 1838. október 4-én Bécsben Franz Hablawetz és Barbara Dossler polgárpár leányaként született. Pisában 1866. április 6-án gróf Andrássy Dénes, gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő idősebbik fia, szülei tiltakozása ellenére feleségül vette. A rangon alul...Read More
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky...Read More
2014. február 16-án avatták fel Antall Józsefnek, Magyarország néhai miniszterelnökének bronzból és mészkőből készült szobrát. Az Antall József Alapítvány a néhai miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezést, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek. A romániai Székelyhídon 2013. december 22-én avatták fel Antall József erdélyi szobrát, a...Read More
A falu északi részén, a Csáb felé vezető főút jobb oldalán, az 5. számú ház előtt áll az Antolik- vagy Jánoska-kereszt. „Jánoska Mátyás állíttatta valamikor, mikor itt még szérűk voltak. A kereszt a telek másik oldalán volt, s később behelyezték ide a kiskertbe. Amióta Antolikék megvették a telket, azóta nagyon rendben tartják a keresztet. A...Read More
A síremléket Anton Keusch (Keusch Antal) építésznek, építőmesternek állították. Felül babérkoszorú keretben egy Keusch-ot ábrázoló reliefet látunk. A síremlék alsó részén egy gyászoló nőalak az 1884-1886 között épült pozsonyi Városi Színház tervrajzát tartja. A színházat Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészirodája (Atelier Fellner & Helmer) tervezte, az építéssel Anton Keusch-ot bízták meg. A síremlék jelzett...Read More
