A buzgóbb és tehetősebb hívek saját telkükön, földjükön is állítottak keresztet. Csodálatos öntöttvas kereszt látható az Alaska-kertben, melyet valamikor (feltételezhetően a két világháború közti időben) Hegedűs Zsigmond állíttatott, ugyanis eredetileg övé volt a telek. A keresztszárat egy angyal tartja. Az alsó keresztszár tulajdonképpen egy virágmotívumból készült alkotás. Mesteri munka a kereszt felső része is, melyen...
Alleker Lajos (Nagykanizsa, 1851. október 30. / november 17. – Nyitra, 1895. január 5.) tanár, író, botanikus. 1869-ben lépett be a piarista rendbe, 1874-ben ünnepi fogadalmat tett. 1878-ban szentelték pappá. Tatán, Selmecbányán, Nagykárolyban, Magyaróvárt és 1884-1895 között Nyitrán tanított. Idejekorán, életének 44. évében érte a halál. A nyitrai régi városi temetőbe, a piaristák közös sírboltjába,...
Az Alsóborsai Csorba család sírkertjében idősb Csorba István (1782-1831) és neje Galambos Julianna; Csorba Farkas (1811-1890) Somorján és Nagykeszin szolgáló református lelkész; Csorba József (1830-1910) 1848-as honvéd tizedes, majd magyar királyi honvéd százados és felesége Csorba Ida nyugszanak. Csorba József elhunytáról a Vasárnapi Újság is tudósított. A falu közössége, az MKP alapszervezetének szervezésében több éve az...
A sírkertben Nagy Antal (1845 – 1922) nemesócsai birtokos, megyebizottsági tag és fia Alsócsicsói Nagy Nándor (1881 – 1953), valamint öt testvére (Nagy Vilmos, Vilmos, Antal, Sarolta, Vilma nyugszanak. A Komárom vármegyei család, 1650-ben kapott címeres nemeslevelet, amely 1716. szeptember 15-én megerősíttetett. A nemességet Komáromban hirdették ki és 1872-ben ismét igazolták. A család Alsó-Csicsón ezen...
A Garam jobb partján fekvő falu a XX. sz. utolsó évtizedéig a Felsőszecsei filiával alkotott egységet. A kezdeti villongásokat az 1688. évi határozat rendezte, mely szerint ünnep első napján „in secula seculorum” az első istentisztelete Felsőszecsét (akkor Kis-Szecsét) illesse meg. Az ellenreformáció idejében 1733-1793 között a Nagyodi Gyülekezet is ide tartozott filiaként. Lelkészeinek nyilvántartása 1655-től...
2017. szeptember 15. és 17. között emlékeztek meg a falu első írásos említésének 800. és Alsószeli magyarjai kitelepítésének 70. évfordulójáról. Ez alkalomból avatták fel a kultúrház előtt azt az emlékművet, melynek egyik oldalán a falu eddigi történelmi nevei láthatók, a másikon pedig azon települések nevei vannak feltüntetve, ahová Alsószeliből telepítettek ki családokat.
Az egyházközség temploma 1874-1878 között épült Szeszler Mór galgóci építész tervei alapján neoklasszikus stílusban, romantikus jegyekkel. Felszentelésére 1878. október 27-én került sor. Homlokzata kelet felé néz. Tizenöt méter magas tornyában két harang lakik. A belső tágas teret egyszerűség, és a gondosan megválasztott fekvés miatt világosság jellemzik. Az oltár és a felette található szószék fából készült....
Az alvégen található, Kéménd felé vezető út mellett (buszmegállónál). Nyitrai Balázs és Retkes Klára által állíttatott fából, 1951-ben a leszármazottak felújíttatták, 1960-ban ismét felújították, de már betonból az eredeti korpusszal. Keresztjáró napokon megállóhely volt, és itt is imádkoztak.
Ambruskó Lajos Vámosújfalun született 1879. aug. 18-án. Iskoláit és a theológiát Budapesten, illetve Esztergomban végezte. A csehek a megszállás alatt többször eljárást indítottak ellene hazafias magatartása miatt. 1909 és 1952. december 31-e között volt a falu plébánosa, vagyis 43 évig. A legjelentősebb plébánosok közé tartozott. 1942-től érseki tanácsos. 1953. január 3-án hunyt el Nádszegen. Sírját...
Andódi András 1921. december 11-én született Vághosszúfalun. Tanulmányai elvégzése után 1946-ban szentelték pappá. Egy évig Pobedénben volt káplán majd két évet Sopornyán töltött. 1949 és 1959 között Pozsonypüspökin szolgált. 1959-ben a pozsonyi Szent Márton székesegyházban tevékenykedett. Rövid ideig a Gútai, ezt követően (1959-1990) a Pozsonyligetfalui plébánia adminisztrátora volt. 1990-től Vághosszúfalun élt. Élete utolsó szakaszát a...
A falu szélén, a varroda épülete mellett található betonkereszt. A korpusz felett INRI felirat, Krisztus feje jobbra lehajlik, lábai szorosan zártak. Talapzatán felirat, illetve Szűz Mária portréja, valamint kereszt és két angyalfej látható.
A családból a falu bírójának tisztségét Andrássy Péter, Andrássy Titus töltötték be. A község gazdái Andrássy Titus vezetésével az 1891-es nagy tűzvész után megalakították a községi önkéntes tűzoltók egyesületét. Az 1920-as évek elején a falu egyik nagybirtokosa Sidó Titus, Varga Lőrinc mellett Andrássy Titus volt. A család egy tagja, dr. Andrássy Tivadar Imre, gimnáziumi tanárként működött.
Franziska Seraphica Hablawetz (Bécs, 1838. október 4. – München, 1902. október 26.) bécsi polgárleány, gróf Andrássy Dénes felesége, művészetpártoló. 1838. október 4-én Bécsben Franz Hablawetz és Barbara Dossler polgárpár leányaként született. Pisában 1866. április 6-án gróf Andrássy Dénes, gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő idősebbik fia, szülei tiltakozása ellenére feleségül vette. A rangon alul...
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky...
2014. február 16-án avatták fel Antall Józsefnek, Magyarország néhai miniszterelnökének bronzból és mészkőből készült szobrát. Az Antall József Alapítvány a néhai miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezést, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek. A romániai Székelyhídon 2013. december 22-én avatták fel Antall József erdélyi szobrát, a...
A falu északi részén, a Csáb felé vezető főút jobb oldalán, az 5. számú ház előtt áll az Antolik- vagy Jánoska-kereszt. „Jánoska Mátyás állíttatta valamikor, mikor itt még szérűk voltak. A kereszt a telek másik oldalán volt, s később behelyezték ide a kiskertbe. Amióta Antolikék megvették a telket, azóta nagyon rendben tartják a keresztet. A...
A síremléket Anton Keusch (Keusch Antal) építésznek, építőmesternek állították. Felül babérkoszorú keretben egy Keusch-ot ábrázoló reliefet látunk. A síremlék alsó részén egy gyászoló nőalak az 1884-1886 között épült pozsonyi Városi Színház tervrajzát tartja. A színházat Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészirodája (Atelier Fellner & Helmer) tervezte, az építéssel Anton Keusch-ot bízták meg. A síremlék jelzett...
