1466. december 15-én Nagyszombatban, Mátyás király, Nagymegyer és Izsap településeknek mezővárosi kiváltságot adott. Ez biztosította a két település számára az önkormányzati, pallosjog gyakorlását. Ez mellett évi három országos vásárt tarthattak és csak a királynak fizettek adót. A kiváltságlevelet a 16-17. században számos Habsburg uralkodó, illetve az erdélyi fejedelmek is megerősitették. A kíváltságlevél odaítélésének 530. évfordulóján,...Read More
Vásárúton a közösségben való éneklés az 1960-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor alakult meg az első éneklőcsoport. Kezdetben népdalokat énekelve, a későbbiekben tobbszólamú karrá fejlődve vált a környéken ismerté. Mentális szükség támadt egy olyan emlékfa, kopjafa megszentelésére, mely ezt a régi és a faluban folytonos kulturális tevékenységet éltető, élő vagy már megboldogult tagoknak állít emléket....Read More
Dunaszerdahely ezen impozáns épületének telkét az 1900-as évek legelején vásárolta meg „a dunaszerdahelyi sport megteremtőjeként” is ismert Vermes Ferenc földbirtokos, járási szolgabíró. 1905-re a telken földszintes kúriát építtetett, amelyet aztán négy évre rá, 1909-ben megnagyobbítottak, illetve tornyokkal „bővítették” és ékesítették. A 2. világháborúban előbb német, majd orosz csapatok szállásoltak be az épületbe, később, a kommunista...Read More
A község közepén áll az 1. világháborúban elesett falubeli katonák és a 2. világháború áldozatainak emlékműve.Az 1. világháború hőseinek emlékművét, melyre 42 nevet véstek, 1940. június 5-én avatták fel ünnepélyes keretek között az országzászlóval egyetemben. Az avató beszédet Koczor Gyula barsi főispán tartotta, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében Berényi Róbert beszélt. Az emlékmű szembőli jobb oldalán a Magyar...Read More
Az I. és II. világháborúban elhunyt hősök emlékére a falu polgárai, 2002-ben állíttatták az emlékművet az új buszmegálló melletti pihenőparkban.Read More
18. századi kegyhely a koronázó város központjában. A pozsonyi három nemzet ezt a városrészt és templomot egyszerűen csak Blumenthal néven emlegeti. A virágvölgyi plébánia 1770-ben keletkezett az akkori külvárosban. Az első virágvölgyi templom gabonaraktár átalakításából lett, kilenc méter hosszú, 7,5 méter széles, igénytelen épület volt.. A második virágvölgyi templom 1784-ben épült Pozsony város bőkezűségéből. Húsz...Read More
A fő tér nyugati térfalában, nagyjából az Orbán-torony melletti zenélő szökőkúttal „egy magasságban”, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, ma cseréppel fedett polgárház. A palota-szerű kinézettel rendelkező, több építészeti stílus elemeit magán hordozó, romantiklus, ill. neogótikus épületet Vitéz György földbirtokos nemes építtette maga és családja számára 1849-ben, Fischer József építésszel. Korábban helyén három középkori...Read More
Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb – 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt....Read More
Az 1946-ban létesített temetőben ötezernél több katona nyugszik – többségük tömegsírban. Legtöbbjük 1945 januárjában és februárjában, a kőhídgyarmati ütközetben esett el, de ide temették az 1944 telén és 1945 tavaszán az Alsó-Garam menti harcokban elesett katonákat is. A temetőben 5248, a 2. világháborúban elesett katona van eltemetve. 1947-ben hozták létre, területe 0,36 hektár. Mai arculatát...Read More
A Nagymegyeri Szent Miklós templom mellett épült fel 1902-ben. Építettetője a csicsói grófnő Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés volt, aki az iskolát és a templomot meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére készítette. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő apácarendre bízta. A leányiskola, a...Read More
Kockakőből emelt zászlótartó oszlop, melyre 1938-ban a magyar zászlót húzták fel a település lakói. A magyarságunk jelképe, az 1938-as visszacsatolás után a magyarság buzdítására szolgált az országzászló.Read More
Magyarország vármegyéi és városai: A teljes „Borovszky” című monográfiában a következőket olvashatjuk a zsélyi birtok és a kastély történetéről: „Balassa Imre hűtlensége következtében a divényi uradalom a magyar koronára szállott és Lipót király 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta. Az adománylevélben Zsély is bennfoglaltatván, ez alapon a Zichy család visszaváltotta azt a gróf Koháryaktól. A divényi uradalmat...Read More
A temető központi keresztje márványból készült, magas oszlopon áll nagy kőkorpusszal, melyet Kupecsek Leó (1881-1961) magánvállalkozó ajándékozott a temetőnek a múlt század első felében.Read More
A falu határában a legjelentősebb események az 1848–49-es szabadságharc idején játszódtak le a Vág mentén. Görgey Artúr tábornok a Vág irányába vezényelte az I., II., és III. honvéd hadtestet, hogy még az orosz cári intervenció előtt áttörjék a császári-királyi hadsereg védelmi vonalát. A hadművelet 1849. június 6-án kezdődött. A Vág mellett a honvédeknek az ellenséget...Read More
A bronzszobor a megszokott Orbán-ábrázolásoktól eltérően jeleníti meg a szentet. Robusztus alakját látjuk a magas talapzaton, kezében ugyan ott a szőlőfürt, de feje fölött glória van, háta mögött hatalmas kard. Ez talán a szent feltételezhető mártíromságára utal? Köztudott, hogy Szent Orbán általában tájainkon püspöksüveggel és pásztorbottal vagy pápai tiarával és kereszttel jelenítik meg. Attributuma a...Read More
Közgazdász, lelkipásztor, a Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lapjának – szerkesztője, a Kálvincsillag szerkesztőbizottságának felvidéki delegáltja.Read More
A fő tér keleti térfalában, a Szent Erzsébet székesegyház közvetlen közelében álló, reprezentatív, barokk palotát több középkori telek egesítésével kialakult területen építtette Abaúj megye, ill. Orczy Lőrinc főispán 1779-ben, Langer János bécsi építész tervei szerint. Mai formáját a Gerster Béla kassai építész tervezte, 1887-89-es átalakítás nyomán nyerte el. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház...Read More
1465. május 19-én kelt II. Pál pápának azon bullája, melyben engedélyezte Hunyadi Mátyás király (ur. 1458-1490) számára egy magyarországi egyetem megalapítását. Korábban Nagy Lajos király (ur. 1342-1382) 1367-ben, Pécsett, illetve Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán hozott létre felsőoktatási intézményeket, ezek azonban a legjóindulatúbb becslések szerint is 1410 körül befejezték működésüket. Hunyadi Mátyással 1458-ban egy...Read More
A faluban megtaláljuk még a népi építészet szép emlékét, a nyeregtetős, a sátortetős, a kontyfedeles és a deszkaoromzatos házakat az oszlopos tornáccal, a tipikus padlásfeljárókkal. Közülük néhányat jó érzékkel felújítottak. … A házak legtöbbje régen nem két- és háromosztatú volt; építési anyaguk – mint már említettük is – a vályog és a kő. A tetőt...Read More
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy település részére „Tiszta forrás település” címet adományoz. A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát adományozta a csallóközi városnak – az erdélyi Gyergyóditró után...Read More
Agócs Béla (1962-2001) Nádszegen tanított. Pozsonyeperjesen és Vásárúton kórusokat vezetett sikerrel. Pedagógusként szembeszegült a kétnyelvű bizonyítványokat megszüntető mečiari hatalommal, elveszítette állását. Az 1998-as kormányváltás után Bugár Bélával is pereskedett. A küzdelembe belefáradt, 2001-ben önkezével vetett véget életének. A tragikusan elhunyt pedagógust Baracán (Rimaszombati járás), szülőföldjén helyezték örök nyugalomra. A fejfáját Pozsonyeperjes község adományozta 2002-ben, amelyet halálának...Read More
Aha község lakossága túlnyomó részben mindig katolikus volt, bár évszázadokon keresztül csak Verebélyre járhatott istentiszteletre. Az itteni Szent Imre-templom 1749-ben épült barokk stílusban. Kisebb, egyhajós építmény, ívesen záródó szentéllyel, hozzáépített kis sekrestyével, ormos főhomlokzatba épített toronnyal. A templom homlokzatait falsávkeretek tagolják, a koronapárkánnyal elválasztott torony gúlasisakos. 1958-ban az épületet egyszerű kereszthajóval bővítették. Az eddigi templom...Read More
Teljesült Jókai Mária régi álma, 2017. január 12-én megnyílt az Ahai Tájház. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Tóth Tibor Verebély polgármestere és a kezdeményező Jókai Mária vágták át a szalagot, elsősorban nekik köszönhető, hogy a sok éven át gyűjtött és halmozódott néprajzi gyűjtemény méltó helyre került. Az ünnepi hangulat alaphangját a 2015-ben, Aha 750-es évfordulójára alakult...Read More
Aixinger László (Pozsony, 1883. augusztus 8. – Pozsony, 1944. március 22.) jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd a csehszlovák államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-től pártigazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója lett. Jelentős szereplője volt a pozsonyi kulturális életnek. A Bartók Béla Dalegylet...Read More
Ebben a (új/úri) temetőben nyugszik Alár István plébános. Márvány síremlékének keresztjén ezüstözött vaskorpusz függ, a téglalap alakú márványtáblán pedig ezt olvashatjuk: „Itt várja a feltámadás napját Alár István plébános (1911-1974). Arcképe alatt ez a szentírás idézet áll: „Senkinek sincsen nagyobb szeretete annál, aki életét adja barátaiért” (Jn.15./13.) … Alár István plébános a kántor-tanító Borsodi Béla...Read More
