A Fel- és Al-Baka között elhelyezett Szentháromság-szobor (a forrásokban mint „szent Háromság képe” említve) fenntartására a fel- és al-bakai közbirtokosok 1871. április 16-án kelt alapító levélben kötelezték magukat. Ígéretet tettek arra, hogy összeroskadása esetén újra felépítik, ill. jogutódaikkal együtt díszesen és illően megőrzik állagát: „Mi Nemes Fel és al bakai közbirtokosok a két Baka közti...Read More
Szepsi jelenleg esperesi központ és a kassai püspökség alá tartozik. A Szentlélek tiszteletére felszentelt gótikus templom idegenforgalmi nevezetesség.Read More
Uza-Panyit a Primóczi Szentmiklóssy családé volt. A Szentmiklóssyak akkor kerültek itt birtokra, amikor Szentmiklóssy György megyei szolgabíró Uza Máriával kötött házasságot. A család ősei Liptó- és a szomszéd Szepesmegyében nyerték birtokaikat és ott a család egyik ága, a mely a mai Primócz (hajdan Prym) helységet s vidékét bírta s innen előnevét is nyertek. A család...Read More
A Szép Lajos plébános emlékére 1936-ban állított út menti kereszt. 1916-ban Szép Lajos csallóközkürti plébános (1901–1927) hitelszövetkezetet hoz létre a faluban, s mintagazdálkodása miatt 1916-ban megkapja a Ferenc József-rend keresztjét. Az egykori Apponyi-tag földrészeit 1922-ben így sikerült a helyi gazdáknak, Szép Lajos segítségével, megvenniük. A kereszttel e gazdák rótták le kegyeletüket a faluért oly sokat...Read More
A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban. Székhelye Kassa volt. I. Ferdinánd uralkodásának idején (1526 és 1564 között) a közlekedési viszonyok, a törökökkel és az erdélyi fejedelmekkel való háborúskodás miatt Magyarország keleti részeinek a Pozsonyból való pénzügyi igazgatása nehézkes és lassú volt. Az uralkodó e problémák...Read More
Dunaszerdahely egykori egyik elődtelepülésén, Kistejedben, a Kistejedi utca elején található az egyik ház kertjében, kis vasráccsal elkerítve a Szeplőtelen Szűz szobra – sajnos, mára meglehetősen elhanyagolt állapotban.Read More
„Lourdes, 1858. A lourdes-i eseményekben nem csupán egy Mária-kegyhely létrejöttét, nem csupán a bűnbánatra, az imára, a rózsafüzér imádságra való buzdítást kell látnunk. Még csak nem is egy zarándokhelyet, ahol betegek gyógyulhatnak meg. Sokkal fontosabb itt is a lélektani, pedagógiai szándék kifejeződése. A Szent Szűz hívja övéit (egyelőre csak zarándoklatra). A zarándokok pedig magukkal viszik...Read More
“A szklabonyai római katolikus templom nem messzire áll attól a háztól, ahol Mikszáth született. A Borovszky-féle Nógrád megyei monográfia szerint Isten itteni házát 1396-ban építették gótikus stílusban, de a sok javítás “kivetkőztette eredetiségéből”. Reneszánsz formára alakították, majd a 18. században barokkosították. A Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye Schematizmusa szerint a templom 1346-ban épült, s Szent Miklós tiszteletére szentelték....Read More
A Szliacky-féle Mária Szíve-barlang a templom közelében, a Házaskai-temetőbe vezető úttal szemben, a 272. sz. ház előtti kiskertben áll. Képszekrényszerű szakrális építmény, melyet Szliacky András és felesége állíttatott körülbelül negyven évvel ezelőtt. Körbemenetkor régebben itt is megálltak a hívek. A vasból készült téglalap alakú szekrényt egy magas betontalapzaton helyezték el. A szekrény két oldalának és...Read More
Deáki legnevezetesebb helye az ősi, Szűz Mária tiszteletére épített templom, amelyet elsőként II. Paskal pápa 1103. évi oklevele említett, de több később – 1175-ben, 1186-ban és 1211-ben – kelt okmány is utal rá. Az akkori istenháza – építési ideje nem ismert – kezdetben kápolnaként szolgált. A későbbi, román kori, méltóságot sugárzó deáki templom – a...Read More
1913. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Simon Lajos somorjai plébános az újonnan felépült helyi kápolnát. Egészen a huszadik század küszöbéig nem volt Tejfalunak saját egyházi épülete, csupán egy haranglábon függő harangja, ez szólította imára a hívőket, búcsúztatta utolsó útjukon az elhunytakat, jelezte a veszélyt és hirdette az ünnepeket. 1910-ben adódott először alkalom a falu...Read More
A tejfalusi zsidó hitközség a Felső-Csallóköz legrégibb Mózes-vallású gyülekezete. Már az 1700-as években létezett, a rabbinátus központja volt, volt saját iskolája, s anyakönyvet is vezetett. Anyakönyvi kerületéhez 27 település tartozott, melynek hívői a tejfalusi zsinagógát látogatták, s az itteni temetőben hantolták el halottaikat. Tejfalu lakosságának száma 1828-ban 1021 volt, ebből az izraelita vallásúak száma 422,...Read More
A település első írásos említésének emléktáblája A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul, 1259. szeptember 1-jén keletkezett Csepel-szigeten. IV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (mai Magyargurab területén,...Read More
“A templom előtt ugyancsak látható egy vaskorpuszos műkő kereszt az alábbi dedikációval: „Isten dicsőségére / állították a hívek / 1964.” Korábban itt egy félköríves bádogbaldachinnal fedett fakereszt állt, melyről ugyancsak megmaradt egy keresztalapítvány, amely így hangzik: „Idősb György Gábor zsélyi kovácsmester és neje szül. Gyurkovics Erzsébet 1901. szept. 30-án letett alapítványa az általuk emelt templom...Read More
Nagyabonyi Csiba Ernő (1784–1865), neje Tarnóczy Eugénia (1808–1878), Vejük Nagy László (1821–1890) és lányuk, Csiba Ernesztina (1831–1918) sírja a nagyabonyi temetőkertben. A család felmenője, Csiba Imre királyi tanácsos építtette a Szentháromság-templomot. E sírban nyugszik ő is.Read More
Hegyéte egykori településrészén, Töböréte valamikori határában álló fehér kőkereszt található, a megfeszített Megváltóval, alatta pedig a Fájdalmas Anya ábrázolásával. A keresztet 1887-ben Biró Ignác és felesége, Póda Zsófia csináltatta.Read More
Hegyétén (Töböréte településrészen), a főút mentén található a Szűzanyának ajánlott téglalap alapú kis kápolna-képoszlop, vaskereszttel a tetején, amely 1975-ben készült. A benti kis „oltárt”, amelyen a Szeplőtelen Szűz szobra áll, kovácsoltvas kapuk védik.Read More
A töbörétei (hegyétei) köztemetőben a kerítés mellett rendezetten elhelyezve leljük meg a sírkert néhány régebbi sírjelét. A legrégibb sírkereszt az 1800-as évek legelejéről datálódik. Korábban az elődtelepülések (Hegyéte, Beneéte és Töböréte, illetve Balázsfa) különálló temetőkkel rendelkeztek.Read More
A vágai katolikus templom A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik...Read More
A Vágai Országzászló Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és az Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a...Read More
A község nevezetességei közé tartozik a késői gótikus római katolikus templom, melyet 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építettek át.Read More
