A Galamija-parcellával szemben, a Roth-parcellán is áll egy vaskorpuszos szürke műkő kereszt, amelyet Isten dicsőségére özvegy Juhász Istvánné szül. Deák Rozália állíttatott, 1867-ben.Read More
Az első templom a XIII. század első felében készült forró mészhabarcsba fektetett lapos, vörös téglákból. Négyszögletes hajójához kelet felől félköríves szentély kapcsolódott, és hogy a nyugati tornya is megépült az 1300-as évek elejéig, bizonyítja a déli oldala lábánál a késő román kori ajtónyílás. A magas, gótikus arányú, sarkain lépcsőzetes haránttámos harangtorony a XIV. századi átépítés...Read More
A templom 1848 és 1850 között épült, késő klasszicista stílusban. Az építészeti munkálatokat Neshleba jókai építész mester vezette. Rózsafüzér Királynője ünnepe október 7-én van, ekkor van a községi a búcsú. A harangot 1849-ben Lichtenstein Zsófia hercegnő ajándékozta a tárnokiaknak. 1902-ben Németh Antal és felesége Tóth Júlia a templomhoz tornyot építtetett. Egyúttal az épület belső részeit...Read More
Somorja város külterületén fekszik ma Sámot település, mely egykor pozsonyi várjobbágyok lakhelyeként önálló faluként szerepelt az iratokban (1238). Ma pár százas lélekszámú alvó település, melynek határában áll az Árpád-kori Szent Margit-templom. A legkorábbi fennmaradt hivatalos dokumentumok, melyek tanúságot tesznek létezéséről, 1260 körüli évek környékére helyezik e román stílusú templom megszületését. Alátámasztja ezt az 1978-as régészeti...Read More
Dunaszerdahely második legrégibb épületét Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtette unokatestvére, Padányi Biró István számára. A veszprémi püspök megbízásából 1753/54-re épült fel Pókatelkén. 1805-ig a kastély Biró udvarházként ismert. Tőlük Kondé József Benedek szerezte meg a Kondé család számára, aki a 19. század legelején saját ízlésük szerint átalakította (ekkor került fel az épület oromzatára a...Read More
A szlovákiai magyarok 45. Országos Kulturális Ünnepélyén, Gombaszögön, 2003. augusztus 23-24-én avatták fel a Sarló megalakulásának 75. évfordulója tiszteletére faragott kopjafát. A nyitó rendezvényen a résztvevők megemlékeztek a Sarló megalakulásának 75. évfordulójáról.Read More
„Az öreg temető a nagyabonyi országút mentén fekszik. Már annyira tele van sírhalmokkal, hogy már alig lehet benne temetkezni” – írja a sikabonyi krónika 1955-ben. A feledés homályából már csak az egykori vizitációkból, a 18., 19. és 20. századi katonai térképek lapjairól és leírásaiból, illetve a sikabonyi krónikából lép elénk ennek a régi temetőnek az...Read More
A sikabonyi temető bejárata mellett áll az a gránit obeliszk, amely az 1960-ig különálló településrész 2. világháborúban elesett katonáinak állít emléket. A betontalapzaton álló fekete gránitobeliszkre a 2. világháborúban elesett katonák neveit és születési dátumaikat vésték: „A II. vil. háb. elesett / Sikabony község katonái Antal István 1916, Antalics Lajos 1923, Benes József 1917, Balaskó...Read More
Dunaszerdahely Sikabony városrészében, annak temetőjében épült fel a korábbi temetői kápolna helyén a Mindenszentek tiszteletére 2012. november 25-én felszentelt templom. Már 2009-ben megszületett a terv az akkori kápolna felújítására és megnagyobbítására, ám a későbbi munkálatok során kiderült, hogy a sikabonyiak közmunkájával 1953-ra emelt épület állaga nem megfelelő, így azt elbontották, s helyére újat, méltóbbat emeltek....Read More
A Szabó Gyula út és az Erdei utca elágazásánál, a néhai sikabonyi határban néhány négyzetméteres, vaskerítéssel körbekerített területen emeltek a Fájdalmas Szűzanyának szobrot. A kereszt alatt Mária ölében tartja a keresztről levett Krisztust. A szobor talapzatán a 2002-ben odahelyezett fekete márványtáblán a következő feliratot találjuk: „Ó fájdalmas szent Szűz Anyánk Hozzád sóhajt drága hazánk. Forrón...Read More
Sikabony városrész temetőjében, a bejárat és a Mindenszentek-templom között találjuk az egyszerű temetői kőkeresztet kis vaskorpusszal, amelyen fehér márványtáblán, arany betűkkel olvasható felirata.Read More
Sikabony városrész temetőjében, a bejárat és a Mindenszentek-templom között találjuk azt az egyszerű temetői kőkeresztet kis vaskorpusszal, amelyen fehér márványtáblán, arany betűkkel a következő szöveg olvasható: „Isten dicsőségére / és a megholt hívek / lelki üdvére / EMELTETTE / SIKABONY / 1958”Read More
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...Read More
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...Read More
A Csemadok Somorjai Alapszervezetének, elsősorban Presinszky Lajosnak kezdeményzésére 1976-ban adták át a Honismereti Házat, mint a Csallóközi Múzeum filiáléját. A Honismereti Házban mintegy 500 négyzetméternyi kiállítási területen Somorja középkori okleveles emlékeivel, a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal, továbbá a földművelés, a paraszti háztartás, a kendermegmunkálás és feldolgozás legkülönbözőbb eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékekkel ismerkedhet meg...Read More
A szabadidőparkot az egykori Pásztor-tó helyén önerőből, helyi összefogással hozták létre, s nemcsak homokozó, mászókák és más szabadtéri többfunkciós gyermekjátékok kaptak és kapnak itt helyet, hanem egy nagyobb kapacitású, egyszerre több családnak is kikapcsolódási lehetőséget kínáló sütöde és pihenőház is. A jövőben tovább szeretnék folytatni a park építését, tervben van egy tó kialakítása – télen...Read More
Az 1848-49-es emlékmű a város főutcája mentén, a kultúrház előtti terecskén található. A kupola négy oszlopon áll. Az az egyszerű kupolás oszlopkompozíció egyszerűségére jellemző, hogy a kupola alatt csak a dátum felirata szerepel: 1848-49. Március 15-én hagyományosan az emlékhelyen is koszorúzással róják le tiszteletüket a zselíziek. Az emlékmű tervezője és alkotója ifj. Szilágyi László zselízi képzőművész....Read More
1849. április 19-én itt verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik legjelentősebb ütközete zajlott a magyar honvédek és a császári csapatok között Nagysalló mellett, a hölvényi erdőnél. A Klapka György tábornok által vezetett magyar nemzetőrök hősies helytállással, utcai harcokban arattak győzelmet a túlerőben lévő császári...Read More
A magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója jelentős visszhangot váltott ki a régióban. Ennek bizonyitéka, hogy mindkét szomszédos település, Csiliznyárad és Szap is emlékművet állíttatott a jubileumi évforduló alkalmából. Szapon a kopjafa elkészítését az önkormányzat vállalta 2000-ben. Alkotója a csicsói fafaragó Nagy Géza volt.Read More
A római katolikus haranglábat 1914-ben építették. Karcsú, négyszögletes, falazott téglaépítmény fából készült ráépítéssel, ahol a harang függ. Rajta ez a felirat olvasható: FUDIT HENRIKUS EBERHAD PESTINI 182. Sátor pléhtetővel van befejezve. A harangláb a Szent István Parkban látható, amely a szintén ott teret foglaló szoborcsoportról kapta a nevét. A három részből álló szoborcsoport Isván király...Read More
A református templom közvetlen szomszédságában áll. A katolikus vallás kisebb közösségének a 17. századtól kezdve nem volt a faluban temploma, így tagjai kénytelenek voltak a szomszédos falvakba járni istentiszteletre. Csak a 19. században építtetett Ghyczy Rafael egy kisebb templomot klasszicista stílusban. Ezt egy kis folyosó kötötte össze a kastéllyal, ahol a katolikus pap is lakott....Read More
A parkot a barokk kápolna körül Gúta legősibb temetőjének felszámolásával hozták létre a múlt század 80-as éveiben. Ide temetkeztek a gútaiak egészen 1965-ig. A park kialakításakor figyelmet szenteltek annak, hogy az ősök iránti tisztelet és a kegyelet helye maradjon a későbbi nemzedékek számára is. A kőből készült síremlékeket a főbejárat két oldalán sorokban helyezték el....Read More
A falut nem kerülték el sem a háborúk, sem a természeti katasztrófák, sem a kolera. A 19. század felében kolerajárvány pusztított a lakosok körében. Amikor a járvány megszűnt, 1848-ban a község lakosai az akkori bíró Karácsony István és az ülnökök Fekete István, Andrássy József, Andrássy Mihály, Andrássy János, Andrássy Péter vezetésével hálából, közadakozásokból egy kápolnát építettek. A kápolna...Read More
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom 1764-ben épült barokk stílusban. A templom falán látható vörösmészkő emléktábla Vaszary Kolos hercegprímás általi 1898-as átépítésének állít emléket. A templom előtti kis temetőben több, a 19. század elejéről származó halálfejes síremlék található, valamint a Nepomuki Szent János-szobor egykori talpköve is itt kapott helyet. A temetőben található Rigler Gusztáv...Read More
