A Vasárnapi Ujság, 1886. XXXIII. évfolyamának 27. számában Kegyeletes gondoskodás címmel jelent meg a kút története: Esztergom-megyében, Párkány mezővároska r. kath. temetőjében, a község egy buzgó és lelkes tagja, Klement István gyógyszerész, attól a kegyeletes szándéktól vezérelve, hogy a holtak sírjait fedő pázsitot s bokrokat és virágokat száraz időben is lehessen üdítő harmatban részesíteni, saját...Read More
Péntek Barna (1894-1974) rimaszombati úti őr volt, Bátkából került Nemesradnótba. Később ács munkákat vállalt a faluban s szinte minden melléképület tetőzete az ő keze munkáját dicséri. Abban az időben, szinte minden családban tartottak méheket a régi módszer szerint köpűben. Péntek Barna volt az első a faluban, aki kaptárakat és a belevaló kereteket elkészítette előbb a...Read More
A pénteksúri Szentháromság-szobor alá 2014-ben odakerült Szűz Mária szobra, ahogy az az elmúlt évtizedekben volt, s ahogy azt a helyiek szerették volna.Read More
Az emlékmű a temetővel szemben található.1867. augusztus 2- án Ürge Alajos, Pered jegyzője, (maga is volt 48-as honvéd) levelet intézett a Pozsony Megyei Honvédegylethez, s ebben indítványozta egy emlékmű felállítását a peredi csatában elesett honvédek tiszteletére. A Honvédegylet közgyűlése egyetértett az indítvánnyal, és széles körű gyűjtésbe kezdett. A szervezési munkálatokat dr. Beck Antal ügyvéd, volt...Read More
Pozba település egykor a Verebélyi járáshoz tartozott, lakói a magyar nemzet tagjainak vallották magukat és nagyobbrészt református vallásúak voltak. Jelenleg a fajkürti plébánia joghatósága alá tartozik. Borovszky Samu Bars vármegye leírásában azt írja, hogy a Balogh nemzetség ősi családi fészke volt, mely már 1339-ben, Károly Róbert király iratában szerepel. Később a Bencsík és a Barlaghy...Read More
A négy saroktornyos barokk kastélyt Szelepcsényi György hercegprímás építtette, később a cisztercita rendnek adományozta. 1902-ben az állam vásárolta meg, ma gyermekotthon.Read More
A Pozsonyi főpályaudvar egy vasúti átmenő pályaudvar. Az első fogadóépület 1848-ban készült el a Bécs–Pozsony és Břeclav–Pozsony (az 1848-as épület ma a vasúti rendőrség székhelye). 1871-ben a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal megépülésével párhuzamosan új épület készült az eredetitől 300 m-re északra. Ez elé 1987-ben egy nagy, félbevágott nyolcszög alakú, üvegkupolás fogadótermet húztak, amelyet a népnyelv „Üvegháznak” nevez. A...Read More
Az igen kicsi, kápolnaszerű Notre-Dame-templom (Miasszonyunk) az Óvárosban található. Az épületet 1754-ben emelték barokk stílusban. A korábban hozzá tartozó kolostorban – melynek alapkövét 1750. május 13-án tették le – ágostonos kanonokrendi apácák éltek és elemi iskolát is tartottak fönn (ma is általános iskola). A kolostor első lakói Régensburgból érkezett, nőneveléssel és -oktatással foglalkozó lakói 1754....Read More
A Jezsuita-premontrei templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem,...Read More
A pudmerici csata 1705. augusztus 11-én. Herbeville két napi pihenés után, augusztus 10-én indult el Lipótvár mellől karkóci táborából, hogy a Csallóközbe visszatérve, ismét egyesüljön a Schlick lovassági tábornok alatt ott visszahagyott seregrésszel és podgyásszal. Közben a kurucok táborában meglehetősen izgatott volt a hangulat, mert a tisztek és a legénység zúgolódni kezdtek amiatt, hogy tábornokaik...Read More
„A kastély, melyben valaha Pázmány Péter sokat időzött, puritán egyszerüséggel van berendezve. Fődíszét a mögötte elterülő ritka szépségü gesztenyés képezi, a nyitrai püspöknek kedvencz sétáló helye. Innen az út az „Ördögkemencze” nevü barlang fölé vezet, mely az országút közelében fekszik és e gyönyörü, részletekben gazdag vidéknek egyik legszebb pontja. E kastélyban irta a XVII. század...Read More
2003-ban, be kellett zárni a lekenyei kisiskolát, ráadásul óvoda sincs a faluban. Az iskola épületében a nyugdíjasklub működik, az evangélikus templom mögötti egykori óvodában pedig helytörténeti szobát rendeztek be, amelyet egy szövőszék ural, és a régi paraszti élet sok más tárgyi emléke tölti meg a falatnyi helytörténeti házat.Read More
A mai Kossuth-téren volt a régi református temető, melyet az 1711-es pestisjárvány után zártak le végleg. Az akkori városi sáncokon túli dombos területen a református lakosság új temetőt létesített. 1975-ig a Temető utca választotta el a katolikus temetőtől, melynek megszüntetésével alakították ki a városi temetőt. Északi szélét a Pozsonyi út négysávossá szélesítésekor felszámolták, ekkor épült...Read More
A kereszt eredete, helyi nevének – Vérösköröszt, ill. Vöröskép – magyarázata bizonytalan. 1803-ban emelte a falu Anton Reindl segítségével. Lehetséges, hogy nevére az azóta kicserélt keresztje utalhatott, amely helyén az 1980-ban öntött Megfeszített Krisztus és a Szűzanya látható. Maga a kereszt kis dombon áll, nem messze áll tőle a Kiserdő, ahol régebben temető állt.Read More
Székelykapu a kettészakított település határátkelőjénél, Nagyszelmenc (SK) – Kisszelmenc (UA). A legelső figyelemfelkeltő, és talán az ötlet elindítója is Zelei István, 2000. április 15-én megjelent Kettézárt falu c. könyve, melynek könyvbemutatóját az akkor még szögesdróttal elválasztott határon tartották. A helyiek számos fórumon adtak hírt a még mindig álló „berlini fal”-ról, hogy elérhessék újra kapu nyíljon...Read More
A templomot 1817-ben adták át rendeltetésének. Felépülése előtt kápolna állt ezen a helyen. A templomot államalapító királyunknak, Szent Istvánnak tiszteletére szentelték fel. Az 1914-ben beolvasztott nagyharangot 1925-ben közadakozásból pótolták.Read More
A temető még az 1960-as években téglakerítéssel volt körülvéve, amelyet az évek során széthordtak, a sírokat megrongálták. A felvételek 2010-ben készültek.Read More
1944 novemberében az orosz katonák hadizsákmányként elvittek a Szent László templomból két díszes lobogót. Az egyik a Mezőkövesdi Kath. Egyh. Énekkar 1908, a másik a Katholikus Olvasókör zászlója volt. A II. világháború idején Balyo Ödön rimaszécsi lakos a vasútnál teljesített szolgálatot Slávikovón, tehát a szomszédos Orávkán, magyar neve Kacagópuszt, erre vonultak a katonák. Özv. Balyo...Read More
A Rodostói ház szerves egészet képez a Hóhér-bástyával. Utóbbi azon kevés pontok egyike, ahol még megszemlélhető a hajdani középkori kassai városfal. A bástya udvarán áll a Rodostó-ház egyik fele, melynek eredetijében II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése éveit töltötte 1720 és 1735 között. A magyar állam – Thallóczy Lajos kezdeményezésére – 1905-ben leszereltette és 29 ládába...Read More
Karva román kori római katolikus temploma mellett álló harangláb, mely már elektronikusan működik. Régi fa harangláb a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette. A karvai harangláb az 1970-as években egy régi fényképen. A fénykép Zsírosné Hegedűs Magdolna gyűjteményéből való.Read More
