A nagymegyeri Vadász utca végén egy régi tölgyfa áll. A városban ma is élő történelmi legenda szerint ennél a fánál kötötte ki lovát Mátyás király, állíttatta fel sátrát, amikor Nagymegyeren járt, hogy megvizsgálja a nagymegyeriek panaszát. Az egykori Megyer törzs tagjaihoz tartozó nagymegyeriek, 1421-ig sajátos joggal rendelkeztek. Nem fizettek adót csak a királynak. 1421-ben Zsigmond...Read More
A temető utcában, a katolikus temetővel szemben található a református temető, aminek pontos kialakulását nem ismerjük. 2013-ban, a temetőben 810 sírhely volt található. A temetőt egy mesterséges dombon alakították ki, ezáltal megvédték a sírokat az előző évszázadokban gyakori árvizektől és belvizektől. Ebben a temetőben találjuk a jeles városbírónak Nagy Rátz Józsefnek sírját. Szeghy Zsigmond 1848-as...Read More
A 2. világháború idején a koncentrációs táborokba, illetve munkaszolgálatos alakulatokban 418 nagymegyeri zsidó származású polgár halt meg. Ebből 229 felnőtt és 189 gyermek. Az elhurcoltak közül csak 110 személy élte túl a borzalmakat. Emlékükre 2004-ben, a Holokauszt 60. évfordulója alkalmából, Ács Sándor magánvállalkozó közreműködésével a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ és a Csemadok Nagymegyeri Szervezete háromnyelvű emléktáblát állíttatott...Read More
Nagymegyeren ma az egykori zsidó hitközség legjelentősebb emléke, a nagymegyeri zsidó temető. A temető a várostól északra, a nagymegyeri evangélikus és az egykori hadifogoly temető, az ún. „szerb temető” szomszédságában található. A temetőhöz az Ipari utcából járható földút vezet. A temető a 19. század első felében alakult ki az egykori nagymegyeri curiális nemesi birtokon. A...Read More
A templom az 1750-es években épült barokk stílusban, 1908-ban átépítették. Azóta többször újították, javították. A legutóbbi komolyabb renoválására az 1997-1999-es években került sor.Read More
A Lelkes család sírja az egyetlen magyar feliratú nagyrépényi síremlék. A templomtól balra található az attól jobbra levő temető többi, csak szlovák nyelvű sírjától teljesen elszigetelten.Read More
A barokk és klasszicista stílusjegyeket viselő református templom 1784-ben épült, tornyát 1792-ben építették hozzá. Az orgonája 1900-ból származik. A templomkertben régi sírkövek találhatók. Az 1947-es Bátaszékre való kitelepítés 50. évfordulója emléktáblája a templomban található.Read More
A hajósok, vízimolnárok és a halászok védőszentjének a kőszobra az Illésházy kastély északi fala mellett található. Talapzatán C I monogramos címer látható.Read More
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű a 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították, 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók.Read More
Az 1999 májusában, a korábbi, már megrongálódott temetői nagykereszt helyébe fekete márványból készített, vaskorpuszos keresztet helyeztek, amely fekete márvány talapzaton áll.Read More
1999-ben cserélte le a község a köztemetőben álló, mára eléggé megrongálódott egykori temetői nagykeresztet. Ma a templom dalának oldalához állítva látható. Félő, hogy rövidesen tönkremegy.Read More
A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az...Read More
A tetszetős külsejű városháza díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. Ősrégi idők óta e helyen állott a városháza. A mai copf stílusú épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen levő chronostikon is mutatja: IVstItIae atqVe seCVrItatI pVbLICae eX fVnDaMentIs posIta. Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül,...Read More
Az első gombai nemesi rezidencia a Gombay család erődítménykastélya volt, amelyet a korabeli okiratok is említenek (1364). Nem ismerjük az alakját, sem a helyet, ahol állt. A 17. század 60-as éveiben Szelepcsényi György érsek építtetett a községben erődfallal körbevett reneszánsz kastélyt. A sarkokon tornyokkal megerősített négy erődfallal körbevett négyzet alakú udvaron állt a lakásként szolgáló...Read More
1672-ben a szerdahelyi református prédikátort előbb sikabonyi, majd nemeshodosi fíliájára űzik. Röviddel ezután válik Nemeshodos anyaegyházzá, a „helvetica confession lévők” 1689-es császári és királyi oltalomlevele által, mely megengedte, hogy itt gyakorolhassák hitüket, s „melynek az erejével, helységükbe Prédikátort tarthattak”. 1729-ben Hodos több helység anyaegyháza lett, ám 1732-ben betiltották számukra a vallásgyakorlást egészen 1783-ig. Csak ezután,...Read More
Az 1774-75-ben épült templomot közvetlenül Mária Terézia utasítására építették barokk-klasszicista stílusban. A Szűz Mária tiszteletére emelt templom bejárata feletti süttői márványból készült tábla a pozsonyi régi városháza udvarán található tábla pontos másolata.Read More
Pósa Béla cipész, mint agglegény végezte munkáját. Szorgalmas, állandóan tevékenykedő mesterember volt. Sok ember megfordult nála munkájának köszönhetően ill. annak az apropóján, hogy elsőként ő rendelkezett rádióval a faluban. Jó hangulatot teremtett maga körül, a pálinkát szerette ugyan, de részeg sosem volt. Egy anekdota is felmaradt vele kapcsolatban: magyar csendőr jött a faluba és defektet...Read More
Ivanics István (1899-1980) a második világháború előtt a falu csordása volt a közbirtokosság alkalmazottjaként. A tehéncsorda kihajtásáért és legeltetéséért felelt. Római katolikus vallású volt, Lénártfaláról került Nemesradnótra. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor által. Este pedig fordított sorrendben azaz: liba,...Read More
Koós Antal (1907-1975) a falu gulyása volt a második világháborút megelőző időkben. Római katolikus vallású volt, feleségével, Kosztúr Annával Baracáról került Nemesradnótra, ahol a közbirtokosság gulyásnak alkalmazta. A közbirtokosság a csordásnak, kondásnak, gulyásnak, kovácsnak külön-külön házat biztosított. A későbbiekben Koós Antal saját házat vásárolt magának a faluban. A gulya, amely a gondjára volt bízva a...Read More
Lalík József (1885-1960) a falu kondása volt a második világháború előtt. Római katolikus vallású volt, a Téski pusztáról (Baraca mellől) került Nemesradnótra, a közbirtokosság alkalmazottja volt. A kondás a sertés kihajtásáért és legeltetéséért felelt. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor...Read More
Istók Lajos kovács családból származik. Feledről kerültek Nemesradnótra. A közbirtokosság alkalmazottjaként a kovács-házban lakott. Kovácsként patkókat készített, lovakat vasalt, ekevasat élesített, forgókarikákat készített szöggel a tehenek bekötéséhez, és minden apró-cseprő munkát végzett a falusi ill. a szomszéd falu gazdái számára. Később saját házat épített, s az ott berendezett műhelyében idős korában is vállalt munkát.Read More
A Németh-malom 1884-ben hajómalomnak épült, 1906-ban cölöpös vízimalommá alakították át, majd 1916-ban, korszerűsítése keretében, további felépítményt telepítettek hozzá. Az építményben fennmaradt a teljes gyártási technológia, amelyet főleg gyárilag készített berendezés képviselt: az őrlőmű, maghántoló, – tisztító – a triőr -, a szitasor és a szállítófelvonók. A meghajtásról a két áttételű vízikerék gondoskodott. A malom 1951-ig üzemelt. Utolsó tulajdonosa,...Read More
A Csallóköz, Csilizköz és Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társulás Nagy Géza vezetésével szervezi a fafaragó tábort. Méltán lehetünk büszkék erre az Európában egyedülálló, magyarságot erősítő hagyományőrző kezdeményezésre, mely Csicsón valósult meg magánkezdeményezésből, baráti összefogásból. A szobor születése egybe esik a nemzetközi fafaragó táborok időpontjával. Kellemes hűsítő élményt nyújtott a Lenti vendéglő a fafaragó tábor...Read More
