A községben 1939 és 1944 között Magyar Királyi Lengyel Tiszti Gyűjtőtábor működött. A tábor és lakói történetét egy magyar és lengyel nyelven írt vaskos kötet aprólékos pontossággal megörökíti. A községházának is otthont adó egykori határőrlaktanya egyik külső oldalfalán emléktábla emlékezik a katonák és a falu lakóinak békés, barátságos együttélésére. Az emléktáblát 2012. február 23-án Ipolyhídvég...Read More
A Klarasszia-utczából, a főgimnázium kapujának átellenében, a régi Országház épületében lévő Boltívhez jutunk, mely a Mihály-, illetőleg a Ventur-utczába vezet. Itt a Boltív alatt van a városi kézikönyvtár, a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladó-kör” egyesületi könyvtára. A benne levő kötetek száma megközelíti a 7000-et, a folyóiratokkal együtt...Read More
A Magyar Tanácsköztársaság, a Spanyol Szabadságharc és a duklai felszabadító harcok öt résztvevőjének emlékére állítottak emléktáblát, amely egy női alak jobb oldalán található a művelődési ház bejárata mellett. A női alak bal oldalán Petőfi Sándor emléktáblája látható a művelődési ház bejáratának a bal oldalán található.Read More
A XIX. első felének pezsgő társadalmi légkörében a természettudományok fejlődése, szakosodása is új lendületet kapott. A tudományos élet fórumaként 1840-től rendszeressé váltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései. Az 1847-es soproni összejövetelen Zipser Keresztély András besztercebányai természetrajz tanár indítványozta egy földtani-bányászati egyesület megalakítását, mondván, hogy „a közjólétet csak azzal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit,...Read More
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van,...Read More
A második világégés áldozatainak, a fronton elesetteknek, a jeltelen sírokban nyugvóknak a számát viszonylag nagyon sok egykori kürti lakos is gyarapítja. Neveiket, mementóként, a templom falán elhelyezett emléktábla (is) őrzi.Read More
Több településen úgy örökítették meg a zsidó mártírok emlékét, hogy újonnan állított vagy pedig a második világháború áldozatainak nevével kiegészített, első világháborús emlékművekre került rá az ő nevük is. Ezt a megoldást választották például a bodrogközi Nagytárkányban, a csallóközi Csicsón vagy Nemesócsán és több más helyen is. A nemesócsai emlékművet „a református, a római katolikus,...Read More
A faluból a Beneši dekrétumok alapján 28 magyar családot Magyarországra telepítettek. A helyükre, házaikba, portáikra önként betelepülő magyarországi szlovák családok költöztek. A kitelepített lakosok emléktábláját a templom bejáratánál helyezték el, 2008-ban.Read More
A település környékén a második világháborúban elesett kilenc ismeretlen katona sírja. A sírt azok gondozzák, akiknek rokonaik estek el a világháborúban.Read More
Az abortuszt elszenvedett és abban elhunyt, meg nem született gyermekek emlékműve Egyházgelle templomterén áll. Az emlékműre több hálatáblát is felhelyeztekRead More
A templom előtti téren látható az a kopjafa, amelyet a millecentenárium emlékére készített Tóth József helybeli fafaragó. A csúcsívben végződő kopjafán fent keresztjel látható, alatta pedig ez a felirat olvasható: Kőkeszi 896/1996, Itt élned s halnod kell.”Read More
A templomkertben álló kopjafa a Magyar Keresztyéndemokrata Mozgalom pártjának köszönhetően a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából lett állítva 1996. november 24-én. Nt. Erdélyi Pál a komáromi egyházmegye esperese, Ógyalla-bagotai lelkész, valamint leánya Nt. Erdélyi Tímea lelkésznő szentelte fel. A kopjafát Illés Béla szímői fafaragó készítette, és véste rá a kamocsaiak által kiválasztott mottót: „Úgy cselekedjünk, hogy...Read More
A faluház udvarán a millenneumi ünnepségek emlékművét találjuk. A honfoglalás emlékére Búcs község lakossága emeltette 1899-ben rózsaszín márványból. Az obeliszk elülső oldalán felirat volt, amelyet azonban kivéstek, nyilván az első Csehszlovák Köztársaság idejében. Helyi hagyomány szerint ez Erzsébet, a népszerű Sziszi császámő tragikus halálának emlékműve volt. 1896. április 12-én a milleneumi ünnepségek alkalmával húsz hársfát...Read More
Pozsony ezen városrésze a 20. század elején kishivatalnokok és munkások lakhelye volt. Az átgondolt városfejlesztést jelzi, hogy gyakorlatilag minden utcában találunk színvonalas művészeti alkotást. A Dobrovits Mihály utca 10 szám alatti lakóépület utcai homlokzatát Tóth István a Munka és a művészetek allegóriája című nagy méretű bronzreliefje díszíti. A szlovák műemléki jegyzék szerint az épület 1910...Read More
Nagyabonyi Csiba Imre királyi tanácsos 1761-ben, saját költségén felépítteti a település Szentháromságra felszentelt katolikus templomát. A település fíliája Hodos lett. 1790-ben kirabolják a templomot, amely után az egyházi hatóság leromboltatja a templomot körülvevő erős kőkerítést, nehogy „menedékül szolgáljon gonosz szándékú embereknek”. Röviddel ezután megszűnik a templom körüli temetkezés. 1811-ben Szlusny János plébános a rendkívüli éhezések...Read More
„Szent Vendelnek, az állatok gyógyítójának tiszteletére 1862-ben az állatok megvédelmezésére állíttatott szobrot a jómódú Takács József és neje.”Read More
A város legkisebb temetője a Fučik utcában (Fučíková) található. Korábban Nagymegyeren nem éltek evangelikus vallású lakosok. A temető az 1950-es évek elején lett kialakítva a Nagymegyerre települt szlovák és evangelikus lakosság igénye alapján. A temető szomszédságában van az egykori szerb hadifogoly temető.Read More
2008. október 13-án Belgrádban, Szerbia és Csehszlovákia miniszterelnöke aláírt egy szerződést a katonai sírok kölcsönös ápolásáról. Ennek hatására elkezdődött a haditemető rendbetétele. A felújítási munkák eredményeként az itt lévő kis kápolnával párhuzamosan egy keresztet helyeztek el, fákat ültettek és teljes mértékben kitisztították a korábban begyomosodott területet. Az úgynevezett szerb temető felújításában nagy szerepe volt Nagymegyer...Read More
A temetőt 1914 őszén alakította ki a nagymegyeri hadifogolytábort őrző hadtest és a korabeli magyar hatóságok, miután a város nem engedélyezte, hogy temetőibe temessék el a táborban elterjedt, fertőző betegségben elhunyt nagyszámú hadifoglyot. A hadifogolytemető eredeti területe 1362 m2 volt. Maga a temető három részből állt. Az első része az ún. szerb temető. Napjainkban csak ez a része maradt meg a haditemetőnek....Read More
A Szent István utca végén található temető a város legnagyobb temetője. A 2013-as évben 1848 sírhely volt benne, ezért a város önkormányzata keresi az új temető megnyitásának lehetőségét. Kialakításának pontos időpontját nem ismerjük. Az viszont tudjuk, hogy ez már a katolikusok második temetője. Az első temető a mai templomdombon, a katolikus templom körül volt a...Read More
Nagymegyeren 1920. május 16-án Lepicz János plébános és Tóth László tanító alapította a Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet. A szervezetnek a harmincas években 140 tagja volt. A katolikus ifjúság kulturális életének szervezői voltak a harmincas években, Hencz Pál tanító vezetésével. Ekkor épült a Legényegylet otthona is. Az épületben ma a városi könyvtár található. Külső falán van...Read More
