A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Hasonló emléktábla került a következő évben az apácaszakállasi kultúrház falára is.Read More
A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Egy évvel korábban hasonló emléktábla került az ekecsi kultúrház falára is.Read More
A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A jobb oldalon elhelyezett gránittábla a 60 Magyarországra kitelepített és 79 Csehországba deportált család emlékét hirdeti. 1997. szeptember 21-én, a kitelepítés 50. évfordulóján megtartott emléknapon Lukács Vince, akkori polgármester leplezte le és Ft. Csoma László püspökhelyettes, deregnyői lelkész áldotta meg. Az emléktábla felirata...Read More
1947-ben Beretkéről Csehországba kitelepítettek emlékére készíttetett a Bene család jóvoltából az 58. évforduló alkalmából, 2005-ben. Bán József, Bene János, Zula Márton és családjai emlékére.Read More
A kitelepítettek és deportáltak 1999-ben felavatott főtéri emléktáblái a II. világháborút követő évek magyarellenes intézkedéseit elszenvedőknek állít emléket. A Csallóközben a deportálás által hatványozottabban érintett települések közé tartozott az Alsó-Csallóközben Gúta és Megyercs. Megyercsről Gyönkre a következő családokat telepítették: Semsei László, Semsei Zoltán, Tóth Ignác, Dusa Gáspár, Dusa Rudolf, Dusa László, Kasznár Gyula, Závódszki János,...Read More
2002. július 7-én, a 8. Hídverő Napok keretében a kitelepítettek és meghurcoltak tiszteletére emlékművet avattak Marcelházán. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, az egykori deportáltak nevében Édes Dezső szólt az egybegyűltekhez. Az avatóünnepségeket követően Varga Róbert fotóiból nyílt kiállítás, Fehér Csaba történész pedig a háborút követő évekről tartott előadást....Read More
A nagysallói diadalt követően a honvéd hadseregnek Poeltenberg Ernő tábornok vezette VII. hadteste 1849 április 20-án, itt harcolta ki a továbbjutást az osztrák ostromgyűrűböl felmentve Komárom erődjét. A 150. évforduló emlékére állíttatta Köbölkút önkormányzata.Read More
A Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel. Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen...Read More
A kosztolnai katolikus templommal szemben áll az 1848 évi okt. 28-án vívott kosztolnai csatában elesett honvédek emlékköve. Ezt emelte a hálás utókor kegyelete jeléül azok emlékére, kik készek voltak szeretett hazájuk szabadságáért küzdeni, küzdeni az utolsó leheletig. A kosztolnai dombokon volt a honvéd tábor, ott folyt a heves küzdelem, melyben Pongrácz Guido, a népfelkelők lelkes...Read More
Az iskoláról 1753 óta vannak adataink, mivel plébánia csak azóta van, s így egyházi levéltár is. Ezek alapján az iskolát és a kántortanítói lakot a méltóságos erdődi gróf Pálffy Ferenc úr építtette 1795-ben a mostani beltelken. 1855-ben új iskola épült két tanteremmel, a kántortanítói lak pedig 1865-ben. Nyárasd község és közösségei azoknak a tanítók emlékére állíttatta,...Read More
A kopjafát 1998-ban az önkormányzat állíttatta a község első írásos emlékének 765 évfordulóján, amely egyben a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának és a magyar iskolák újraindítása 50. évfordulójának is emléket állít. A kopjafát 2012-ben a Kisújfalusi Önkormányzat és a Református Gyülekezet újíttatta fel.Read More
A római katolikus templom szomszédságában áll, és a református templom mellett jelentős műemléke a községnek. Az eredetileg barokk stílusú épületet Amade Tádé bősi gróf építtette a 18. század második felében. Nyilván nem lakott e kastélyban, ez valószínűleg a birtok intézőinek lakhelye volt. Később az Amadék bérbe adták birtokuknak az itteni részét a Ghyczy családnak. Ghyczy...Read More
Az evangélikus templom 1902-ben épült, egyszerű egyhajós belső tere egyenes szentélyzáródású, előtere a vele egybeépített harangtorony. A templomban található az első világháborús, a templom külső falán a második világháborús emléktábla.Read More
A magyar szabadságharc dicsőséges 1849. évi tavaszi hadjáratának legfényesebb győzelmét a Klapka és Damjanich tábornokok által vezetett magyar honvéd-csapatok, a felvidéki Léva városától mintegy 20 km-re délre található Nagysallónál aratták, 1849. április 19-én, a számbeli túlerőben lévő császári és királyi egyesült hadtestekkel szemben. A csatában közel 900 magyar honvéd esett el. Emléküket két, máig álló...Read More
„A paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nővérek lévai róm. kath. leánynevelő-intézetének kezdeményezője a lévai születésű Szepesi Imre budapesti tud. egyetemi tanár volt, mivel azt tapasztalta, hogy itt a leánynevelés, sőt maga az elemi oktatás sem felel meg a követelményeknek, a mennyiben a 60-as évek végén a tanköteles leánygyermekeknek alig harmada járt iskolába és ezek is...Read More
Léva középkori erősségét Léva város belterületén kereshetjük fel, messziről csak a felsővár sziklatömbje emelkedik ki a környező lakótelepi háztömbök közül. A D-i oldalon épült, egykori fahíd helyén napjainkban már egy hosszú kőhíd íveli át a régen feltöltött széles vizesárok helyét. Az 1558-as esztendőben Dobó István, az egri hős, kapta meg Lévát, ő kezdte el építtetni...Read More
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. A fehér carrarai márványból készült 240×120 cm méretű emléktáblát 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította az iskolaépület faláról. A reforműtus templom kertjébe került, ahol az 1978-as felújításkor darabokra tört. 2014-ben, az első világháború centenáriuma...Read More
Az 1849-ben az orosz katonaság által felégetett Losoncon elpusztúlt református templomot 1851-1863 között neogótikus stílusban újjáépítették. Felszentelésére 1864-ben került sor. 1944/45 fordulóján a háborús események következtében a templom használhatatlanná vált. A benesi dekrétumok alapján minden vagyonától megfosztott református egyház a templomot képtelen volt rendbe hozni, az évtizedekig üresen állt. 1978-88 között az állami műemlékvédelem renováltatta...Read More
A fakereszt felső részén íves átkötés látható, a Krisztus korpusz sárgás színű, világoskék ágyékkötővel. Feje lehajtott, rajta töviskoszorú, felette INRI felirat. A szobor lábai térdből letörtek.Read More
A községben több nemesi család telepedett le. Köztük a Hrosso család is. Egyik leszármazottjuk többször említést tett egy kápolnáról, amely kúriájuk közelében állt. Mint később kiderült, nem kápolna, hanem lourdes-i barlang volt. A kápolna megépítésére pályáztak: Nadácia Orange, Šanca pre Váš región 2011. A Smidt Tamás által tervezett kápolnát végül a Karvai Összevont Szakközépiskola, a...Read More
Hegyalja aranya: a nényei bor. 1599. folyamán. A középkori Magyar Királyság egyik jelentős borvidékének Lukanénye és környékének az úgynevezett honti vagy más forrásból nényei Hegyaljának borászata a legősibb és legjelentősebbek közé tartozott a borászat középeurópai meghonosítása óta. Korabeli dokumentumokkal bizonyíthatóan az Ipolyvölgye északi részének területéről már a 15. században is szállítottak bort Budára, a hegyaljai...Read More
Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom, és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. /… / De azon községek és egyházközségek, amelyek elsők között alakultak, megmaradtak az esztergomi érsekség hatáskörében. Ezt az is bizonyítja, hogy a Nényei...Read More
A madari református gyülekezet 2004-ben Németországból egy 19 sípsoros Führer koncertorgonát vásárolt. A monumentális hangszernek 1098 élősípja van. Amikor megszólal, az egész templomot betölti a hangja.Read More
