(Nagymegyeri) Besnyei György (1675/6 – 1749) Nemesi család leszármazottja. A komjáti (Komjatice) egyházmegye utolsó esperese volt. A lelkészség mellett tudományos munkával is foglalkozott. Kéziratban (a Debreceni Református Kollégium könyvtárában őrzik) maradt fenn az életműve: Szent Biblia, azaz: Ó- és újtestamentumi szentírás. 1740-ben jelent meg „A szent Dávid százötven zsoltárainak könyve”. Két imádságos könyve is megjelent...Read More
Szentkúthy Kiss Béla (1847–1902), Madar 15. lelkipásztora (1874. január 21-től 1902. május 14-ig) 28 éven keresztül. Ceruzarajzzal készített arcképét halála előtt az egyházközségnek ajándékozta. Igehirdetései, jegyzőkönyvei, a gyülekezeti krónika vezetése képzett teológust takar. Az 1886-os mindent elpusztító tűzeset következtében súlyos anyagi helyzetbe került a református gyülekezet, hiszen mindent újjá kellett építtetnie. Ez idő tájt vette...Read More
Ipolypásztóról 1918 októberének végéig 180 férfi állt katonai szolgálatba, ami a falu lakosságának egyhatodát jelentette. Ebből 40 ember elesett, 40 fogságba került. Az emlékművön felsorolt nevek számából kitűnik, hogy a második világégés 23 életet követelt. A háborúkban elesett ipolypásztóiak emlékét a templom előtt felállított fekete márvány-emlékmű őrzi. Tetején egy koszorúval övezett honvéd bocskai sapka látható...Read More
A huszadik század elején még szinte színmagyar település lakosai közül – az I. világháborús emlékművön feltüntetett nevek szerint – 19-en adták életüket magyar hazájukért. A második nagy háborút követően Alsószecse magyar lakosságának több mint a felét (56 családot) áttelepítették Magyarországra. 2011-ben 417 lakosából 38 vallotta magát magyarnak.Read More
A református templom oldalánál áll egy hatalmas fekete márvány emlékmű, melynek feliratai: 1914-1918 NINCS SENKIBEN NAGYOBB SZERETET MINT HA VALAKI AZ ÉLETÉT ADJA BARÁTAIÉRT JÁNOS EV. XV. 13. E HŐSI SZERETETNEK A HÁLÁS SZERETET. Az emlékmű három oldalán a háború 78 református vallású ( 55 katolikus vallású áldozatoknak egy másik emlékművet állítottak) áldozatának neve van...Read More
Bár a településen csak 20% a magyarok aránya (10% nem vallotta be a nemzetiségét a népszámláláskor) a magyar honvédek eredetileg turulmadárral is díszített emlékműve ápolt környezetben őrzi a hősök emlékét a faluban. Az emlékhely érdekessége az oszlop mögötti hajdan országzászlós dombormű, melyen a magyar címer hármashalma és kettőskeresztje, valamint a még olvasható eredeti szöveg (HAZATÉRTÜNK...Read More
Az emlékmű felállításának története (Írta és az 1930. október 5-én tartott felavatási ünnepen előadta Anda Károly szoborbizottsági elnök) A világháború még szedte szaporán a maga áldozatait, még folyt a vér és a könny, még tartott a szenvedés, de a reménység, ez a jótevő angyal, amely a legnehezebb napokban sem hagyja el az embert, ott élt...Read More
Az első világháborúban elesettek emlékére 1939-ben a zsigárdi református hívek közadakozásból egy emlékművet emeltettek, amely a zsigárdi református templom előtt látható. Az emlékoszlop tetején álló kiterjesztett szárnyú, karmai között kardot tartó bronz turul Dosztál Jakab komáromi vas- és fémöntödéjében készült.Read More
Inám község aránylag kompakt módon fennmaradtak a 19. század végén a 20. század első felében épült parasztházak, köztük a 117-es számú portán álló lakóház.Read More
Felsőszecse 1848-as kopjafája a falu református templomának szomszédságában található épület előtt áll, mely hajdan református iskolaként működött.Read More
“A Nagykürtösi járásban található Lukanénye központjában 2017. március 15-én ünnepélyes keretek között avatták fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére felállított emlékművet. Az emlékművet a helyi önkormányzat a magyarországi Nézsa testvértelepüléssel közösen állíttatta. A község központi parkjában elhelyezett emlékmű talapzatát és a követ a helyi önkormányzat készíttette el, Nézsa község pedig a márványlapot adományozta a...Read More
Nagyszombat városa az 1848/49-es szabadságharc idején egy csata színterévé vált, melynek részleteiről az alábbiak szólnak: 1848. december 13-án Alfred Windisch-Grätz cs. kir. tábornagy közzétette kiáltványát, melyben közli, hogy hadseregének előőrsei Bécsből elindulva átlépték a magyar határt, hogy az úgymond törvényes rend helyreállításának érdekében megkezdjék tevékenységüket Magyarországon. E hadjárat keretében 1848. december 14-én Balthasar Simunich cs....Read More
A falu közepén álló emlékhely fa lécekkel kerítették körbe. A kopjafa tetejét a magyar címer díszíti, de tulipán, nap, csillag motívum is látható rajta. Az alsó harmadán pedig sárga, fémtábla látható, fölötte pedig vésett szöveg.Read More
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafát 1998-ban emelték. A Millecentenárium emlékköve közvetlen közelségében áll. Nagy Géza csicsói fafaragó alkotása.Read More
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Csilizpatas községből 30 honvéd harcolt a magyar hadseregben. Ezek egyike volt Simon Péter honvéd, akit 1848. szeptember 7-én, 20 éves korában soroztak be. Sírja, sajnos, az öreg csilizpatasi temetőben elhanyagolt.Read More
A falu főterén látható alkotás, fa pergola alatt fém fej, rozsdás láncokkal övezve, mellette címer és kard. 2013-ban a honvédek nevét feltüntető fekete márványtáblával egészítették ki az emlékművet.Read More
Ipolypásztó református temploma előtt található kopjafát 1998 őszén állította az önkormányzat az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulójának emlékére.Read More
Inám község aránylag kompakt módon fennmaradtak a 19. század végén a 20. század első felében épült parasztházak, köztük a 192-es számú portán álló, 1938-ban épült lakóház.Read More
1956-os emlékművet a forradalom tiszteletére 2017 áprilisában leplezték le a Hősök terén. Délelőtt tíz órakor a vendégek fogadása után a helyi Antióchiai Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus templomba vonultak szentmisére az érdeklődők. A mise után az 1956-os emlékmű leleplezése, felszentelése és koszorúzása következett. „Az 1956-os forradalomnak és a Kismácsédról kitelepített Biliczki Andrásnak szerettünk volna...Read More
1965. június 17-én délelőtt 10 órakor Kulcsodtól 500 méterre, a Ladocsi rampa közelében a Duna átszakította a töltést. A rohanó víz 25 perc múlva elérte Kulcsod községet. Alacsonyabb részein elpusztította a családi otthonokat, gazdasági épületeket és az aratásra váró termést. Az 1965-ös gátszakadás helyén, a Ladocsi rámpánál, Csicsó és Kulcsod között. Az első és a...Read More
