„A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül birtokba vették a kurucok, majd Bottyán János lett a vár parancsnoka. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban. Itt írta alá 1706. május 20-án a fegyverszünetet. A kurucok itt adták ki a Mercurius Veridicus („Igazmondó Merkúr”) című hadiújság néhány számát”...Read More
„A lombos és tűlevelű kevert erdővel körülvett területen eredetileg két gyógyhatású ásványvízforrás volt. Az első kút, vagy más néven, sós – ezt használták inkább a gyógyfürdőkben, és a hátsó kút, vagy másképp a savanyú víz – ezt, mint ízes szénsavas ásványvizet ismerték a lakosok. Ma már a környéken több forrás buzog, mert a geológiai fúrások...Read More
A középkorban Pozsony egyik északkeleti szatelit-településének számító Szent Lőrinc falu egykori első plébániatemplomának maradványaira 1994-ben, elektromos beruházás kivitelezése során találtak rá. Az itt folytatott régészeti kutatás a templom négy építési periódusát tudta megkülönböztetni, és a környező területeken mintegy 200 középkori sírt is feltártak. A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia...Read More
Gyarmat plébániája valószínűleg a 13-14. sz. fordulóján jött létre. Ősiségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1332/37-ben kiadott pápai tizedjegyzék már említést tesz a gyarmati plébániáról. Itt a Szent György vértanúról elnevezett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerület egyházaként van feltüntetve, és „Armat, Armati” alakban szerepel. Esztergom vármegye plébániáinak pápai tizedét összefoglaló jegyzék 1332/33-ban Gyarmatra...Read More
Buzita legfontosabb műemléke a kastély volt, amelynek alapjai valószínűleg középkorból származnak, a 16. században már minden bizonnyal állt. Az első közvetlen említés az épületről 1599-ből eredeztethető. A 18. század közepén a kúria barokk stílusban lett átépítve, a 19. század elején klasszicista stílusban építették át. A kastély a család birtokában volt 1945-ig, utolsó tulajdonosa Szent-Imrey Pál,...Read More
A Szent György-templom mellett álló halottas kápolnát az 1781-es Batthyány érsek-féle összeírásból jól ismerjük. 1781-ben az egykori szemlélődő a téglafallal, s benne a régi temetővel körbevett templomot látta maga előtt (vagyis a Szentfundust). A temető falain belül található, írja, „a megholtak nyilvános kápolnája”, amely „jó anyagokból van felépítve” (kő és fa), torony nélküli, s benne...Read More
Az Országzászló Mozgalom kezdeményezője Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó 1915-ös hivatalos...Read More
„Több évtizeddel ezelőtt a betléri kastély könyvtárában egy olyan krónikára bukkantam, amelyben 17. századbeli modern öntödeként említik a gyárat. Míg akkoriban a környékünkön, például Páskaházán és Csetneken csak hámorok voltak, Kuntapolcán már öntöde működött. Tudomásom szerint ez a legrégebbi olyan írásos feljegyzés, ahol említést tesznek az öntödéről. Erről a területről egyébként rengeteg terméket hordtak annak...Read More
A helyi hagyományok szerint az országúttól nem messze állt Werbőczy István kastélya, amely valószínűleg a török háborúk idejében ment tönkre, illetve semmisült meg. Azt a helyet, ahol állt, még a mai napig Kastély-rétnek nevezik. Természetesen a kastély külsejét és helyét is csak megközelítőleg ismerjük.Read More
A Földvárat a honfoglalás korában (vélhetően már előtte is) használták, később a királyi rendeletnek megfelelően átépítették kővárrá. A várat Anonymus is említi Gesztájában. A krónikások sokat foglalkoztak a földvárral, szerintük itt fogadta Árpád Zalán, bolgár fejedelem követeit. A hatalmas földvárat a Bodrog vize fogta körül. Alaprajza: 500 méter kerületű szabálytalan alakú kör, melynek bejárata a...Read More
A mai Szent István (korábban Május 1.) tér helyén még a 20. század elején is állt egy lefolyástalan tó, amelynek északi oldalán egy sor nádfedeles ház, sarkán pedig temető terült el. Ezt a tavacskát az 1890-es évektől Zipszer-tó néven emlegették. Elnevezése az akkori országgyűlési képviselő-választásokhoz kötődik, amikor dr. Zipszer Náthán dunaszerdahelyi ügyvéd, a kormánypárt szónoka...Read More
A mintegy 20 méter magas emlékművet 1896. augusztus 30-án avatták fel a Nyitra városa melletti Zobor-hegyen. Az avatáson részt vett Perczel Dezső belügyminiszter, a misét tartó Bende Imre nyitrai püspök, Thúróczy Vilmos főispán és Craus István alispán. Az emlékművet Berczik Gyula tervezte. A csúcsos obeliszk négy oldalán egy-egy kőből faragott, leeresztett szárnyú, a négy világtáj...Read More
Galántán hajdanán két zsinagóga is volt. Az elsőt valószínűleg 1758-ban építették és a mai Mladosť bevásárlóközpont helyén állt. 1945 után lebontották. Az új zsinagóga építéséről 1898-ban tudósított a Galántai Újság. Ez az Új utcában, a későbbi Stúr utcában épült, ahol nemcsak a zsinagóga volt, hanem a zsidó iskola, a rabbiképző és kóser étterem is. Az...Read More
