Az 1780-as években már építhettek Bagotán haranglábat. (Erdélyi é.n., 4) Ha halott volt, kb. az 1970-es évekig, óránként, kétóránként harangoztak, „csendítettek” a kis haranggal (amikor a sírhoz vonultak, „kisharangozás”). Istentiszteletek napján is harangoztak.Read More
Az egykori harangról Chalupeczky J. a következő feliratot jegyezte fel: SZENT VENDEL KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE VÉK PUSZTA KÖZÖSSÉGE HEROLD RICHÁRD HARANGÖNTŐ KOMOTAV 1921. A harang megszentelése 1921. szeptember 23-án történt. 1993-ban még állt a harangláb.Read More
Bese Gabriella elmondása szerint a főút építése – bővítése – során több sírhelyet beljebb helyeztek át, így a Hollósy és Magyary-Kossa családok sírjait is. A sírkertben négy sír található: 1. RUTTKAY MÁRTONNÉ született HOLLÓSY AMÁLIA (1826-1862) és férje RUTTKAY MÁRTON (1826-1873) sírja. Hollósy Amália 1857-ben kötött házasságot Ruttkay Mártonnal, utána Nagylélpusztán éltek. 2. HOLLÓSY FILEP JÁNOS...Read More
A forradalmi honvéd hadsereg Komáromból Görgey Artúr vezetésével a Felvidéken keresztül kelet felé törő erői 1849. január végén értek el Igló és Lőcse közelébe. A továbbhaladásukhoz egyetlen lehetőségként át kellett törniük a Branyiszkói-hágón. A Guyon Richárd ezredes által vezetett honvéd sereg – soraiban számos, nem rég toborzott, Zólyom megyei szlovák önkéntessel – 1849. február 5-én...Read More
A szobrot az 1848-49. évi szabadságharcban dicsőségesen küzdő kassai 9-ik honvédzászlóalj veressipkásainak emlékére a város közadakozásából emelték 1906. szeptember 9-én a Mihály-kápolna mellett . Az alkotás azon hősökre emlékezett, akik a nehéz délvidéki harcokban, majd a 49-es dicsőséges tavaszi hadjáratban mutattak példát hazaszeretetről és önfeláldozásból. A Vasárnapi Újság 15. száma 1906-ban így ír: „Kassa város...Read More
Az 1849-es Téli Hadjárat több csatája zajlott le a történelmi Szepesség területén, amelyek emlékére az utókor több emlékművet emelt. Ezek közül a lőcsei és az iglói honvédemlékműveket (1919. március 16-án) megrongálták, majd megsemmisítették, a szepesszombatit pedig átalakították. Eredeti formájában csak az Iglói és a Branyiszkói csaták hősi halottai tiszteletére emelt síremlékek maradtak meg. Ezeket a...Read More
A domborművet Kara Mihály szobrászművész faragta a trencséni vár alatti sziklafalba, így állítva emléket az I. világháború trencséni hőseinek. Az emlékművet 1916. október 4-én avatták fel, azonban amikor a városba bevonultak 1918-ban a csehek az emlékművet elpusztították, mivel Hunnia-nőalak volt rajta ábrázolva, majd 1921-ben egy Giskra domborművet faragtak a helyére.Read More
I. (Nagy) Lajos I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az „Erdély hercege” címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására...Read More
A ma Borsiban látható Rákóczi-szobor eredetileg Zólyom főterét díszítette. Talapzatában egy fémtokban helyezték el, 4 ív pergamenre írva a szobor keletkezésének történetét. A fejedelem és bujdosótársainak földi maradványait 1906-ban hozták Kassára. A korabeli feljegyzés így szól: „A magyar mozdonyvezetők, kik a dicső hamvakat szállító vonatot vezették és így az ünnepségben részt vettek, közvetlenül szemlélhették az...Read More
„(…) utcára nyílt a nagyapa irodájának ajtaja” – Szénássy Zoltán a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnöke. 1. Jókay Sámuel 1710-ben telepedett meg Ógyallán. Jókai Mór apja József, aki Ógyallán kezdte meg ügyvédi praxisát, feleségével, Pulay Máriával 1812-től kilenc hónapot töltött a családi kúriában „az öreg családdal”, 3. Jókay Sámuelékkel. 3. Jókay Sámuel gyermekei:...Read More
A szobornak csak a talapzata maradt fenn. Ezen a talapzaton állt a Keresztelő Szent János szobor, mely a 2. világháborúban találatot kapott, és elpusztult. Erre a talapzatra helyezték át a Párizs patak mellett, egy Balog nevű molnár által 1880-ban felállított Nepomuki Szent János szobrot, melyet 110 év után leemeltek eredeti helyéről, és átvittek ide, a...Read More
Tata első írásos említése (Tadej alakban) 1228-ból származik. Ma Kistata puszta néven említik, Kőhidgyarmat határában, a falutól dél-nyugatra található. Figyelemre méltó a települést, annak már létező egyházát illetően az az 1230-ból származó adat, mely szerint…Florentinus szebeni prépost…a Szent Móric egyház előtt kap két háznépet és két utcát malomépítéshez és két háznépet a mocsár hosszában. A...Read More
Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben, Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre...Read More
Dobsina r. t. város hazafias közönsége éber figyelemmel kisérte kezdettől fogva azt a nagy országos mozgalmat, melynek az a szép és hazafias célja volt, hogy Kossuth Lajos nevét, emlékét a magyar városok és községek szobrok alakjában örökítsék meg. Különösen a jelen század első éveiben valóságos versenyre kelt a magyar társadalom s a városok, tehetősebb községek...Read More
Kezdetben a mai ártézi kút környékén, közhelyen állt. Ez a kúria mögötti Konkolyi-kertbe került, egy Konkoly-Thege Miklós személyét érintő szóbeszéd miatt. Az egyik magyarázat szerint a felállított objektum „a nagyságos úr kertésze” volt, az adatközlő férje szerint viszont a helyiek azzal csúfolódtak, hogy maga Konkoly-Thege Miklóst ábrázolja a szobor, amint ásóra támaszkodva nézi a földműveseket....Read More
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású és az egyetlen pozsonyi születésű Nobel-díjas tudós. 1862-ben született a Kisfaludy Károly utca 69. szám alatt (ma Kecske utca 24–26.)...Read More
Az árvákról való gondoskodás évszázadokon keresztül a különböző egyházak, szerzetesrendek tevékenységének része volt. Bécsben 1763. július 18-án Mária Terézia királynő írta alá az ország első árvaházának alapítólevelét. Az 1923 júniusában Léván tartott törvényhozó zsinaton a csehszlovákiai reformátusok vezetői kimondták a három egyházkerületből és tíz egyházmegyéből álló Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház megalakulását. Az új...Read More
A kétszeres életnagyságú szobrot 1897. május 16-án avatták fel, Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Stefánia főhercegné és a Pozsonyban lakó Frigyes főherceg jelenlétében. A talapzat elején a ‘VITAM ET SANGUINEM’ (Életünket és Vérünket), a hátoldalán a ‘Magyarország fennállásának ezredik évében a király koronázások emlékére emelte Pozsony Szab. Kir. város közönsége 1896’ felirat volt olvasható. A szobor...Read More
Egenhoffer Teréz 80x60x8 cm méretű, 150 kg súlyú, diorit emlékoszlopot vitetett fel 1896. VII. 17-én a csúcsra. Egy nappal később a Sziléziai-házban az MKE közgyűlése javasolta a csúcs átnevezését Ferenc József-csúcsra és kérték az uralkodó beleegyezését. Az uralkodó nagy kegyesen beleegyezett. 1896-ban vagy 1897-ben egy másik, kisebb márványtáblát is elhelyeztek a csúcson „Ferencz-József-csúcs 1896” felirattal....Read More
A településen az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló kérdésével, amit Tápiógyörgye. Pest megyei település Nagymegyernek szánt. Ez végül nem valósul meg, mert az 1938/39-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Ennek alapján 1939. február 23-án, fordult a nagymegyeri biró, Osváth Antalhoz. Kérte, hogy díjmentesen készitsék...Read More
Chalupeczky József (amatőr) helytörténész 1989. június 20-án megörökítette a német sírokat, melyeket feltehetően az 1990-es évek első felében exhumáltak (Bátorkeszihez hasonlóan, Delta 2014.12.04.). Az 1975-76-os évben Bögi Béláné pedagógussal a tanulók rendbe tették a sírokat a munkára nevelés óra keretén belül. (adatközlő)Read More
Pozsonyban fél évszázada még három zsinagóga állt. A legrégebbi, ortodox zsinagógát az 1960-as évek elején, a neológ zsinagógát pedig az 1960-as évek végén rombolták le. Csupán a Heyduk utcai, 1920-as években épült neológ zsinagóga maradt fenn, ez jelenleg is működik. Az 1930-ban még vagy 15 ezer fős pozsonyi zsidóság a holokauszt és annak következményei miatt...Read More
1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és Vidéke” lap egyik cikke azon háborog, hogy a városnak még nincs országzászlója, pedig már régóta kész tervekkel rendelkezik....Read More
Királyfa „hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan magyar község volt. Ez időben Mátyás és András nevű nemesek voltak az urai, a kiktől Zsigmond király elvette, más birtokokat...Read More
1899 körül a pozsonyi Hírlapírók Egyesülete egy Petőfi szobor felállítását javasolta. Elképzelésüket a város lakosai nagyban támogatták. A feladatot a kor sztárszobrászára, Fadrusz Jánosra bízták, akinek akkor már állt a carrarai márványból készült Mária Terézia lovas szobra a Duna-parton. A szobrász önköltségi áron el is vállalta a feladatot, de egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, és...Read More
Pozsony városának első erődítésére valószínűleg a tatárjárás után került sor, a 13. század második felében (szabad királyi várossá 1291-ben lett). A 14. század középső harmadában már megvolt mind a négy városkapuja, napjainkra azonban csak az északi Mihály-kapu maradt fenn (többször átépített, modernizált formában. Más források szerint ekkor még csak az északi Szent Mihály-kapu, a keleti...Read More
A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.Read More
