Újfalun (Dunaszerdahely egykori városrészében, amelyet Szerdahelytől csupán egy utca, a mai Fő utca választott el) állt a„késő klasszicista stílusú, kétszintes, kéttengelyes, timpanonnal zárt, négyzetes ablakokkal és lizénákkal tagolt, hangsúlyos középrizalittal ellátott épületet” – vagyis közismert nevén a Fehér kastély. A nemesi kúriát az itt is birtokos Benefai Bacsák család egyik tagja, Bacsák Móric huszárkapitány építette...Read More
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. Az emléktáblát Györgyi Dénes főiskolai tanár, műépítész terve szerint fehér carrarai márványból Ferencz János losonci kőfaragómester készítette. Az emléktábla nemes egyszerűségével és anyagával valamint méreteivel – 240x120cm – hatott. A költségekre közadakozásból 425...Read More
A községben a 15. sz-tól a 18. századig felépült mindhárom kastély (Luka, Braskovich és Fekete) angolparkokkal volt körülvéve. A Braskovich és Luka kastélyt körülvevő angolpark ú.n. Bárókert fái, cserjéi, értékükkel kialakításuknak leleményességével még az 1940-es években is a Bajmóci-Bojnicei és a Mlyňany-i arborétumok értékeivel voltak csak összehasonlíthatók. Sajnos, az 1950-es évek ideológiájával megfertőzöttek ezt is...Read More
Az 1860-as évek végére már kicsinek bizonyult a közösség imaháza (az elsőt időközben elbontották), így a nagy zsinagóga mellett (attól a főutca felé esően) építették fel Magyarország egyik legnagyobb ortodox zsinagógáját, a Nagytemplomot. A keleties stílusú, monumentális méretű épület a nagy rabbi, Jehuda Aszád fiának és utódának, Áron Smuél Aszádnak a rabbisága alatt készült el...Read More
A Halász-kapu egyike a Vár-hegytől keletre kialakult Pozsony város legkorábbi erődítésén nyíló négy kapunak. Feladata szerint a várost kötötte össze a Duna mentén kialakult elővárossal, ahol kisiparosok, halászok és mészárosok laktak. 1529-ben, a török veszélyre tekintettel befalazták. Később újra megnyílt, de csak gyalogkapuként. Mária Terézia uralkodása alatt, 1754-56-ban az egész kaput felújították, és az uralkodónőről...Read More
„Gyökeret verve, megfeszülten, kemény nyakán okos magyar fejével előre tekintve áll a Vashonvéd. A kárpáti harcok oroszlánja, miután megszerezte az egész világ bámulatát, most idehaza is megkapta a glóriát. Pünkösd ünnepén a mi városunkban állítják fel legelső szobrát. A történelembe már beleírta a nevét, most művészi formákba testesítve is megörökítjük a jövő számára.“ Ezekkel a...Read More
A város legrégibb iskolájának írásos nyomát már 1332-ből megtaláljuk – ekkor tanítóját is ismerjük (Iwan). Az idők során az iskola telkét a kegyúr, a Pálffy család bővítette, kis épületét többször újjáépíttette (leégett stb.), a korban szokásos, egyszerű módon: vályogból tapasztott fallal, s náddal (majd a későbbi korokban fazsindellyel) fedetten. Az épület egyben a plébános felügyelete...Read More
Az egykori (Duna)Szerdahelyen a korai pogány szokásokat váltva, de Szent László király korától már bizonyosan, a templom köré temetkeztek az ősök. A település legősibb keresztény temetője volt ez a Szent György-templomot körülölelő sírkert. Az 1400-as évek elejétől már okiratok igazolják, hogy egyértelműen állt az a templomot és a temetőt körbefogó magas kőfal, amely által behatárolt...Read More
„…Van is mit dicsekedniök a bodokiaknak a savanyú vizükkel! Igaz, hogy jó erős víz; a verebet, fecskét, ha nem magasan röpül el fölötte, megkábítja…” Hova lett Gál Magda, 1882 Bodok, Mikszáth csendes kis falujának, Szklabonyának a neve az író novelláiban. A savanyúvíz az pedig a csevicének a palóc neve. A szklabonyiak szeretik a vizüket, s...Read More
Az Országzászlót Tata városának ajándékaként 1939. augusztus 20-án avatták fel, az ünnepélyes aktusról a budapesti Magyar Országos Tudósító két nappal később számolt be. A napjainkban is látható alapon nagyjából két méter magas, harang alakú beton talapzat állt, a zászlórúd tövében Szent István koronájával, homlokzatán két, férfialakot ábrázoló domborművel, alatta az adományozó, Tata városának üzenetével: „Bár...Read More
A hajdani romos Gyürky-kúriát néhány éve elrombolták Apátúfjaluban. Egyes helyeken barokk kastélyként emlegetik, valójában azonban egy kétszárnyas, földszintes kúria volt, középen oszloptornácos timpanonnal. Utoljára a Schusdek család lakta. Vele szemben, az út másik felén állt a második világháború előtt a Schusdek-major. Mára az itteni hosszú cselédházak is eltűntek már. Áll még az uradalom egyik nagy...Read More
Az 1920-as években zajló „nagy vita” idején, amikor a zsidóság két vallási ágra szakadt Dunaszerdahelyen, az Ádász Jiszráel Imaegyesület 1927-ben új templomot épített magának (zsidó iskola udvarának a végében). Az Ádász Jiszráel néven ismert zsinagóga a Nagytemplomot méreteiben nem közelítette meg, ám nagy és tágas volt. 1945 után a zsinagógát felújították, ám a töredékében visszatért...Read More
1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leplezték le a honvéd emlékművet, annak emlékére, hogy 1849. március 24-én Beniczky Lajos honvédőrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot. A terméskő talapzaton álló, négy oldalán feliratos kőobeliszket láncokkal összekapcsolt ágyúgolyók díszítették. 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította. Sorsa ismeretlen....Read More
Rétét Németgurabbal összekötő út mellett még ma is látható az 1938 decemberétől 1945 áprílisáig kishatárforgalmat lebonyolító átkelő sorompójának csonkja. Áll a helyőrségnek szállást adó épület is, amely ma iskolaként funkcionál. 1938. október 6-án Zsolnán a szlovák pártok bejelentették Szlovákia autonómiáját, így létrejött a szlovák kormány, amelynek elnöke Jozef Tiso lett. 1938. október 9-én Komáromban megkezdődtek...Read More
„Gyermekkorában Mikszáth nagy előszeretettel tartózkodott a szklabonyai kovácsműhely közelében is. Ezt a műhelyt ma már hiába keresnénk a faluban, elsöpörte az új építkezés hulláma. Ott állt valamikor nem messze Mikszáthék házától, az egyik útkanyarulatban, a régi faluba vezető út sarkán. Az egykori kaszinó emlékét – akárcsak a kürtösiét – természetesen maga az író is megörökítette. Ebből...Read More
A Bősi út és az Állomás utca által határolva, a bősi felüljáró „tövében” helyezkedik el (Kis)Tejed városrész régi, többszáz éves temetője. Keresztjéről a vizitációkból csak annyit tudunk meg, hogy kőből emelte a tejedi közösség. Leírások szerint több márvány síroszlop, régi síremlék volt található benne. „A volt tejedi temetőben található sírfeliratok: Nes és Nzes Ágh János...Read More
1780-ban a Szerdahely melletti, vele összenőtt Újfalu határában, a Téglaház dűlőben, a Pálffy család birtokán (a mai hotel és a járási hivatal területén) a szorosan összenőtt települések (Szerdahely, Újfalu, Pókatelek stb.) számára újabb temetőt létesítettek. A királyi rendelkezés értelmében (főképp higiéniai okok végett) a katolikus templom körüli temetkezést ugyanis be kellett szüntetni. Az újonnan megjelenő,...Read More
Az üresen álló Pálffy féle vadászkastélyban 1939-1945 között lengyel menekültek éltek. A kastélyt 1945 kora tavaszán bombatalálat érte, így az itt maradt emberek is kénytelenek voltak elhagyni a falut. A kastélyt az 1950-es évek elején némi rosszindulatból lerombolták és széthordták, így csak egy pár fénykép maradt emlékbe róla.Read More
Borsos István egyházi személy, író (Kőhidgyarmaton 1728. aug. 31 – 1741. ápr. 12.) Korpona szülötte. Még mint az esztergomi Szent István szeminárium növendéke, 1716-ban megjelentek Szent Istvánt magasztaló írásai, beszédei (Szent István, dicsbeszédek, 152.sz.). Ezért 1717-ben irodalmi kitüntetésben részesül (babérkoszorút kap), majd 1718-ban – mint a bölcselet mesterét – a „filozófia magiszterének” hirdetik ki nyilvánosan....Read More
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643 ? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére. A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül vették birtokba a labanctól, és Bottyán János lett a vár parancsnoka. Bottyán János emléktábláját 1906....Read More
1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója,...Read More
A főutcai nagykereszt a II. világháborúban teljesen megsemmisült. Újjáépítésére nem került sor. Ez az egy fénykép maradt fenn emlékére, mely valamikor régebben készülhetett.Read More
Erdődi Pálffy István (1828. június 3. – 1910. július 27.) pozsonyi gróf, titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület egykori alelnökének szobrát 1913-ban avatták fel a Pozsonyi Színház melletti téren. Az I. világháború után az alkotást lerombolták. „Pálffy István gróf 1828. június 3-án született Vöröskővárában, Pozsony megyében. Szülei Pálffy Vincze gróf és Csáky Apollónia grófnő voltak. Középiskolai...Read More
Az 1925-ben Magyarországon létrejött Ereklyés Országzászló Nagybizottság célul tűzte ki, hogy szerte Magyarország területén a történelmi országot megidéző, s egyben a nemzet egységét jelképező Ereklyés Országzászlókat állítson. Dunaszerdahelyen az emlékmű felállítására a visszacsatolás első évfordulójának alkalmából 1939. november 12-én került sor az egykori Zipszer-tó helyén (a mai Szent István téren). Az avatásnál több ezres tömeg...Read More
Érsekújvár történelmi-hadászati szerepe a török terjeszkedés kezdetéig nyúlik vissza. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. 1541. augusztus 29-én a török sereg megszállta a magyar fővárost és egyben királyi székhelyet Budát is. Sőt már 1543. augusztus 10-én elfoglalták a törökök az ország másik erősségét, Esztergomot. E sikeres előrenyomulás miatt...Read More
Pozsony városa 1903-ban 45 évesen elhunyt szülöttjének, a monumentális Mária Terézia-szoborcsoport (1897) alkotójának, Fadrusz Jánosnak emléket kívánt állítani. A megoldásról az ugyancsak pozsonyi születésű szobrász, a mindössze 26 éves Pfliegler János gondoskodott. Pozsony dicséretes szokás szerint minden tőle telhető támogatást megadott felfedezett művészi tehetségeinek. Pfliegler ily módon a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület ösztöndíjával tanulhatott a budapesti...Read More
Korának, a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar emlékműszobrásza, Fadrusz János Pozsonyban, az egykori Vártelek utca Pálffy-udvarában látta meg a napvilágot 1858. szeptember 2-án. Pozsony külvárosában, a Virágvölgyben élte le élete nagyobb részét. Budapesten halt meg, 45. életévét épp betöltve, 1903. október 26-án.Read More
Volt Galántán az Eszterházy kastély közelében egy impozáns barokk kápolna a Fájdalmas Anya tiszteletére, amely 1741-ben épült, s a pestis járvány elleni védőszentek szobrai is jelen voltak benne. Sajnos 1962-ben a kápolna haladó eszmék áldozatává vált, lebontották. A kápolnából a barokk főoltár nagy részét 1962 decemberében átmentették a plébániatemplomba. A plébániatemplom Szent István Király főoltárképét...Read More
A főútról a faluba vezető utca keleti részén, a sportpályától délre létesítették néhány évtizede a Béke parkot, melyben hosszú időn át rendezték a Járási Dal- és Táncünnepélyeket. A gyorsan növő nyárfákkal beültetett park jól tükrözte a kor szellemét. Mára a környezetet szebbé varázsolták, a község jeles szülöttéről, Fayl Frigyesről nevezték el, s megépítették benne a...Read More
Gróf körösszeghy Csáky Zénó (Korompa 1840. március 8. – Budapest 1905.október 2.) felvidéki főúr volt, nagybirtokos, Szepes vármegye főispánja, titkos tanácsos, Szepességi Történeti Társaság elnöke, Magyar Képzőművészeti Egyetem tiszteletbeli tagja. Apja gróf Csáky Ágoston (1803–1883) politikus, Szepes vármegye főispánja, anyja Prónay Iphigenia bárónő (1807–1874). „A középiskolai szakokban otthon Albin öcscsével együtt taníttatván, 16 éves korában...Read More
