Az 1703-1711-es Rákóczi-féle szabadságharcban a falu a fejedelem mellé állt. Ebben szerepet játszott a nagyszámú református gyülekezet. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én tartózkodott a faluban. A kurucok emlékét a „kuruc itató“ őrzi. A monda szerint a cédrusfa alatt tartottak haditanácsot.
A bronz domborműves emléktábla a hajdani losonci Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ill. Csehszlovák Reform Reálgimnázium épületének falára került, melynek jeles tanára Scherer Lajos (1874 Óverbász – 1957, Szeged) az iskola cserkészcsapatának parancsnoka, utóbb az A MI LAPUNK c. diák- és cserkészújság (1921-1932) szerkesztője és kiadója volt. A lap nemcsak a fiatal csehszlovákiai magyar értelmiség –...
1849. március 24-én Beniczky Lajos honvéd őrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot, a csata egyetlen magyar áldozatát a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leleplezték a honvéd emlékművet, ugyanakkor fehér márvány sírkővel jelölték meg Debrődi János sírhelyét. Eredetileg öntött vasoszlopok által tartott vastag...
2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...
Martoson a népi hagyományok közül a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pilikézés híres. A Horváth-tó partján járta a falu fiatalsága – táncolva köszöntötte a természet újjászületését. A tó mellett 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján az elemi iskola akkori tanulói hét tölgyfát ültettek a hét vezér tiszteletére. Kettő maradt meg belőlük, ezredévfáknak nevezik őket.
2004-ben az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester), az egyházközség (ThDr. Karaffa János) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére Farkass Mihály (1816-1904) egykori bakai esperesplébános halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a templom falán. A község volt plébánosának életútját Darnai Zsolt tanár ismertette. A 2004-es megemlékezésre államalapító Szent István királyunk augusztusi ünnepéhez kapcsolódóan...
A Halomdomb a kora vaskori Hallstatt – kultúrában jött létre (Kr. e. 8-5. században). A kor temetkezési szokása volt, hogy sírjaik fölé halmokat emeltek. Egy helyi legenda szerint a dombot török katonák hordták össze basájuknak turbánjukkal, hogy sátrát méltó helyen verhessék föl. Az utóbbi években kedvezőtlen folyamatnak lehettek a falu lakói tanúi. Félő volt, hogy...
A klasszicista Haydn-kastélyt a 19. sz. közepén építették, Haydn Károly földbirtokos, ügyvéd tulajdona. A második világháború után a kastélyban iskola működött.
A 2000. évben a bakai millenniumi ünnepség keretén belül került sor az emlékműavatásra, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, valamint az I. és a II. világháborúban elesett katonáknak állít emléket. Az ünnepi szentmisét Dr. Bolberitz Pál c. apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora celebrálta paptestvéreivel együtt. Az emlékműnél Kornfeld Ferenc, a...
Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.
A kakaslomnici Szent László-legenda egyike a legismertebb freskóciklusoknak, annak köszönhetően, hogy feltárása (1957) és restaurálása után a képsorozat eleven színvilága, magas művészi színvonalú előadásmódja, részletgazdagsága s a töredékesség ellenére is magával sodró lendülete kiemelkedő jelentőségűvé avatta. Emellett egyike a legkorábbi (1317 körül) ábrázolásoknak: a karaszkóit legalább 50 évvel előzi meg, de ahhoz hasonlóan a kakaslomnici...
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros pedig csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek...
Udvard Érsekújvártól 9 kilométerre fekvő település. 1946 és 1948 között a korábban színmagyar községből 1200 magyar nemzetiségű lakost kitelepítettek, helyükre szlovákok érkeztek. Magas kőoszlopon nyitott tenyeret látunk, benne egy emberi szem. Az emlékmű körüli botlatóköveken, annak a 69, nagyobb részt magyarországi településnek a neve olvasható, ahová az elűzötteket telepítették. (A feliratok között szerepel Dachau neve...
Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben, Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre...
A Béla (Belá) folyó melletti kis dombon áll a váracska (Hrádok). Bár több változata is van a vár keletkezésének, bizonyosan azt lehet mondani, hogy a várat először 1341-ben említik. A kővárat a 14. század elején a zólyomi főispán, Doncs építette. Azon katonai létesítmények közé tartozott, amelyek a fontos kereskedelmi útvonalat védték. Egy monda szerint a...
Majláth József Sennyey Antóniát feleségül véve kapta meg Perbenyiket is hozományként a többi Sennyey birtokkal együtt. Itt kívánt feleségével letelepedni és gazdálkodni. Nem csupán a kastélyt építette fel, hanem a római katolikus kápolnát is. A kastély uradalmi központként fellendítette nem csupán a település, de térség életét is. Az eredetileg egyszintesnek épült kastélyt 1899-ben alakították át....
Mocsáry Lajos író,publicista, politikus, közéleti személyiség, országgyűlési képviselő (1826 Kurtány -1916 Andornak) írásaival, parlamenti beszédeivel, tetteivel a nemzetiségek – szlovákok, románok, szerbek – szószólójaként jeleskedett. Emléke szülőföldjén is korán feledésbe merült. Születése 160. évfordulóját megfelelő alkalomnak tartotta a Csemadok losonci járási bizottsága, hogy a régió jeles szülöttének emlékét tartósan megörökítse. A Fülek melletti Kurtányban álló szülőház magántulajdonban volt, ezért egy közeli, ...
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...
Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik. Az épületet Ráday születése...
A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A várkastély elődjét a helyiek úgy nevezik vizivár. A kastély első írásos említése 1593-ból származik. Házasság révén került a kastély Lorántffy Mihály tuladjonába, majd majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. A 17. század első felében többször is...
