A 2. világháborús emlékmű – szürke gránittömb, rajta arany betűkkel a település hősi halottjainak a nevével – a templom bejáratától nem messze található.Read More
Az egykori Enyed (Enyedpuszta) határában találjuk Közép-Európa egyik legismertebb szentje, a hidak szentje s a gyónási titok vértanúja, Nepomuki Szent János szobrát. A fundációs, azaz alapítványi szobrot már az 1846-os dunaszerdahelyi vizitáció is említi, állíttatója – a talapzatán található két címer okán – minden bizonnyal a helyi Pókateleki Kondé család és a balázsfai Orosz család lehetett, a...Read More
A Benyovszkyaknak a községben két sírboltja – mauzóleuma – volt. Az első a régi temetőben állt, melyet azonban már régebben felszámoltak. Ez volt a Benyovszky család régi sírhelye, melyet a XIX. század első felében építettek. Ez négyzet alapú, négy timpalommal és kupolával díszített klasszicisztikus stílusú épület volt. A mauzóleum belsejét igényesen oldották meg, stukkókkal, falsávokkal...Read More
A 14. század második harmadában már bizonyosan állt Bős (egykori) temploma. „Voltak valaha ennek a templomnak dicső és kiváló kegyurai, elsősorban bizonyos Margit, aki előkelő vérből származott. Ő emelte egykori romjaiból (a templomot), újjáépíttette és miután az idők viszontagságai következtében a hosszan tartó elhagyatottság folytán nem volt meg többé, hogy melyik szentnek a tiszteletére épült,...Read More
A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk. 1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a...Read More
A helyi katolikus templom 1933-as újjáépítésének fekete márvány emléktábláit a templom oldalfalában találjuk, azon ajtókeret között, amely „a régi templomnak torony alatti belső bejárati ajtaját keretezte”. A másik emléktábla az egykori plébánosokra, Rossházy Istvánra, Szép Lajosra és Juhász Ferencre emlékezik.Read More
A dunaszerdahelyi első világháborús hadifogolytábor 1914–1918 között Sikabonyban működött temetője. A táborban a kolera, a tifusz, a vérhas gyakori volt a főleg fiatal foglyok között, s a sok esetben halálos kimenetelű fertőző betegségek már a tábor létrehozásával, első lakóival megjelentek Dunaszerdahelyen. A halottakat a fertőzés miatt is főleg a sikabonyi öreg temető melletti katonai temetőbe...Read More
A műszaki műemlék dunatőkési vízimalom a Csallóközben hajdan működő több száz vízimalom utolsó hírnöke. Festőien szép környezetben, a Kis-Duna tőkési ága jobb partján találja meg az idelátogató a háromszintű hófehér épületet, mely hatalmas kerekével már messziről felhívja magára a figyelmet. A malomban fennmaradt az eredeti berendezés: a vízikerék, az őrlőmű, az osztályozó és gabonaszelelő az...Read More
A losonci zsidó közösség ősei a 19. század elején telepedtek le az akkor még önálló Losonc-Tugár mezővárosban, melynek református földesura szilasi és pilisi id. Szilassy József ezt nem csupán engedélyezte, de támogatta is. Az ő emlékét a hitközség márványtáblával örökítette meg az 1909-ben épült neoklasszicista halottasház homlokzatán. A 20. század elején Losonc jelentős számú zsidó...Read More
A Jiringer család kastélya a 19. század első felében későbarokk stílusban épült. 1884-ben akkori birtokosa, Linzboth Mihály átépíttette és jelentős gazdaságot hozott itt létre. Az első világháború után a Jeszenszky családé lett. A második világháború után államosították és lakókat telepítettek bele. Később irodaépületként szolgált. Kisebb park övezi.Read More
A kastély 17. századi, reneszánsz eredetű, a Pálffy-család építtette birtokukon. Ma a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fiókarchívumának egyik levéltára működik benne.Read More
A nagysallói diadalt követően a honvéd hadseregnek Poeltenberg Ernő tábornok vezette VII. hadteste 1849 április 20-án, itt harcolta ki a továbbjutást az osztrák ostromgyűrűböl felmentve Komárom erődjét. A 150. évforduló emlékére állíttatta Köbölkút önkormányzata.Read More
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. Az emléktáblát Györgyi Dénes főiskolai tanár, műépítész terve szerint fehér carrarai márványból Ferencz János losonci kőfaragómester készítette. Az emléktábla nemes egyszerűségével és anyagával valamint méreteivel – 240x120cm – hatott. A költségekre közadakozásból 425...Read More
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. A fehér carrarai márványból készült 240×120 cm méretű emléktáblát 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította az iskolaépület faláról. A reforműtus templom kertjébe került, ahol az 1978-as felújításkor darabokra tört. 2014-ben, az első világháború centenáriuma...Read More
A XIX. első felének pezsgő társadalmi légkörében a természettudományok fejlődése, szakosodása is új lendületet kapott. A tudományos élet fórumaként 1840-től rendszeressé váltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései. Az 1847-es soproni összejövetelen Zipser Keresztély András besztercebányai természetrajz tanár indítványozta egy földtani-bányászati egyesület megalakítását, mondván, hogy „a közjólétet csak azzal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit,...Read More
A Csemadok Somorjai Alapszervezetének, elsősorban Presinszky Lajosnak kezdeményzésére 1976-ban adták át a Honismereti Házat, mint a Csallóközi Múzeum filiáléját. A Honismereti Házban mintegy 500 négyzetméternyi kiállítási területen Somorja középkori okleveles emlékeivel, a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal, továbbá a földművelés, a paraszti háztartás, a kendermegmunkálás és feldolgozás legkülönbözőbb eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékekkel ismerkedhet meg...Read More
Az egykori (Duna)Szerdahelyen a korai pogány szokásokat váltva, de Szent László király korától már bizonyosan, a templom köré temetkeztek az ősök. A település legősibb keresztény temetője volt ez a Szent György-templomot körülölelő sírkert. Az 1400-as évek elejétől már okiratok igazolják, hogy egyértelműen állt az a templomot és a temetőt körbefogó magas kőfal, amely által behatárolt...Read More
Deáki legnevezetesebb helye az ősi, Szűz Mária tiszteletére épített templom, amelyet elsőként II. Paskal pápa 1103. évi oklevele említett, de több később – 1175-ben, 1186-ban és 1211-ben – kelt okmány is utal rá. Az akkori istenháza – építési ideje nem ismert – kezdetben kápolnaként szolgált. A későbbi, román kori, méltóságot sugárzó deáki templom – a...Read More
A töbörétei (hegyétei) köztemetőben a kerítés mellett rendezetten elhelyezve leljük meg a sírkert néhány régebbi sírjelét. A legrégibb sírkereszt az 1800-as évek legelejéről datálódik. Korábban az elődtelepülések (Hegyéte, Beneéte és Töböréte, illetve Balázsfa) különálló temetőkkel rendelkeztek.Read More
1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leplezték le a honvéd emlékművet, annak emlékére, hogy 1849. március 24-én Beniczky Lajos honvédőrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot. A terméskő talapzaton álló, négy oldalán feliratos kőobeliszket láncokkal összekapcsolt ágyúgolyók díszítették. 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította. Sorsa ismeretlen....Read More
Rétét Németgurabbal összekötő út mellett még ma is látható az 1938 decemberétől 1945 áprílisáig kishatárforgalmat lebonyolító átkelő sorompójának csonkja. Áll a helyőrségnek szállást adó épület is, amely ma iskolaként funkcionál. 1938. október 6-án Zsolnán a szlovák pártok bejelentették Szlovákia autonómiáját, így létrejött a szlovák kormány, amelynek elnöke Jozef Tiso lett. 1938. október 9-én Komáromban megkezdődtek...Read More
A katolikus templom főhajójának falán találjuk az 1936-ban az I. világégés helyi hősi halottjaira emlékező, arany betűkkel teleírt, vörösmárvány táblát.Read More
1924-ben, hat évvel az első világégés után Beketfa, Csentőfa, Pósfa, Cséfalva, Dunakisfalud, Egyházgelle, Kisbudafa, Nagybudafa, Kislúcs, Nagylúcs és Ógelle polgárai emléket állítottak hősi halottjaiknak.Read More
Az 56-os emlékszoba kialakításának célja az volt, hogy hozzájáruljunk a nemzeti összetartozás erősítéséhez az Ung-vidéken és méltó emléket állítsunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek. Az emlékszobában elhelyezett tablók, interaktív eszközök és berendezések hozzájárulnak a szabadságharc történéseinek megismeréséhez. Az emlékszoba elsősorban a régió általános iskolás és középiskolás diákjainak szolgál, akiknek közelebb hozzuk a történelem azon...Read More
