Brolly Tivadar Pozsony polgármestere, született Horpácson 1852. október 17-én. Miután Budapesten ügyvédi vizsgáot tett, Pozsonyban telepedett le, mint gyakorló ügyvéd. Ily minőségben lépett a város szolgálatába, és másodaljegyző, majd az 1884. évi tisztujítás alkalmával főjegyző lett. Érdemei elismeréséül őfelsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1900. évi április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri...
A révkomáromi Biztosító Társság több éven át igazgatója, ügyvéd. Felesége Fogthüy Erzsébet, vejei Konkoly Thege Balázs táblabíró, Bögellői Kossár Ferencz Komárom város kapitánya.
Budai László, a jókai folklórcsoport oszlopos tagja volt. Az újhelyjókai születésű Budai László, a jókai Malmos Hagyományőrző Folklórcsoport táncos 1987-ben megkapta a „Csemadok Kiváló Népművésze” díjat. 2004-ben a Népművészet Mestere-díjjal tüntette ki dr. Hiller István, akkori nemzeti kulturális miniszter. A folklórcsoportnak az 1978-as Tavaszi szél… jelentette az első országos szereplést. Megalakulásuk tizedik évfordulóján Jókai lakodalom...
Chalupeczky József nagyanyja bábaasszony volt Ógyallán, nagyapja pedig Konkoly-Thege Miklósról mesélt történetet. Ezért vonzódhatott a település története iránt, számos érdekességet lejegyzett, képeslapokat gyűjtött, az 1990-es években önkormányzati képviselő. Egy tájház létrehozásának gondolatával is foglalkozott, a Konkoly-kápolna felújításakor aktívan kivette részét a munkálatoknál. Régi egyházi dokumentumok megtisztításával is foglalkozott (amelyek mára valószínűleg elvesztek). Különféle kutatásokat is...
Conlegner Károly (Érsekújvár, 1812. október 18. – Néver, 1892. december 21.) számtan- és könyvviteltanár, a műegyetem rektora, közgazdász, gazdasági író, királyi tanácsos. Apja Conlegner Nándor kereskedő és később városi tanácsos volt. A gimnáziumot Nagyszombatban végezte 1826-ban, felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetem kereskedelmi tanfolyamán végezte. Ezután egy bécsi nagykereskedésben nyert alkalmazást; később hazatért, és apja üzletét...
Csabay Pál lelkész. 1917-ben tartotta vitéz Koós Győző hadnagy hősi halott temetési szertartását. Balogra Csabay Pál lelkész idejében került a tanítói állásba Szűcs Ilona, a későbbi Tamás Aladárné, a Balogvölgy tanító nénije. Sírját és a sírkert körüli vaskerítést Sasák Attila akkor ott szolgáló lelkész újította fel.
Cséfalvai Cséfalvay Alajos nyugalmazott volt cs. kir. lovassági százados és 1848–49-ik évi honvéd őrnagy, a szabadságharcz kiváló bajnoka, a társadalmi élet jeles férfia f. hó 26-án, estéli 8 órakor, élete 90-ik évében, szélhüdés következtében Pozsonyban elhunyt. A 90 éves üreg ur délelőtt még a „Toldy kör”-ben a polgári házasságról vitatkozott honvédtársaival, egész délután jó kedvű...
A selmecbányai temetők egyikében, a Piarikapuval szembeni Frauenberi-temető 463. számú parcellájában pihen Cseh Lajos bányatanácsos, akadémiai tanár, a selmeci bányaigazgatóság geológiai osztályának vezetője. Síremléke a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temetőkápolna közelében található. Szentkatolnai Cseh Lajos a Baranya megyei Battinán (más források szerint Kiskőszegen) született 1840. szeptember 29-én. Pozsonyban érettségizett a főreáliskolában, majd 1860–63-ban a selmeci...
1881. december 4-én Búcson, született. A budapesti teológia első évfolyamának elvégzése után dr. Robertson kanadai superintendens felszólítására Kanadába ment, ahol Torontóban és Auburnban folytatta tanulmányait. Oklevelét 1904-ben Auburnban szerezte meg. Kanadában misszionárius volt a magyar telepeken, majd lelkész az Egyesült Államokban. Megszervezte a buffaloi egyházat, a Franklin Furnace egyházat, az Ashtabula-Conneaut-Fairport-i egyházakat. Mint a Konvent...
Cselkó József a jótékonykodásáról volt híres, amiért a galántai főszolgabíró ünnepélyes keretek között Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Egy héttel később meghalt. Kurcz Béla Szőgyénben született, 1945 októberében költözött Nagymácsédra. A deportálás éveiben próbált lelki erőt önteni a jogfosztott magyarságba, de mindenekelőtt az 578 kitoloncolt mácsédiba. 1991-ben hunyt el, s csaknem az egész falu elkísérte...
Csenkey Vendel fehérmárvány síremlékét és sírját kovácsoltvas kerítéssel övezi. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a sír koszorúzások és megemlékezések helyszíneként szolgál.
Cséplő Ferenc hamvai szülei és öccse mellett nyugszanak a rétei református temetőben. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál az Érsekújvár és Vidékében, a Fáklyában, a Hétben, az Új Szóban és szinte valamennyi fontosabb szlovákiai magyar sajtótermékben. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben Patria-díjat Kiss László...
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Az idősebb felsővámosi lakosok elmondása alapján a falunak két temetője volt. Az Öregdombi út melletti temetőbe utoljára 1950-ben temettek. Az Öregdombi temetőt sokáig egy fából készült sírkereszt szimbolizálta. A jelenlegi temető magántulajdont képező terület volt, amelyet a lakosok adományaiból egy gazdától vásárolták meg, és alakították át temetővé. A temető egy része Cserkó Albert tulajdona volt,...
Cserny Károly (1837-1909), filológus, 1867 óta a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium tanára, címzetes igazgató. Legjobb latin stilisztáink egyike. Pozsonyban megjelent munkái: De Cicerone causarum patrono. De M. T. Ciceronis oratione pro Murena habita. Tirocinium poeticum, szótárral. Latin stilusgyakorlatok a gimnáziumok számára 3 részben. (Dávid Istvánnal együtt.)
Cservenka Kálmán (Feketenyék, 1879. július 15. – 1943. december 30.) nagyhindi plébános, kerületi esperes, egyházi tanfelügyelő. Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban végezte. Utóbbi helyen teológiát végzett. 1902-től Dunaszentpálon, majd 1905-től Verebélyen szolgált segédlelkészként 1911-ig. Ott társalapító igazgatósági tagja volt 1910-ben a Verebélyi Takarékpénztár Részvénytársaságnak, és áldozatos munkáját a sajtó is kiemelte. 1907-től tagja A Magyarországi...
Csiba Ferenc dr. bölcs. dr. fil. dr. teol. plébános (1883. jan. 21 – 1946 jan. 31.) A Pozsony megyei Solymoskarcsán született. Középiskoláját Esztergomban, teológiai tanulmányait Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban végezte 1902-1909 között, 1909-ben filozófiai és teológiai doktorátust szerzett. Pappá szentelték 1908. október 28-án. 1909-ben káplán Esztergom–Vízivárosban, 1910-ben hitoktató Komáromban, 1911-ben hittanár Budapest I. kerületében. 1912-ben...
Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt...
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
Csomós István (1909-1983) gondnoka volt a helyi református gyülekezetnek. Az egyházi krónikát is vezette. Volt rá példa, mikor Nt. Lenkey Lajos lelkész beteg volt, hogy a prédikációt megtartotta a templomban.
A két község, Magyar- és Németszőgyén egyesítésének legfőbb támogatója Csongrády Gyula helybéli jegyző volt. Ő javasolta közös névnek Szőgyént. Csongrády 1915. októberében, 64 éves korában nyugállományba vonult, ezt követően Kőhídgyarmatra költözött, ahol Piroska nevű leányának férje, az ugyancsak szőgyéni születésű Sipos István jegyzősködött. Kőhídgyarmaton húnyt el. A Prágai Magyar Hírlap korabeli száma is beszámolt a...
