1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy középiskolai osztály elvégzése után 1913-ban a monarchia elit iskolájába, a tengerészeti kadétiskolába vonult be. A világháború alatt számos hősi csatában helytállt, bátorságát három magas kitüntetéssel jutalmazták. A szerencsétlen sorsú Szent István csatahajó katasztrófájakor lélekjelenlétével mentette meg számos tengerészbajtársa életét. Családja, barátai körében mindig szeretett visszaemlékezni a tengerészetre, bizonyítva, hogy a...
Bittera András közbirtokos és Dömös Kata fia. Bél-Vatta, Pozsony m., 1825. ápr. 24., r. kat. Gimnáziumot végez. Uradalmi írnok Cseklészen. Nőtlen. Felesége 1858 – guthori Földes Franciska, meghalt Gútor, 1907. 1848. június elején önkéntes lesz a Pozsonyban alakuló 4. honvédzászlóaljnál. Az erdélyi harcok során őrmesterré léptetik elő. 1849. márc. (febr.16.) – hadnagy a 37. Máriássy...
A Szent András temetőben legalább két tucat olyan síremlék van, amelyeket Rigele Alajos készített. Amellett, hogy szinte mindegyik kitűnő szobrászati munka, a legtöbbnek várostörténeti jelentősége is van, hiszen a síremlékek többségén Rigele elhelyezte az elhunyt portrédomborművét is. A kivételek közé tartozik a Blanarovits családnak állított síremlék, amelyet a Fájdalmas anya szobra díszít. A sírba először...
Blattny Tibor (1883-1969) Kassán született, 1900-1903 között volt erdészhallgató Selmecen. 1905-ben államvizsgázott, s 1906-tól 1916-ig, Fekete Lajos haláláig, annak munkatársa volt az egész országra kiterjedő növény földrajzi térképezésben. A trianoni döntés után a csehszlovák államerdészet szolgálatába került, 1945-ben vonult nyugalomba. Hazánk florisztikai növényföldrajzával kapcsolatos szakirodalmi tevékenysége jelentős. Fekete Lajossal írt közös könyvük, „Az erdészeti jelentőségű...
Boda Miklós, Felsőszeli plébánosa. * 1873. Jaák (Ják, Vas megye). Ősrégi nemesi család sarja. 1898-ban szentelték pappá Esztergomban. Egy évig természetrajz-földrajz-szakos egyetemi hallgató volt Budapesten. Működött mint káplán Szentmihályfán, Balassagyarmaton, Egyházgellén és Tallóson. 1903-tól Felsőszeli plébánosa. A cseh zászló kitűzésének megtagadásáért és magyar hazafias dalok énekeltetéséért a csehek állandóan üldözték. A világháborúban a hadiözvegyek és...
Gömörmihályfalván született és itt is nyugszik Bodon Ábrahám (1810-1871) földbirtokos, reformkori országgyűlési képviselő, szerkesztő, műfordító. főügyész, református egyházmegyei főgondnok. Alsóbb iskoláit Sárospatakon, a jogot Losoncon végezte. Az országgyűlési ifjak csoportjában részt vett az 1840-es pozsonyi reform országgyűlésen. Itt barátkozott össze Kossuth Lajossal, akinek börtönbüntetése idején, 1842-1847 között Bodon vette át tőle a kézzel írt Országgyűlési...
Bodon Barna kollát, földműves, őrvezető. A világháború kitörésekor, 1914. augusztus 25-én vonult be a 25. királyi gyalogezredhez Losoncra. 1914 októberétől az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, 1915. március 22-én sebesülten orosz fogságba került. A fogságból 1916. október 10-én érkezett haza. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Nemesradnóton a későbbiekben ő rendelkezett kerékpárral, s mint „halottkém” (olyan...
Bodon Dezső (1929-1993), nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1970 és 1974 között. A Bátkai Állami Gazdaság elismert traktoristája volt. Mács József a Balog-völgyi óriás c. könyvében a következőt írja róla: „1961-ben érlelődött meg benne a gondolat, hogy a lovak farától átül a traktor nyergébe. Jelentkezett a traktorvezető-tanfolyamra.”
Bodon Gáspár (1866-1922) énekkari pénztárnok volt. Pósa Lajos lelkész feljegyzése szerint szívügyének tekintette az orgona beszerzését és beüzemeltetését. Az orgonaépítés ügyintézőjeként jegyzi fel.
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lajos bettes síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács...
Bodon Lajos Rimaszombatban született 1891-ben. Tanulmányait a Losonci Általános Tanítóképző Intézetben végezte, kitűnő oklevelét 1911. június havában szerezte meg. A fiatal tanító 1911. október 4-én foglalta el hivatalát Nemesradnóton, az esperes október 5-én iktatta be hivatalába. Az első világháborúban fogságba került, addig Héthy György helyettesítette, majd hazajötte után kezdett el újra Nemesradnóton tanítani, egészen a...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lina és Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...
Bodon Mihály szívos becenevén Bíró Miska gazdálkodó parasztember volt. Fia Bodon Gyula szívos az 1. világháborúban hunyt el a galíciai harctéren Ravaruskánál. A család Isten dicsőségére, hősi halált halt fiuk emlékére a nemesradnóti református egyháznak harangot öntet. A „Gyula” harangot 1933. július 9-én szentelték. A 614 kg súlyú, 110 cm átmérőjű 85 cm magasságú bronz...
A gazdagabb lakosok közé tartozott. Kulcsodon a kisebb gazdasági udvarokban Bognár Lajos tulajdonában lévő motorral hajtott cséplőgéppel végezték a masinázást. Testvére Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig.
Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig. A kulcsodiak a 20. század elején már gőzgéppel masináztak, az 1930-as évek végén Bognár Péter és Gaál Dávid tulajdonosok átalakíttatták a gőzgépet magánjáróvá, így aztán Csémi Vince főgépész gyorsan megoldotta a cséplőgép helyváltoztatását.
Izsap községben 1848-ban 20 fős Nemzetőrség alakult ki a különböző korosztályú és foglalkozású izsapi férfiak közül. A nemzetőrök egyike volt a levita tanító Bölcskey Gergely is, aki 1808-ban született és 40 évesen lépett a nemzetőrök soraiba. Sírja ma az izsapi temetőben található.
Boleman István, dezséri Boleman János lévai földbirtokos, gyógyszerész és nemes Braunmüller Mária tíz gyermeke közül ötödikként, 1843. március 22-én Léván látta meg a napvilágot. 1852 és 1856 között a lévai piarista kisgimnázium diákja volt, majd a nagygimnáziumot Selmecbányán és Pozsonyban végezte. 1865-ben Bécsben szerzett orvosi diplomát. 1875-től Vihnyén lett fürdőorvos. 1873-ban Pozsonyban feleségül vette özvegy...
Bolgár Emil (inámi), a pozsonyi kir. tábla birája, Bolgár Ferencz ügyvéd, királyi kincstári tanácsos és Medveczky Aurora fia, szül. 1840. jún. 23. Máramaros-Szigeten, hol a gymnasium négy osztályát, az 5. és 6. osztályt mint magántanuló Szatmáron végezte. Atyja 1855-ben elhalálozván, édes anyja nyolcz gyermekével gyermekei neveltetése végett mostoha anyagi viszonyok közt Pestre költözött. Bolgár Emil...
A régi csalomjai nemesek közül a Bolgár család elhunyt tagjai a legnépesebbek. Valószínűleg egy családi sírboltban nyugszanak… Róluk az alábbiakat írják hont megye monográfiájában: az Inámi Bolgár család „ősrégi székely család, melynek egyik ága ősi idők óta élvezett nemesi jogainak megerősítéséül 1539-ben Inámba, az egykori Szobi és Werbőczy-féle birtokra, nyert új adományt János királytól. A...
Pap János Bomb és Ferencz 1570. november 23-án nyertek czímeres nemeslevelet Miksa királytól, mely 1574-ben hirdettetett ki. A család Galántáról származik, honnan előnevét is veszi. A családnak fiágban magvaszakadt. Utolsó tagja Bomb Angéla, aki Frideczky Barnabáshoz ment nőül (Frideczky Barnabás (1813-1887) adótáros, 1848/49-es nemzetőr őrnagy), Galántán lakik. Czímer: ezüsttel és veressel vágva, felül három (1:2)...
Borsos István egyházi személy, író (Kőhidgyarmaton 1728. aug. 31 – 1741. ápr. 12.) Korpona szülötte. Még mint az esztergomi Szent István szeminárium növendéke, 1716-ban megjelentek Szent Istvánt magasztaló írásai, beszédei (Szent István, dicsbeszédek, 152.sz.). Ezért 1717-ben irodalmi kitüntetésben részesül (babérkoszorút kap), majd 1718-ban – mint a bölcselet mesterét – a „filozófia magiszterének” hirdetik ki nyilvánosan....
A Bottka család síremléke, akik a falu egyik gazdag földesurai voltak. A világháború hősi halottai tiszteletére keresztet, emlékművet emeltett a Bottka család a temetőben, 1934-ben.
Bozsik Péter, Magyarbélen született 1918. június 27-én. Igazi falusi gyerek életét élte 4 fiú testvérével és olyan szülők szeretetében, akiktől az emberi munka megbecsülését és a hit igaz erejét kapta. Alapiskolái elvégzése után a pozsonyi kereskedelmi akadémiát látogatta. Tudását hivatali munkájában kamatoztatta. A 2. világháború Őt is utolérte, hét évre Orosz fogságba került Szibériába. A...
Néptáncos, szabadúszó koreográfus. 1958. június 20-án született Dunaszerdahelyen, 2013. november 22-én Dunaszerdahelyen halt meg. Fiatal korától a Szőttesben táncolt, 1986-tól Dunaszerdahelyen a Városi Művelődési Központ néptáncszakelőadója, és vezetője a Csallóközi Dal- és Táncegyüttesnek. Itt, ebben a munkakörben talált magára, tudatosan vállalta és folytatta tanítómesterének Quittner Jánosnak koreográfiai stílusát. Több évi izraeli kintlét után visszatért szülővárosába. Alkotó...
Branszky Vendel 1844. november 10-én született Rozsnyón, ugyancsak Rozsnyón halt meg 1915. szeptember 29-én. Sírja a város köztemetőjének 8. szektorában található. A Rozsnyói Hiradó 1915. október 3. számában olvashatjuk az alábbi gyászjelentést: „Branszky Vendel halála. Az igaz részvét hangján kell hirtadnunk a tekintélyes és általánosan tisztelt Branszky Vendel nyug. bányatanácsos, vasgyári főtanácsos szept. 29-én bekövetkezett...
Brányik Sándor (Vízkelet, 1910. március 2. – Csilizpatas, 1980. augusztus 14.) református lelkipásztor. 1928-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a losonci Református Teológiai Akadémián tanult tovább. Előbb Búcson lett segédlelkész, majd a második világháború alatt 1945-ig Eperjesen volt lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1951–1955 között Hardicsán szolgált. 1956–1980 között Csilizpatas lelkésze volt. A második világháború idején Zsolnán és másutt zsidók százait keresztelte ki és mentette meg...
Az 1848 őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó, legjelentősebb magyar honvéd erő, az ún. Feldunai Hadtest, mely ekkor Görgey Artúr parancsnoksága alatt állt, parancsot kapott arra, hogy csatlakozzon a Tiszántúlra visszavonult többi honvéd alakulathoz. Ez a manőver...
A Branyiszkói-hágó nyugati oldalán álló, apró falunak a régi országút és a modern gyorsforgalmi út közé szorult, kis temetőjében a magyar történelem egy fényes győzelmével kapcsolatos, becses emléke rejtőzik. Az 1848. őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó,...
