Királyfiai báró Jeszenák János (Pozsony, 1800. január 22. – Pest, 1849. október 10.) politikus, kormánybiztos, főispán, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja, evangélikus egyházkerületi felügyelő, Esterházy János dédapja. Jeszenák (IV.) János báró 1800. január 22-én született Pozsonyban. Családja a Pozsony vármegyei Somorja mellett fekvő Királyfia helységből írta előnevét, ahol még az 1800-as években is voltak...
Báró Majthényi Antal valóságos sírja az altemplomban lehet, de még nem találták meg a bejáratát. A falba illesztett szürke márványlap arany betűkkel, arany kereszttel állít emléket. Fehér, arany csíkozású keret veszi körbe.
A templom falán található szürke márványlap állít emléket a templom építtetője egyik leszármazottjának. A márványlapon arany kereszt és arany felirat látható, aranyfüstös, fehér oszlopminta keretezi.
Báró Majthényi Lászlóné, született Báró Majthényi Natalie síremléke szürke márványból van, arany felirattal, aranyfüstös, fehér oszlopminta veszi körbe.
Bellusi Baross Gábor 1848-ban született egy Pruzsina nevű, apró, Trencsén megyei szlovák többségű faluban, magyar középnemesi családban. Lévai, majd esztergomi gimnazista évek után Pesten jogi végzettséget szerzett. Ezután hazatért és trencsén megyében különféle közigazgatási állásokat töltött be. A tevékeny ifjút alig 27 évesen országgyűlési képviselővé választották Illaván, szabadelvű programmal. A jó szónoki képességekkel és végtelen...
Baross Jusztin (* 1857. II. 26., Pruzsina – † 1913. III. 18., Trencsén) politikus. Édesapja bellusi Baross Antal (1819–1894), járásbíró, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Natália Mária Teodóra (1825–1916) volt. Baross Gábornak (1848–1892) a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítójának öccse. Középiskoláit Trencsénben és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Bp.-en és Pozsonyban végezte (1878). 1878-tól a Trencsén...
A magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal együtt dolgozva kiadja a Magyar Museumot, az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot. Irodalmi törekvéseinek jutalmaképpen Ferenc királytól 600 forintnyi nyugdíjat kapott és egykori tanítványa, Györkényi Pyber Benedekhez (sírja megtalálható adatbázisunkban) Komárom vármegye főjegyzője fiához költözött Virtre, ahol élete utolsó...
Basternák László a legjelentősebb ógyallai politikus, aki 2003-2006 között a polgármesteri széket is betöltötte. Ezt megelőzően a képviselő testületben dolgozott, a Pénzügyi Bizottság elnökeként. Érdemei között tartjuk számon az ógyalla-bagotai ipari park létrehozását, 16 lakásos lakótömb létrehozását, a csatornahálózat bővítését, az Ógyallai Kulturális Napok városi rangra emelését, a fiatal tehetségek elismerését – közülük többen azóta...
Batta Pál felvidéki református lelkész 1910-ben a Gömör vármegyei Feleden (ma: Jesenské) született. Lelkészi oklevelét Debrecenben szerezte; mivel az ottani teológián a kiváló diákok közé tartozott, ezért a magyar állam – két másik társával együtt – a skóciai Edinburghba küldte, hogy az utolsó évfolyamot ott végezze el. Ott ismerte meg jövendő feleségét, aki haláláig támasza...
Baumann István (1864 – 1911) órásmestert a múlt századfordulón régiségkereskedőként és műgyűjtőként is számon tartották. A síremléken eredetileg relief is volt, amely bizonyára az elhunytat ábrázolta. A síremlék a temető II. szektorában található.
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpádné Bodon Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...
Bekő Mária népművelő, a település kulturális szereplője, amatőr színházi rendező volt. Az 1960-as évektől nyugdíjba vonulásáig a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának szervezőjeként tevékenykedett.
A Beleházi Bartal család újraalapítója Beleházi Bartal György, alispán, követ, jogtörténész ; Bartal György, az első világháborúban Piavénél elesett császári és királyi huszárkapitány valamint a család további tagjai nyugszanak a sírboltban.
Bereck József 1945. március 9-én született a dunaszerdahelyi járásbeli Albár községben. Középfokú tanulmányait a dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végezte. 1963-ban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója volt 1966-ig. 1971-ben került a Csallóköz – Žitný ostrov járási, majd regionális hetilaphoz, ahol kitartott. 1973-tól a lap főszerkesztőjeként, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. Szépírói munkássága jelentős, 1974...
A tündérek nyomában termett aranyat hamar megtalálta a honfoglaló magyar is. Ősfoglalkozásként hozta magával az aranymosás, vagy ahogy a Csallóközben mondták, az aranyászat mesterségét, alighanem a Don melléki őshazából, s valószínűleg az őshaza szomszédságában lakó alánoktól tanulta el. Tőlük ismerte meg az aranyat és az aranymosás fortélyait is. Ez a kissé romantikusnak tűnő, de igen...
A bejáratnál mindjárt jobbra látjuk egy csonka oszlopon, pattant húrokkal és tépett nyirettyűvel jelezve, a rozsnyóiak egykori kedvelt és művelt cigányprímásának, Berky Flórisnak, Flóris felírású és a közönség által emelt emlékével ellátott nyughelyét. Berky Flóris a kor számos jelentős személyisége és uralkodója előtt is megcsillogtatta tehetségét, többek közt III. Sándor orosz cár előtt is játszott....
Bese Elek (1831 – 1872), Madar 14. lelkipásztora Bese Elek (1855 – 1872) 17 évig volt Madar lelkipásztora. A madari gyülekezet az egyházkerülethez beadványt nyújtott be, amelyben Bese Elek urat, Madar lelkészét szeretnék leváltatni. „kéri mással fölváltani, mivel … folytonos betegsége miatt hangja gyenge, a vasárnapi közmunkát nem tilalmazza, megválasztásakor a választási okmányt sokan erőszakolva...
A sírkő a régi temetőből (jelenlegi iskolaudvar) lett áthelyezve mostani helyére. A falu, a Csemadok szervezet évente itt emlékezik meg az 1848/49-es szabadságharcról és forradalomról.
Bethlenfalvy Ernő (* Késmárk, 1880. február 12. – † Hunfalva, 1955. június 18. ) Közgazdász, természetbúvár, szakíró Noha Késmárkon született, élete jelentős részét Hunfalván töltötte, ahol birtokai voltak (1945-ben magyar származása miatt ezeket „államosították”). A Tátra állatvilágának kutatója volt, és mint természetvédő sokat fáradozott a Tátrai Nemzeti Park létrehozása érdekében is. Cikkeit magyar, német és...
