Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a Habsburgok oldalára állt Apponyi Albert nagybátyja, a huszárezredes Apponyi Károly (1805-1890) és fegyverrel harcolt saját nemzete ellen Windischgrätz herceg, majd Haynau táborszernagy seregében. A Győr városát megszálló császári csapatokat vezényelte. A szabadságharc leverése után elő is léptették tábornokká, amiről az Apponyi Emlékkönyv nagyvonalúan hallgatott, csupán annyit említve, hogy...
A ferences templom előtt álló kereszt eredetileg a közeli Szent András temetőben állt. A talapzaton lévő, 1808-ra (1888-ra ?) datált felirat arra az áthelyezésre utal, amikor a keresztet (a temetőn belül) a sírhelyről a temetőkápolna fala mellé helyezték át. Bizonyára a német nyelvű felirat is 1808-ból való. Itt az elhunyt neve „Joh. Jos. Az”-ként szerepel....
Az Evangelikus egyház és iskola című hetilap 1886. február 6. számában olvashatjuk az elhunyt nevét: “A százados örömünnep Szepes-Bélán január-hó 24-én legnagyobb részvét mellett tartatott meg. … Az áhítat emelésére közreműködött egy vegyes, urak és leányokból álló énekkar, mely Asszonyi Adolf tanító vezetése alatt két négyhangú éneket „Ein’ feste Burg ist unser Gott” és „Stern...
A temető közepén kovácsoltvas kerítés veszi körül a sírt, amelyben az Udvarnoky család tagjai nyugszanak, és amelynek kőkeresztje egyben a temető központi keresztjeként is szolgál. Az Udvarnoky Annára vonatkozó felirat: „KIS – JÓKAI UDVARNOKY LAJOSNÉ SZÜLETETT HERDER ANNA ELHUNYT 1864. ÉV KARÁCSONY HAVA 24. NAPJÁN ÉLETÉNEK 75. ÉVÉBEN ” „Augusztus 9-én nő felett bíráskodott a...
1931. május 25-én, a gazdasági válság tetőpontján, a Nemeskosúton szembe kerültek egymással az állampolgárok és a hatalom. A kivonult csendőrök az engedély nélkül tüntető kommunisták közé lőttek, amelynek következtében három magyar tüntető – diószegi cukorgyári munkások – az életüket veszítették. Név szerint Gyevát János, Turzó István és Zsabka Sándor.
Siket József (1904) egykori adatközlőm a község temetőjével, temetőivel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: “A temetőt majdnem a legmagasabb hegy alá tették, mer szeginység vót, szeginy vót a falu, köllött lent a hely másra. Rás-hegynek, Nemesódalnak, Temetőoldalnak is mondták azt a részt. A halottnak kelet felé kellett néznyi, nem a falu felé. Egyik részen katolikusok,...
Siket József adatközlő (1904). “… Egymás mellé is temetkeztek a családtagok. Ez nem a felső részbe’, hanem mán’ az alsóba ment így. Most mán a harmadik részt is megkezdték.” … A sírjelek legtöbbje kő (homokkő, műkő, fekete vagy fehér márvány, gránit), s akad néhány vaskorpuszos fakereszt is. Vannak magányos vagy dupla sírjelek, amelyek különböző alakzatúak...
Az Éberhardi Szent György vértanú-templom kertjében 11 sír található, különféle sírkövekkel és öntöttvas sírkeresztekkel; az Apponyi nagybirtok hű alkalmazottjai nyugszanak itt: ifj. Kapfinger János főerdész (1849-1912), Neander Alise (1823-1905), Kapfinger Anna (1824-1897), Schaller Thomas (1816-1894), Riedl Schloky Anton őr (1800-1878), Kapfinger Johann fővadász (1813-1878), Laschnitzky Ignác pohárnok (1816-1881), Gergely Mihály kocsis (1815-1881), P. Varsingh Hibárius...
Sulyánszky Euszták az aradi vértanúk gyóntatását követően az imregi ferences kolostorba vonult vissza, ahol egy piciny szobában élte életét és védte a vértanúk által közölt információkat 1875. december 7-én bekövetkezett haláláig.
A Bősi út és az Állomás utca által határolva, a bősi felüljáró „tövében” helyezkedik el (Kis)Tejed városrész régi, többszáz éves temetője. Keresztjéről a vizitációkból csak annyit tudunk meg, hogy kőből emelte a tejedi közösség. Leírások szerint több márvány síroszlop, régi síremlék volt található benne. „A volt tejedi temetőben található sírfeliratok: Nes és Nzes Ágh János...
1780-ban a Szerdahely melletti, vele összenőtt Újfalu határában, a Téglaház dűlőben, a Pálffy család birtokán (a mai hotel és a járási hivatal területén) a szorosan összenőtt települések (Szerdahely, Újfalu, Pókatelek stb.) számára újabb temetőt létesítettek. A királyi rendelkezés értelmében (főképp higiéniai okok végett) a katolikus templom körüli temetkezést ugyanis be kellett szüntetni. Az újonnan megjelenő,...
Esterházy József szép terveit Galánta családi jelentőségének visszaadására és az utódlásra a mostoha sors keresztülhúzta: leányai, Mária (1827–1833) és Gizella (1837–1852) még gyermekként járványos betegségeknek estek áldozatul, Géza (1834–1870) fia pedig fiatalon, alig 36 évesen utód nélkül költözött el az árnyékvilágból. József gróf 1879. január 1-én hunyt el, s felesége, Barthodeiszky Róza (1795–1879) ugyanebben az...
1880-ban alakult meg Léván a lévai kisdedóvó és leányiskola, a zárdaiskola, melyben a Páli Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek végezték oktatató nevelő munkájukat egészen 1945-ig. 1946-ban a piaristák volt kolostorába a Tesitel rend költözött, akik rövid idő alatt a hívek segítségével felújították a Szent József templomot. De nem működhettek sokáig Léván, mert 1950. április...
A temető a település első 16. században épült kőtemploma körül alakult ki. A templomot a törökök gyújtották fel, nyomai még a temetőben látható dombon ma is kivehetők. A temetőben 2013-ban 300 sírhely található. Ebben a temetőben találjuk meg az egykor önálló település történelmét (pl. 1848-as évben) személyek, társadalmi és kulturális fejlődését befolyásoló izsapiak sírját. Az 1-2. világháború...
Az 1904-ben készíttette elődeik számára is családi kriptájukat Ollétejedben ollétejedi Ollé Bence, Pozsony vármegye volt főszolgabírája, magyar állami anyakönyvi felügyelő miniszteri biztos, és neje, kulcsárkarcsai Kulcsár Eleonóra.
A faluban vagy határában található szakrális helyek és emlékek közül a legfontosabb a temető. A templomos települések temetkezési helye Szent László rendelete óta („Ha valaki halottait nem az egyház mellé temeti, tizenkét napig kenyéren és vízen vezekeljen”) a templom közelében volt. Csak így lehetett elérni, hogy a halottakat már ne pogány módra temessék. Csütörtök első...
Sírját a persi temetőben fejszobor jelöli. A sír és az emléktábla megkoszorúzása részét képezi a hagyományossá vált Bacskai emléknapnak, melyet évente megrendez az önkormányzat és a Csemadok Nógrádi Területi választmánya.
Baker Alajos Bécsből telepedett át Selmecbányára, és 1870 körül nyitott stúdiót a városban. Portréfotók készítése mellett foglalkozott a táj és a bányászati műemlékek rögzítésével, valamint a város régészeti ásatásainak és új építkezéseinek dokumentálásával is. Tevékenységének köszönhetően ismerhetjük például a Szélaknai (Hegybányai, Piargi) kapu eredeti formáját, a Havas Boldogasszony-templommal, az Új Várral, a Bányászati Akadémiával és...
Az 1848-49-iki honvéd, volt országgyűlési képviselő sírkövének túloldalán a 2000-ben Mislai László által felrótt Emlékezünk szöveg olvasható. „BALÁSHÁZY JÓZSEF, a régi idők tiszteletreméltó nesztora, 1848-49-iki honvéd, volt országgyűlési képviselő, elhunyt Király-Helmeczen, 93 éves korában, s temetésén Zemplén megye küldöttségileg képviseltette magát. Az öreg ur 1848-ban főszolgabíró volt Biharmegyében; 1849-ben választották képviselővé s résztvett a debreczeni...
Balog Rudolf (1923-1999) egyszerű cigány családban született. A kőműves szakmát tanulta ki. A hegedű megismerése, a zene szeretete György Anton, azaz a Toncsi bandájában ragadt rá, ahol sokáig muzsikált. Később saját bandát alapított, ill. a meglévőnek ő lett a prímása. Lakodalmakon, bálokban muzsikáltak, nemcsak a szülőfaluban. „Rudko, a prímás” messze földön híres volt.
Bánsághi Vince festőművész 1881. december 27-én Resicabánya [Románia] született. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911-1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban. Főleg lírai hangulatú tájképeket festett. Jelentősek oltárképei, egyéb templomi festményei (Kéménd, Szalka). 1960. március 26-án halt...
A diákok tanulmányi vadászaton voltak, amikor az egyikük fegyvere elsült és halálra sebezte a társát. A fiatal ember öngyilkos lett. E sírnál játszódott le 1875-ben az akadémiai ifjúsági élet egyik legjelentősebb eseménye. November elsején, mindenszentek napján a magyar érzelmű hallgatók Vörös Ferencet, a schachtisták nyílt ellenfelét bízta meg az Erdélyi Olvasókör elhalt tagtársuk, Barabás Dániel...
A 19. század elején a Baranyayak lettek Marcelháza földesurai, egészen 1945-ig. Egyebek mellett varrótanfolyamokat is szerveztek, ahol az asszonyok az azsúrozást tanulták meg. A sírket a katolikus temető közvetlen szomszédságában van, lekerített területen, ahol 3 sír található: Baranyai Lajos, Tahy Károlyné szül Baranyai Ilona és Lily sírja.
Bárdossy Géza, Rozsnyó egyházmegyei kath. pap, főgimnáziumi tanár. Irodalomtörténeti, nyelvészeti értekezéseket, egyházi és ünnepi beszédeket írt. Több értekezése a rozsnyói kath. főgimnázium értesítőjében jelent meg. Bárdossy Géza földi maradványai a főbejárattól balra található egyháziakat rejtő közös sírboltban nyugszanak.
Barna Antal 1828. április 24-én született Horkán (ma Gömörhorka, SK) a mellétei nemesi előnevet viselő Barna István családjában. Apja, ki földbirtokos volt, 1827-ben a szuhai származású nemes Ablonczi Zsuzsannát vette nőül, s ezen házasságból hat gyermek született, elsőként Antal. Az ifjú legény, miután elvégezte a gimnáziumot, teológiát kezd tanulni, ám az események közbeszólása miatt kénytelen...
