A Kőkeszin letelepedett Lipcsei egykori birtokos család kúriája a mai kultúrház épülete mellett állt. Lipcsey Sándor (1890-1955) sírhelyét egy fehér márványlap jelöli.
A Bars megyei Verebélyen született 1889. szeptember 5-én. Pappá szentelték 1915. május 16-án. 1916-tól szolgált tartalékos tábori lelkészként 1918-ig. Vágsellyei lelkészként ő áldotta meg az 1940. november 10-én felavatott 1. világháborús és országzászlós emlékműveket. 1960. május 2-án hunyt el. Sírja a vágsellyei temetőben található meg.
Ürge Mária, tanító, népművelő (1952 – 1991) A Csalló Népművészeti Együttes zenekarának alapító tagja és szervezője, a Híd Vegyeskar vezetője és a Csali gyermektánc-együttes irányítója. Elévülhetetlen érdemei vannak Somorja város népművészetének megőrzésében és fejlesztésében. A Csemadok somorjai vezetőségének és a Csemadok Központi Bizottsága Néprajzi Társaságának a tagja. Az alapiskolát és gimnáziumot Somorján végezte, majd Nyitrán szerzett...
Vághy Lázár * 1765 – † 1843. április 13., Vága / plébános, táblabíró, kanonok Vághy Lázár élete A teológiát az utolsó gyakorlati évvel együtt Pozsonyban fejezte be 1791-ben. Nemes-Orosziban (mai Nemesoroszi), majd 1792-től Nagy-Sallóban (mai Nagysalló) káplánként szolgált. 1794. augusztus 6-án Felső-Sipékre (mai Sipék) nevezték ki plébánosnak. 1800. június 18-án Ímelybe, 1806. augusztus 3-ától Vágszerdahelyre...
Valesius Antal János (1666-1758), a komáromi református egyházmegye esperese, a cseh protestánsok első püspöke Magyarországon. 1712 óta református lelkészként tevékenykedett több helyen (Rétén, Ekelen, Csallóközaranyoson, Nemesócsán). Debrecenben fiatalokat oktatott, és tanulmányaik után pappá szentelte őket. A püspöki cím használata miatt 1740. szeptember 20-án a komáromi erődben bebörtönözték. 1741-ben Mária Terézia rendelete alapján szabadult. 1745. március...
Valko István 21 éves korában adta életét magyar hazájáért. Vélhetően jelképes sírja a város köztemetőjében található. 1916. július 16-án a Rozsnyói Híradóban volt olvasható az alábbi hír: Egy gyermekarcú ember halálának hírét hozta a posta, a aki előtt még egy hosszú élet állott, akinek hazajövetelét egy özvegy édes anya várta minden este. Most már nincs...
A dunántúli evangéliumi református egyházkerület tisztelői és a perbetei evangéliumi református egyház állíttatta Vályi Lajos egyházkerületi főjegyző és református esperes emlékének.
Varga Antal lelkész. 1857-ben született Nemesradnóton. 1888-tól lelkész Bátkában, ahol 50 éven keresztül hirdette Isten igéjét. Szülőfalujával mindig kapcsolatban állt, ő temette el egykori keresztelő lelkészét Nt. Pető Dánielt. A költő Pósa Lajossal rokoni és baráti viszonyt ápolt, több versében is megemlékezik róla. 1945 januárjában hunyt el, a II. világháború frontátvonulásának idején. A helybéliek az...
Varga József (Mihályi, 1853. március 31. – Nagysalló, 1916. november 28.) a gimnáziumot elvégezvén, a teológiát Esztergomban hallgatta. 1877. július 1-én fölszenteltetett. Segédlelkész volt Budapest -Tabánban, majd ugyanaz a várban. Ezután mint esperes-plébános működött Nagysallón (Bars megye). Cikkei az István bácsi Naptárában (1877. Szent Cziczelle vértanú élete, 1878. Hit és boldogság). Munkái: – A kulturharcz...
Vargha Károly lelkészsége alatt, az első templom (1798-1800) lebontása után 1930-ban épült az új jókai református templom. 48 éven át hirdette Isten igéjét.
Vári Lajos rk. egyházmegyei kormánytanácsos, esperes – plébános. 1883. Érsekújvár. Középiskoláit Érsekújváron, Léván és Pozsonyban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Szatmárnémetin végezte. Pályafutását 1907-ben Tibán kezdte, majd Tiszaujlakon, Nagybocskón, Beregszászon és Csapon működött. 1926 óta Mezőkászony plébánosa, ugocsai esperes. 1936 óta egyházmegyei kormánytanácsos. A halál 1939-ben ragadta el. Földi maradványait a Vári család érsekújvári síremléke rejti.
* 1921. augusztus 17., Nemespann – † 1985. január 17., Fél / pedagógus, kultúrszervező Szülei Csiffáry Béla gazdálkodó és Varsányi Kornélia voltak. Felesége Kováts Borbála tanárnő. A komáromi bencés gimnáziumba járt. A felsőfokú tanulmányait 1936-1938-ban a pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte, majd 1941-ben kántortanítói oklevelet szerzett az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben. 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező...
Váry Gellért (Meister Gellért, Csongrád, 1843. február 2. – Nyitra, 1929. február 16.) piarista szerzetes, novíciusmester, rendje generális asszisztense Rómában. A gimnázium hat osztályát elvégezvén, 1858. szeptember 22-én a kegyesrendbe lépett. Tanulmányai és a tanári vizsgálat befejezése után 1862-től a tanári pályán működött. Ezen évben Meister családi nevét Váryra változtatta. Tanított 1863-ig Szegeden, Vácon, Pesten...
Dr. Vas Antal tanár, irodalmár, muzeológus és helytörténész neve nem szerepel sem a Magyar Életrajzi Lexikon 1969-es kötetében, sem a szlovákiai magyar lexikonokban. A Szlovák Biográfiai Szótárban (SBS VI., 1994. 240. l.) és Szinnyei lexikonában (1914. 954. l.) viszont jegyzik őt. A Selmeci Királyi Katolikus Főgimnázium egykori pedagógusa 1851. május 1-jén született Baján. A gimnáziumot...
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. A családi sírban szüleivel közösen nyugszik. A háború utáni magyarellenes politikára jellemző, hogy 1945. augusztus 27-én a községbe kirendelt szlovák komisszár agyonverette.
Végh Kálmán (1895-1958) református lelkipásztor 1927-től haláláig működött Lakszakállason. Ő kezdeményezte a templom átépítését, korszerűsítését és toronnyal való kiegészítését. A kultúra terjesztője volt a községben és a környéken. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik...
Végh Mihály református lelkész, Vajda Júlia férje. Vajda Júlia, Csokonai Vitéz Mihály plátói szerelme, akihez a költő a Lilla verseket írta. Júliát első férje halála után gyorsan hozzáadták a nála jóval idősebb Végh Mihályhoz, akivel a házasság boldogtalan volt.
Veress János (plébános Kőhidgyarmaton 1846. márc. 22 – 1859. okt. 15.). 1797. aug. 9-én született. Hittudományi tanulmányait a Mariánumban végezte, de végül az esztergomi felsőfokú iskolán fejezte be. 1822. márc. 17-én történt felszentelése után Zsemléren káplán. 1846. márc. 22-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol 1859. okt. 15-én bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. A kistati temetőben található sírkövén Neress...
