Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...
A községben szerzett birtokot IV. Tersztyánszky Gáspár (1673-1739), akinek neje Blaskóczy Eszter Zsuzsanna volt, s elsőként költöztek Nagyfaluba. Három fia volt (Sándor, Mihály, Gáspár), akik közül a családot I. Mihály (1700-1774) gyarapította – ő már Nagyfalun született, s neje Brenitzky Anna volt. Az ő fiuk II. Mihály (1753-1825) Koháry grófnál volt hivatalnok, majd Hont megye...
Thaly Kálmán 1839. január 3. született a Komárom vármegyei Csépen elszegényedett köznemesi családban, iskoláit pozsonyi evangélikus líceumban és a pápai református gimnáziumban végezte. Édesapja, Thaly Lajos, Debrecenben végzett jogász volt, aki megyei hivatalnokként igyekezett családja számára a szükséges jövedelmet biztosítani. A forradalom alatt főhadipénztárnok volt Komáromban, de hivatalát a császári kormányzat alatt is megőrizte. 1850-ben...
Thököly Imre hamvai Budapesten A „kuruc király” 1699-ben, II. Rákóczi Ferenc fejedelem pedig tizenkét évvel késõbb, 1711-ben vett kényszerû, örök búcsút hazájától. A kis-ázsiai Nikomédia (1705), illetve Rodostó (1735) nagy halottja a történelmi viharok hosszú évszázadai során idegen, török földben nyugodott. Thaly Kálmánnak és lelkes társainak kezdeményezésére, majd Wekerle Sándor miniszterelnök felterjesztésére I. Ferenc József...
Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...
Tichy Gyula (Rimaszombat, 1879. augusztus 28. – Rozsnyó, 1920. június 20.) festőművész, grafikus, Tichy Kálmán festőművész bátyja. Tichy Gyula Rozsnyón érettségizett, és rajztehetsége már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott. Főleg édesapja és nagynénje figyelmes vezetése mellett kezd bontakozni tehetsége. „Ragyogóan boldog gyermekkorom, napsugaras ifjúságom színt, fényt tőlük kapott” – vallja Önéletrajzi Szótár című, 118 lapból...
Tichy Kálmán (Rozsnyó, 1888. okt. 31. – Budapest. 1968. okt. 22.): festő, grafikus, író. Édesapja Tichy Mihály (királyi) járásbíró, bátyja Tichy Gyula festőművész volt. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában (1906), majd 1907–11-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Grafikatanára Olgyai Viktor volt. Első grafikáit már főiskolás korában kiállították, ekkor jelentek meg első írásai is a Rozsnyói Híradóban,...
A Rozsnyói Híradó 1914. december 25-én megjelent számában olvashatjuk az alábbi tudósítást: „Timkó László halála. Szomorú az elmulás, de megváltás a halál, ha oly hosszu szenvedésnek végét jelenti, mint Timkó László helybeli kath. főgimnáziumi tanár esetében. Évek hosszú során át halódott testi és szellemi ereje, mígnem folyó hó 20-án megszabadult a kínszenvedéstől ez a jobb...
Krascsenits Kálmán sötétszürke gránit síremléke a temető Duna utca felé eső oldalán az V./2-es szektorban található. Haláláról a kolozsvári 1848-49. Történelmi Lapok emígyen tudósított: „Töbör-éthei Krascsenits Kálmán földbirtokos és 1848-49. honvéd-főhadnagy. f. hó 12-én, éjjel 1 órakor, életének 65-ik s boldog házasságának 35-ik évében, hosszas kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt....
Tompa Mihály költő, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1817-ben született a közeli Rimaszombatban, elszegényedett nemesi családban. Nehéz, félárva gyermekkor után, vasakarattal és mindvégig nagy szegénységben járta ki a pataki kollégiumot majd a teológiát is elvégezte, így lelkészi oklevelet szerzett. Lírai hangvételű versei az 1840-es évek elejétől kezdtek megjelenni, melyek hamarosan országos hírt és...
Tóth Dániel lakszakállasi lelkész a Komáromi ref. egyházmegye esperese 1835–1839 között. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Tóth Gáspár (Érsekújvár, 1848. január 1. – Csejte, 1902. május 27.) tanulmányait a lévai és érsekújvári al- és a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872-ben tette le. 1870-ben a statisztikai hivatalnál a bírósági szervezési alkalmával a volt selmecbányai királyi törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. január...
A Rados kereszt közelében áll Tóth István (1870-1934) igazgató-kántortanító síremléke egy szép feketemárvány-kereszttel, s azon eme felirattal: „Könyörülj rajtam Istenem!”
Komáromban született 1879. január 12-én, Tóth Albert és Dózsa Lídia földműves szülőktől. Iskoláit Komáromban kezdte, Pápán folytatta és végezte. Érettségi vizsgát Pápán tett 1899. június hóban. A lelkészképesítő vizsgákat is itt tette: 1903 szeptemberében, illetve 1904 szeptemberében. Az 1903. év március hó 12-én – mint IV. éves teológust – az egyházhatóság Komáromba rendelte segédlelkésznek, ilyen...
Tóth Lajos a rendszerváltás utáni korszak első, demokratikusan választott polgármestere a községnek. 1994-ben emléktáblát állíttat a második világháború hősi halottainak és áldozatainak a református templomban. A templomszentelés alkalmából elismerő oklevelet kap Dr. Mikó Jenő református püspöktől. Nevéhez fűződik a belső sori út portalanítása és leaszfaltozása.
A gazdatiszt vagy intéző, ritkábban jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. A 18. század végén Festetics György gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont. Száz évvel később, 1900-ban már törvény szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt. E törvény...
A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.
A Rákos Vidéke című hetilap 1928. július 22-én így számol be Tschörner József elhunytáról: „Tschörner József, a késmárki állami szövőipari szakiskola megszervezője, s a cseh megszállásig volt igazgatója, hosszas betegség után elhunyt. A magyar szövőipar megteremtésével és fejlesztésével elévülhetetlen érdemeket szerzett, s több különleges szövőgép feltalásával és tökéletesítésével külföldön is ismertté tette nevét. Gépeit még...
Tuba Gáspárné, sz. Zsemlye Hermina (1868-1948) Ekelen született. Férje Tuba Gáspár 1886-1887 között segédlelkészként szolgált Kulcsodon. Leánya Tuba Hermina Gáspár József kulcsodi lelkész felesége lett. Férje halála után lányához költözött. Az ekeli temetőben nyugszanak Tuba Gáspár (1862-1922) lelkipásztor, Tuba Pál (1904-1929) református tanító és Tuba Károly (1893-1939) lelkipásztor.
Túrós János, mint református kántortanító Uzapanyiton kezdett tanítani a református iskolában (1932-1945 között). A jog fosztottság éveiben bolti eladó volt Uzapanyiton az élelmiszer boltban. Közben egyházi szolgálatot is ellátott: vasárnaponként-a lelkész hiány miatt a református templomban prédikált. 1953 és 1957 között Pelsőcön tanít, 1957 és 1959 között igazgatói tisztséget töltött be a Bátkai Magyar Tannyelvű...
Udvardy Gyula (1870 – 1922) Udvardy Gyula, Madar 16. lelkipásztora (1903 – 1922) 19 éven keresztül. A megüresedett lelkészi állás betöltésére az egyházközség presbitériuma Udvardy Gyulát választotta. Hatalmas feladat hárult rá. A madari egyház az 1886-os pusztító tűzvész következményeit sem tudta még teljes egészében felszámolni, amikor 1904-ben ismét leégett a falu (templom, parókia, iskola, tanítólakások...
